A legközelebbi előadás meglepetése a kortársi lengyel zene nagy mestere, a világ zenei élvonalába tartozó Krzysztof Penderecki (*1933) lesz. A komponista a hetvenes években hátat fordított az avantgárdnak, és lépésével a hagyományápoló neoáramlat meghatározó alakjává vált. Az igazi áttörést Pendereckinek az 1980-ban komponált II., Karácsony-szimfónia hozta meg. Azóta alkotott szimfóniáinak sora bizonyította, hogy az újra megtalált romantikus hang számíthat a közönség és (részben) a szakma elismerésére is.
Penderecki – a karmester – elsősorban saját műveinek hivatott tolmácsolója, ám a szerzők között – akiknek a műveit szívesen és hitelesen vezényli – kiemelkedő helyen áll Dmitrij Sosztakovics (1906–75) is, leginkább az 1939-ben komponált VI., h-moll szimfóniájával.
Krzysztof Penderecki kiemelkedő művei közé tartozik az 1959-ben komponált elégia a hirosimai áldozatok emlékére; ezért az alkotásáért UNESCO-díjat is kapott. A hatvanas évek végén írta első operáját (Loudon ördögei), amelyet a Hamburgi Állami Operaház mutatott be. A hetvenes évektől kezdődően gyakran vezényel, megfordult már csaknem mindenütt, a világ minden jelentősebb koncertpódiumain.
Egyik legfontosabb művét, a salzburgi katedrális kétszázadik évfordulójára írt Magnificatot is maga dirigálta az 1974. évi világpremieren, a salzburgi ünnepi játékokon. Második színpadi alkotásának, az Elveszett paradicsomnak a librettója Milton művén alapul. A darabot 1979-ben a milánói Scala pódiumán vezényelte, majd a Vatikánban is, II. János Pál pápa meghívására.
Április 8., péntek, 19,30-tól (a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében) Penderecki: II. szimfóniaSosztakovics: VI., h-moll szimfónia, op. 54. Vezényel: Krzysztof Penderecki.
