A tudósító szeretné előrebocsátani, hogy a ma bemutatott könyvekről szóló beszámoló sorrendje – az esetleges félreértések elkerülésére – nem értékrend, miután valamennyi mű egyaránt kiemelkedő értéket képvisel a maga nemében. Kerekes Pál „e-book kalauz” című kisenciklopédiája azért említtetik elsőként, mert a kora délelőtti sajtótájékoztató mindenekelőtt a Kossuth Kiadó, a Microsoft Magyarország, a Cultiris Kulturális Képügynökség, a Kossuth internetes áruháza, a multimédiapláza témacsokor a digitális-internetes világ és a könyvkiadás meg az ismeretterjesztés, sőt szórakozás sajátos összefüggéseit igyekezett föltárni.

Az Infovilág hűséges olvasói bizonyára emlékeznek a csaknem évtizeddel ezelőtti azokra a tudósításainkra, amelyekben beszámoltunk a Kossuth Kiadó számítástechnikával kapcsolatos könyveiről, később pedig azokról a 
nagy sikerű cd-kről, majd dvd-kről, még később a máig keresett hangoskönyvekről, amelyek révén úttörő módon igyekezett kihasználni a digitális technika kínálta lehetőségeket, és sorra jelentette meg a mindenekelőtt az oktatásban, tanulásban kiválóan hasznosítható cdrom-jait a többi között Pannóniáról, az antik irodalomról vagy éppen a földrészekről… Ezt a hagyományt igyekszik folytatni egy kicsit másképpen, immár a 21. századi lehetőségekhez, adottságokhoz hasonulva. A rangos kiadóház törekvését fölismerve, a Microsoft Magyarország – a digitális kultúra és informatika fejlesztésében és terjesztésében élen járó cégként – hosszú távú együttműködést alakít ki a Kossuthtal. A kooperáció alighanem leglátványosabb része az e-könyvírói pályázat – nem pusztán szigorúan vett informatikai, hanem ismeretterjesztési és szépirodalmi témákban is. A nyertes munkákat elektronikus 
könyv formájában fogják megjelentetni. Az MS és a Kossuth egybevágó törekvése kedvezmények nyújtása a 
felsőoktatásban résztvevőknek, a szerzői joggal védett tartalmak legális letöltésének a népszerűsítése, tartalmak és alkalmazások fejlesztése a Windows Phone 7 magyar felületére, valamint a Microsoft video-streaming 
technológiájának bevezetése a kiadó napról napra gazdagabb árukészletű internetes áruházának a kínálatába. Ez 
utóbbihoz kapcsolódó információ, hogy a Kossuth előrehaladott tárgyalásokat folytat a brit BBC-vel történelmi értékű 
mozgókép-felvételek átvételéről magyar hanggal. 

Máris mintegy ezer elektronikus formátumú (epub) könyvet kínálnak a Kossuth tíz hónappal ezelőtt megnyitott 
multimédia-plázájában, többségét már-már jelképesnek mondható áron, és nem keveset (különös tekintettel a 
magyar irodalom klasszikus műveire) pedig ingyen. Mintegy 1200 komolyzenei album is megjelent a pláza 
„kirakatában”, májusban pedig mind a 2700 Hungaroton-album is a vásárlók rendelkezésére áll cd-minőségű mp3 
formátumban. Újdonságként már letölthető pdf-formátumban Magyarország 25 turistatérképe is. Megtudhatták a 
sajtóesemény részvevői, hogy e-könyvként ugyancsak letölthetővé vált az újkori olimpiák története hét, valamint „a 
nagy Brehm”, az állatok világa kilenc kötetben. És persze megtalálható az interneten berendezett áruházban a 
Kossuth mintegy ötven hangoskönyve is, amelynek választéka az idei első félévben tíz új művel (Voinnegut, Karl 
May, Márai stb.) gazdagodik a Kossuth és a Mojzer Kiadó jól bevált együtt munkálkodásának köszönhetően.
Mindössze húszezer fényképpel kezdte meg működését 2009 októberében a Kossuth önálló üzletága, a Cultiris 
Kulturális Képügynökség. A hazánkban egyedülálló kezdeményezés révén bárki szerfölött jutányos áron juthat hozzá hazai és külföldi fotósok és közgyűjtemények jogtiszta felvételeihez különösen széles választékban, ám egyetlen keresőfelületen. A Cultiris folyamatosan bővülő kínálata mostanra meghaladta az egymillió képet – hangzott el a sajtótájékoztatón. Különösen gazdag a képadatbázis magyar (vonatkozású) anyaga, amiből rendszeresen merítenek napi és hetilapok, folyóiratok, elektronikus médiák, könyvkiadók és persze saját célra magánügyfelek is. A Cultiris rövid idő alatt a világ legrangosabb szakmai ügynökségeivel teremtett kapcsolatot a kínálat bővítésére. Sajnálatos módon a magyarországi könyvtárak, múzeumok, közgyűjtemények még nem szabadították föl minden bizonnyal igen gazdag archívumaikat, hogy nemzetközi mintára közkinccsé tehesse őket az ügynökség.

Mindazonáltal a Cultiris bizakodó, és tárgyalásokat kezdeményez fővárosi és vidéki gyűjteményekkel, múzeumokkal egyaránt, elvégre nem kell lemondaniuk a szerzői jogokról, ugyanakkor képanyaguk jutányos díjért való közradása hozzájárulna mindennapi anyagi gondjaik enyhítéséhez, elvégre az állami támogatás vészes csökkentése már-már működésüket veszélyezteti.

Mindössze kétszáz oldas az elektronikus könyv kisenciklopédiája, mégis hatalmas ismeretanyagot tartalmaz Kerekes 
Pál informatikus-könyvtárosnak, az ELTE külső előadójának eredetileg felsőoktatási jegyzetként megjelent (gyorsan 
el is fogyott), majd önálló könyvvé átdolgozott, bővített munkája, az „e-book kalauz”, amit most a Kossuth Kiadó 
tett mindenki számára elérhetővé nyomtatott formában. Miután a Kossuth a multimédiaplázájában egyre több e-
könyvet kínál (és hozzá e-könyvolvasót is), mindeképpen hasznos a Kerekes-mű napjainkban, amikor mind többen kirándulnak a Gutenberg-galaxisról az digitalizált irodalmi alkotások világába. Sebestyén György professzor, az ELTE tanszékvezető tanára ekként ajánlja Kerekes Pál munkáját: „A digitális olvasáskultúra rohamléptekben bővül. Az elektronikus könyv döntő szerephez juthat. Ebben a tárgyban ez az első hazai összefoglaló mű. További elemző munkák várhatók az e-book komplexumról. Kerekes Pál könyve inspirálhatja, felgyorsíthatja a témakörben tervezett publikációk megjelenését.”

Annál is inkább, mert miként az elektronikus könyv kisenciklopédiájából kiderül, a zsebben, női táskában elférő e-
book olvasó készülék (bár ma még borsos az ára) hozzájárul az olvasás népszerűsítéséhez, az önképzéshez, 
tanuláshoz, elvégre memóriájába akár otthoni könyvtárunk egy részét letölthetjük, vagy csemegézhetünk a világháló digitáliskönyv-kínálatából, hogy üres perceinket (például utazás, várakozás közben) értékesen hasznosíthassuk.

A Kossuth Kiadó ma kora délutáni sajtóeseményének témája a nemzetközi könyvfesztiválra megjelentetett újdonságok figyelemfelkeltő bemutatása volt. Tekintettel arra, hogy a későbbiekben igyekszünk részletes ismertetőt közzé tenni ezekről a művekről, most csak ízelítőt adunk belőlük. Elsőként a Kossuth és a Metropol napilap legújabb sorozatvállalkozására, a Navigátor Világatlaszra hívjuk föl a figyelmet; ez a kiadóház és az újság közös 14. sorozata 2006 ősze óta, amikor elsőként megjelent „A magyar próza klasszikusai”. (A Kossuth–Metropol-sorozatok összes példányszáma meghaladja a hárommilliót!) A 19 kötetes Föld enciklopédiája teljes körű, részletes, tematikus térképgyűjteményt tartalmaz, kiegészülve a természeti, társadalmi és politikai jellemzők, adatok igen gazdag gyűjteményével. Az eredetileg spanyol Navigátor-sorozatot „örökbe fogadó” magyar munkatársai, szerkesztői, mintegy negyvenen, vaskos hibajegyzéket készítettek az alapmű tanulmányozása közben, és a javításokkal együtt el is juttatták spanyol kollégáiknak. Így az olvasó gyakorlatilag biztos lehet abban, hogy alapos és hiteles művel gazdagítja könyvtárát. A Navigátor utolsó, tehát 19. kötete teljes egészében Magyarországról szól, és karácsony előtt jelenik meg. Az adatgyűjtést, azért, hogy a kiadvány a lehető legfrissebb állapotot rögzítse, a nyáron zárják le. 

Az „utolsó pillanatban” érkezett meg a nyomdából Tészabó Júlia Húsvét – Magyar hagyományok című, pazar kiállítású, album formátumú, olvasmányos-ismeretterjesztő munkája. (A szerző az Infovilág olvasói számára nem ismeretlen, a mostani a Húsvét elődje a 2007 novemberében megjelent «Karácsony» volt.) A Tészabó ez alkalommal is sajátos kultúratörténeti utazásra invitálja az olvasót, hogy megismerhesse az egyszerre vallási és természeti ünnep eredetét, sajátosságait, jelképeit és szokásait. Érdekes történeti áttekintést ad a szerző a tavaszi pogány ünnepekről, a keresztény húsvét előzményéről, a zsidó pészahról, az időszak jellegzetes ételeiről. Külön fejezetet szentel a húsvéti magyar népszokásoknak. Megtudhatjuk, hogy miért a nyúl hozza a húsvéti tojást. Tészabó Júlia munkája szép és értékes húsvéti ajándék is lehet kicsinek, nagynak a szokásos édességek mellé (vagy helyett).

„A zászló több, mint bot és vászon. A zászló nem díszlet a történelemben. A zászló maga a Történelem” – olvasható Csákváriné Kottra Györgyi: Magyar zászlók a honfoglalástól napjainkig című, a maga nemében egyedülálló és pazar kiállítású, illusztrációkban különösen gazdag munkájának az elején. A mai könyvbemutatón a szerző hangoztatta: A zászló a civilizáció és ezen belül a civilizációkat állandóan (szükségszerűen?) kísérő háborúk gyermeke. A hadtörténész asszony a honfoglalás korától egészen napjainkig követi ennek a fontos jelképnek a változását, s egyúttal a magyar nemzeti zászló kialakulását. A gazdag képanyag látványos illusztrációját adja ennek a folyamatnak. A történelmünk egy sajátos vetületét tudományos igénnyel és olvasmányosan közreadó kötet a Kossuth Kiadó és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös kiadványa, tervezte Filakowszky György, nyomtatta és 
kötötte a gyulai Dürer Nyomda. Remek munka, jó szívvel ajánlja a krónikás.