A kiemelt kutatási területek: fenntartható energetika; járműtechnika, közlekedés és logisztika; biotechnológia, egészség- és környezetvédelem; intelligens környezetek és technológiák; nanofizika, nanotechnológia és anyagtudomány. A mostani konferencián az öt kiemelt kutatási terület legfrissebb szakmai eredményeit ismertették az előadók, emellett egy sor labort meg lehetett látogatni, vagy a laborok költöztek ki egy-egy kis demonstrációval a tanácskozás részvevőinek nagy örömére. Az egész napos rendezvényen több, mint hatszáz érdeklődő jelent meg.

A BME meghirdette azt a programját, melyben az egyetem egy új, közös érdekeltségen alapuló kutatási, fejlesztési és innovációs együttműködést ajánl fel a kis- és középvállalkozások részére. A rendezvényt a sajtó munkatársainak Péceli Gábor rektor mutatta be Pálinkás József, az MTA elnöke társaságában. Ezzel is hangsúlyozták, sőt előadásaikban is kifejtették, hogy nagyon lényeges az Akadémia és a Műegyetem kutatóhelyeinek együttműködése. A szerény kutatói kapacitások összevonásával az eddiginél nagyobb lehetőségek nyílnak meg és két ilyen patinas múltú kutatói bázis együttműködésével és az ezt majd támogató kiegészítő tevékenységgel a kutatások és eredményeik a világon eladhatóvá válnak. A felfedező kutatások és az innováció kapcsolata igen fontos, mert nem elég kutatni az elefántcsonttoronyban, az eredményeket be kell vezetni a gazdasági élet szereplőinél, ezzel pedig finanszírozási lehetőséget teremteni az újabb kutatásokhoz. Ezt az új struktúrát teremti meg a közeli jövőben – várhatóan állami támogatással – a két intézmény vezetője – együttműködve a kutatás szervezésben részt vevő kollégáikkal. A Műegyetemen folyó kiemelkedő minőségű oktatást, kutatást jelzi a Magyar Tudományos Akadémiával együtt létrehozott 13 akadémiai kutatócsoport, a csaknem 30 ezer négyzetméter (6 futballpályának megfelelő) laboratóriumi háttér, valamint az alma máterban az ország legnagyobb műszaki könyvtára. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók aránya több, mint 60%, s a 14 doktori iskolában évente 200 új doktorandusz kezdi meg tanulmányait.

A földszinti folyosókat az informatikusok és az informatikával kölcsönhatásban levő kutatások bemutatóhelyei lepték el. Közülük az egyik helyen az emberi kromoszómák vizsgálatával foglalkozó bioinformatikai kutatásról beszélt Sárközy Péter demonstrátor: „Az egészséges és a beteg állományok kromoszóma-térképeit vizsgáljuk és arra keresünk választ, hogy a kromoszómákban tapasztalható jellegzetességek mely betegségeket jelzik előre. Így egy ember kromoszóma-térképének birtokában következtetni tudunk a reá váró betegségekről és ezek megelőző gyógyítását idejében – még a betegség kezdeti stádiuma előtt (!) – el lehet kezdeni. Ez felfogható a jövő szűrővizsgálatának. A módszerrel már sikeresen derítettek fel öröklődő hajlam alapján mellrákot olyan stádiumban, amikor az illetőnél ez szokványos módon még nem volt kimutatható.”

A Műegyetem kiemelkedően értékes kutatási, fejlesztési teljesítményét, kiterjedt gazdasági beágyazottságát és pályázási eredményességét bizonyítja, hogy K+F+I bevételeinek a költségvetési támogatásához mért aránya 2005–09 között átlagosan hatvan százalék.

A BME, mint kutatóegyetem célja, hogy az innováció kiemelkedő hazai felsőoktatási intézménye legyen és európai beágyazottságú elit egyetemmé váljék. Emellett a Műegyetem a kisvállalkozások felé fordul, hiszen a nagyvállalatokkal már régóta jó kapcsolatot épített ki; a kkv-k között jó néhány cégnek van ötlete, de nincs kutatási lehetősége. Az egyetem kutatói kapacitását az igények alapján lehet bővíteni a jövőben.