E technológiával kártya nélküli, biometrikus személyazonosító rendszerek építhetők, amelyek – a kis irodai beléptető rendszerektől a közösségi platformokat kiszolgáló, kiterjedt rendszerekig – különféle méretű csoportok igényeihez igazíthatók. Ráadásul a megoldás úgy is könnyen bevezethető, hogy a már széles körben alkalmazott ujjnyomat-felismerő rendszereket egészítik ki tenyérvéna-azonosító funkcióval.

A biometrikus azonosító technológia egyre elterjedtebb módszer a vállalati adatvisszaélések vagy a pénzintézeti személyazonosítási csalások megakadályozására. A Fujitsu Laboratories által fejlesztett, nagy pontosságú tenyérvéna-azonosítást is széles körben használják világszerte, pl. ATM-eknél pénzintézeti személyazonosításra, céges pc-hozzáférés szabályozására, beléptető rendszereknél. Emellett a gyors ujjnyomat-azonosítás is egyre népszerűbb, mint a pc-k és mobiltelefonok beépített, egyszerű és megbízható hitelesítési módszere.

A használó testi tulajdonságaira épülő azonosítás előnye, hogy nem kell hozzá azonosító kártya. Ezért a biometrikus módszerek további terjedése várható. A biometrikus azonosítás elfogadottságának növelésére a fejlesztés súlypontja azokra a technológiákra helyeződött át, amelyek nagyon gyorsan és pontosan képesek több millió vagy akár százmillió ember közül kiválasztani az adott személyt a nagyvállalati vagy kormányzati alkalmazásoknál.

A jelenlegi hitelesítő/azonosító módszerek (pl. pénzintézeteknél) azt vizsgálják, hogy egy adott személy konkrét biometriai adatai megfelelnek-e az IC-kártyán rögzített információknak (egy az egyhez megfeleltetés). Ehhez elegendő egyféle típusú biometrikus adat. Ha azonban az a cél, hogy egy nagy csoportból kiválasszanak és azonosítsanak egy adott személyt (egy a többhöz megfeleltetés), milliós vagy tízmilliós embertömegnél már kétes lehet a pontosság. Ez pedig olyan eseteket eredményez, amikor már lehetetlen egyfajta biometriai adat alapján egyértelműen megkülönböztetni egymástól a találatokat. Az egy a többhöz kapcsolatnál az azonosításhoz a rendszerben rögzített összes adatot végig kell vizsgálni, ezért az egymilliós mintában történő azonosítás egymilliószor akkora pontosságot követel, mint az egy az egyhez kapcsolat esetében.

A probléma megoldására javasolt módszerek egyike egy olyan robusztus rendszer kiépítése, amely többféle biometrikus azonosítási módszert ötvöz. Az egyes módszerekhez szükséges biometriai adatok külön-külön rögzítése azonban rontja a megoldás kényelmét. Ha például a tenyérvéna-azonosítást ötvözzük az íriszminta alapján történő azonosítással, külön kell beolvasni a tenyeret és a szivárványhártyát, ami bonyolulttá teszi a folyamatot. Ezért olyan technológiára van szükség, amely egyszerűen képes kombinálni egymással a többfajta biometrikus adatot.

Mivel az egymilliós mintán belüli azonosításnál egymillió adatot kell feldolgozni, a hagyományos technológiákkal több, mint 20 percig is eltarthat az hitelesítés. Ezért a keresett technológiával szemben az is követelmény volt, hogy látványosan mérsékelje a feldolgozási időt.

A Fujitsu Laboratories olyan rendszert fejlesztett ki, amely „egy az egymillióhoz” megfeleltetéssel képes azonosítani az egymilliós mintán belül egy adott személyt. Ezt úgy érte el, hogy az elterjedt, gyors és egyszerű ujjnyomat-azonosítást a nagy pontosságú, nehezen hamisítható és ezért a visszaélések ellen hathatós védelmet biztosító tenyérvéna-azonosítással ötvözte. Az új technológiára épülő rendszer a tenyérvénák mintázata és három ujj lenyomata alapján azonosít. Az ujjnyomatokat és a tenyérvénákat egyetlen művelettel beolvasva, több szerveren végzett párhuzamos feldolgozás után, két másodperc alatt képes hitelesíteni egymilliós mintán belül egy adott személyt.