A kereskedelmi szálláshelyek forgalma 8%-kal nőtt, a kiskereskedelem volumene valamelyest mérséklődött. A születések január–áprilisi száma 11%-kal volt alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél, miközben a halálozásoké nőtt. A foglalkoztatottak száma (február-április átlagában) 0,7%-kal volt magasabb az esztendővel ezelőttihez képest, a munkanélkülieké 3,1%-kal csökkent, a munkanélküliségi ráta 11,4% volt.

A nettó átlagkereset az év első négy hónapjában 140 400 forint volt, 4,5%-kal több, mint tavaly ilyenkor. A keresetek első negyedéves reálértéke 1,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A fogyasztói árak az első öt hónap átlagában 4,2%-kal voltak magasabbak, mint tavaly az év első harmadában.

Ez év elején folytatódott a világgazdasági bővülés, a meghatározó nemzetgazdaságok többségének teljesítménye növekedett. A többségében a fejlett országokat tömörítő OECD tagállamainak összteljesítménye – szezonálisan kiigazított adatok szerint – 2,5%-kal emelkedett 2011 I. negyedévében az előző év hasonló időszakához képest. Az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP) 2,3%-kal bővült. Az ázsiai térségben Japán teljesítménye 0,7%-kal mérséklődött – elsősorban a márciusi földrengés és szökőár miatt –, Kínáé viszont 9,7%-kal növekedett.

Az Európai Unió (EU-27) gazdasága 2011 I. negyedévében – a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 2,5%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest, ami dinamikusabb bővülés az előző negyedévekben mérteknél. A meghatározó nemzetgazdaságok mindegyike növekedett, de közülük átlagon felül csak Németország (4,8%), amivel a német gazdaság továbbra is az uniós növekedés motorjának bizonyul. Az adatot közlő 25 ország közül mindössze kettőben, Görögországban és Portugáliában volt mérséklődés (5,5, illetve 0,6%).

A visegrádi országok mindegyikében hazánkénál nagyobb volt a bővülés: Csehországban 2,8, Szlovákiában 3,6, Lengyelországban pedig 4,3%-os.

Magyarország bruttó hazai terméke 2011 I. negyedévében 2,5%-kal nőtt 2010 azonos negyedévéhez érten. Ehhez hasonló mértékű bővülés 2006 IV. negyedéve óta nem következett be. Tavaly ilyenkor hazánk gazdasági teljesítménye alig haladta meg (+0,1%) az egy évvel korábbit, azóta azonban egyre dinamikusabban nő. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint az emelkedés 2,2%-os volt, amivel az európai uniós tagállamok rangsorában a középmezőnyben helyezkedünk el.

Január–márciusban az előző negyedévhez képest – szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján – tovább bővült a gazdaság teljesítménye, 0,7%-kal.

A felhasználási oldalon a magyar gazdaság növekedésének motorja változatlanul az aktív egyenlegű külkereskedelem, amelynek forgalmában 620 milliárd forintos szufficit keletkezett 2011 I. negyedévében. Ezzel a nettó export 9,8%-kal részesedik a GDP-ből. Ilyen magas arányra a múlt 15 évben nem volt példa.

A termékek és szolgáltatások kivitele és a behozatala továbbra is kétszámjegyű, mindkét irányban 14%-os növekedést mutatott. A bővülés döntő részben az áruforgalomban keletkezett. A termék-külkereskedelem exportja 17, importja 15%-kal bővült. A gépek, szállítóeszközök és feldolgozott termékek kivitele és behozatala az átlagnál nagyobb mértékű, míg az élelmiszerek, italok, alkoholtermékeké átlag alatti növekedést ért el. Kiemelendő az energiahordozók importján belül a földgáz behozatalának nagymértékű csökkenése. A szolgáltatások külkereskedelmében viszont csökkent az aktívum, mivel az import nagyobb arányban (9%-kal) növekedett, mint az export (2%).

A belföldi felhasználás legnagyobb részét kitevő végső fogyasztás összességében 0,2%-kal mérséklődött. Ezen belül a háztartások tényleges fogyasztása 0,8%-kal csökkent, míg a végső fogyasztás 13%-át jelentő közösségi fogyasztás volumene 3,8%-kal nőtt.

A háztartások fogyasztási kiadása 2011 I. negyedévében 0,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül volumencsökkenés mutatkozott az élelmiszerekre, a közlekedésre, a kulturális és egyéb szolgáltatásokra fordított kiadásoknál, míg a hírközlésre és az egészségügyi termékekre fordított kiadások volumene kismértékben emelkedett. A háztartások részére – a kormányzat és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények által – adott természetbeni társadalmi juttatások volumene szintén csökkent, 0,6%-kal.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene a korábbiaknál mérsékeltebben, 1,6%-kal csökkent. Az e felhasználási tétel legnagyobb részét kitevő nemzetgazdasági beruházások 1,1%-kal mérséklődtek 2010 első negyedévéhez képest. (A megelőző negyedévhez mérten 1,7%-os növekedés tapasztalható a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint.) Az egy évvel ezelőtti szinthez képest az építési beruházások volumene 8%-kal csökkent, a gép-, berendezés- és jármű-beruházásoké ugyanakkor 4,2%-kal nőtt. Ez utóbbi emelkedésben meghatározó szerepe van a feldolgozó-ipari beruházások dinamikus bővülésének, amelynek üteme az első negyedév során 38% volt. A feldolgozó-ipari alágak többségében növekedtek a beruházások, közülük az ipari export alakulását meghatározó alágakban számottevően.

A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásai ezzel szemben közel harmadával estek vissza, az ingatlanügyleteké pedig – a lakásépítések meredek csökkenésére visszavezethetően – ötödével maradtak el az egy évvel korábbi szinttől.

A készletek állománya mindössze 7 milliárd forinttal mérséklődött 2011 I. negyedévében, ami kedvezően hatott a GDP alakulására. A feldolgozóipar húzóágazataiban és a kiskereskedelemben a készletállomány növekedett, nagyban ellensúlyozva a felhasznált földgázkészletek értékét.

A termelési oldalt tekintve a válság időszakában a legnagyobb visszaesést elszenvedő ipar hozzáadott értéke dinamikusan, 11%-kal emelkedett az előző év azonos negyedévéhez képest. Az emelkedés elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett bővülésnek köszönhető, míg az energiaipar teljesítménye gyakorlatilag stagnált, elsősorban a tavalyinál enyhébb időjárás következtében. A nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéből mintegy 3%-kal részesedő mezőgazdaság I. negyedévi teljesítménye 2,9%-kal volt magasabb az esztendővel ezelőttniél. Az agrárszektor teljesítménye két év után növekedett először, amiben szerepet játszik az alacsony bázis (2010. I. negyedévben 11,4%-os visszaesés következett be). Az építőipar hozzáadott értéke 2010. január–márciushoz képest 9,2%-kal lett kisebb. A teljesítmény alakulását befolyásolta, hogy minden építménycsoport termelése csökkent, és a lakásépítés területén folytatódtak a negatív tendenciák.

A bruttó hozzáadott érték több mint hattizedét előállító szolgáltatási ágazatok összteljesítménye lényegében stagnált (–0,1%), valamelyest visszafogta a GDP növekedését. A legnagyobb, 1,7%-os teljesítménynövekedést a szállítás, raktározás, posta és távközlés érte el az ágazatcsoportok közül. A növekvő exportforgalom továbbra is kedvezően hat a teljesítmény alakulására.

A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén a 2010 IV. negyedévivel azonos mértékű teljesítménybővülés (0,7%) mutatkozott. A főként állami finanszírozású szolgáltatásokat magába foglaló közigazgatás, oktatás, egészségügy ágazatcsoport hozzáadott értéke 0,6%-kal emelkedett. Az ágazatcsoporton belül 2011 január–márciusában az egészségügy bruttó hozzáadott értékének volumene – elsősorban a járóbeteg-ellátás növekedése következtében – több mint 1%-kal bővült, az oktatásé viszont 2%-kal csökkent.

Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás együttes teljesítménye stagnált (+0,1%) az egy évvel ezelőtti magas bázishoz képest. Ezzel szemben a pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén az egy évvel korábbihoz képest 1,4%-os csökkenés következett be. Ezen belül a pénzügyi tevékenység teljesítménye – főként a bankok visszafogott hitelezési aktivitása miatt – csökkent. Az újonnan kihelyezett hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították.

Az egyes ágazatokra vonatkozó áprilisi adatok a legtöbb vonatkozásban az első háromhavi irányzatok folytatódását jelzik.

Az ipar január–áprilisi időszakra mért bruttó kibocsátása 11%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A termelés növekedését továbbra is az exportértékesítés jelentős emelkedése alapozta meg, ami az év első négy hónapjában 15% volt. A belföldi értékesítés volumene ezzel szemben 4,7%-kal mérséklődött a bázisidőszaki, 2010. január–áprilisi szinthez viszonyítva. Az időszakon belül márciusban és áprilisban mind a termelés, mind a kivitel kisebb mértékben bővült az egy évvel korábbi szinthez viszonyítva, mint az év első két hónapjában. Az export trendvonala még elmarad a válságot megelőző legmagasabb (a 2007–2008 fordulójára számított) szinttől, a belföldi értékesítésé pedig az elmúlt tíz évben mindig magasabb volt, mint 2011. január–áprilisban.

A termelés első négyhavi volumene szinte valamennyi feldolgozó-ipari alág esetében magasabb volt, mint egy évvel korábban. A tizenhárom alág közül nyolcban kétszámjegyű növekedés következett be. Az ipari termelés 18%-át adó s ezzel a legnagyobb súlyú feldolgozó-ipari alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 13, a másik jelentős súlyú alágazat, a járműgyártás pedig 12%-kal növelte a teljesítményét 2010 első négy hónapjához képest. Mindkét alágazat elsősorban kivitelre termel, az exportértékesítésük növekedése hasonló mértékű volt, mint a termelésüké. A termelésből egytizeddel részesedő, nagyobbrészt belföldre értékesítő élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása ezzel szemben alig változott, mindössze 0,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében január–áprilisban az egy személyre jutó ipari termelés – az alkalmazásban állók számának 5,2%­os emelkedése mellett – 5,5%-kal nőtt.

Áprilisban az új rendelések volumene 2%-kal elmaradt a tizenkét hónappal korábbitól. Csökkenés utoljára 2010 januárjában következett be. A rendelésállomány április végi szintje mindezzel együtt több mint ötödével meghaladta az egy évvel azelőttit.

Az ipari termelés növekedése az év első négy hónapjában az ipari termelői árak 6,2%-os emelkedése mellett ment végbe. A feldolgozó-ipari alágak közül emelkedés következett be a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (25%), a vegyi anyag, termék gyártása (17%), valamint a kohászat, fémfeldolgozás (15%) termelői áraiban.

Árcsökkenést kizárólag a járműgyártás esetében tapasztaltunk, amelynek mértéke nem érte el az 1%-ot. Az exportértékesítés forintban mért árai 4,6, a belföldi értékesítéséi pedig 8,5%-kal emelkedtek a 2010. január–áprilisi időszakhoz képest.

A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje 2011 első négy hónapjában 45%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezen belül a nagyobb mértékű növekedés a növényi termékeket jellemezte (+63%), de az élő állatok és állati termékek esetében is határozott áremelkedés volt megfigyelhető (15%).

Az építőipar január–áprilisi időszakra mért kibocsátása 9,6%-kal (ezen belül áprilisban 16%-kal) maradt el az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építése 5,3, az egyéb építményeké pedig 15%-kal csökkent 2010 azonos időszakához képest.

Az év első négy hónapjában az új építőipari szerződések volumene 38%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az új szerződések volumenének jelentős csökkenése következtében az április végi szerződésállomány közel egyharmadával maradt el a tizenkét hónappal korábbitól.

Az év első négy hónapja során a kereskedelmi szálláshelyeken 1,8 millió vendég 4,4 millió vendégéjszakát töltött el, amely értékek 8%-kal haladják meg az egy évvel korábbiakat. A vendégéjszakák első négy hónapra regisztrált száma valamelyest (0,8%-kal) már meghaladta a válság által még nem érintett 2008. január–áprilisit. A külföldi turisták és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma egyaránt 11%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál; a belföldi vendégek ugyanezen mutatói ennél szerényebb, 5%-os ütemben emelkedtek. A szállodák szobafoglaltsága az időszak átlagában 39%-os volt, 3 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban.

Az első negyedévben a nemzetközi turisztikai kereslet élénkülése volt tapasztalható. A külföldiek látogatásainak 7,6 millió fős száma és a látogatók által Magyarországon eltöltött 16,6 millió nap egyaránt 1%-kal haladja meg az egy évvel korábbi értékeket. A magyarok utazásaival kapcsolatban ennél jelentősebb mértékű növekedés mutatkozott: honfitársaink az első negyedévben 3%-kal több alkalommal utaztak külföldre, ahol 6%-kal több napot töltöttek el. Az utasforgalmi szolgáltatások – 208 milliárd forintot kitevő – exportja kevesebb, a 133 milliárd forintos import viszont több az egy évvel korábbinál, amelynek következtében a 75 milliárd forintos aktívumot felmutató egyenleg 20 milliárddal vált kedvezőtlenebbé.

A külkereskedelmi termékforgalomban a 2011. január–áprilisi időszakra vonatkozó első becslés szerint az export euróértéke 21, az importé 20%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A külkereskedelmi mérleg az első négy hónapot közel 2,6 milliárd eurós aktívummal zárta, ami 638 millió euróval több az egy évvel korábban kialakultnál.

2011 első negyedévében a termékek kivitelének volumene 18, a behozatalé 16%-kal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. Az időszakon belül márciusban a növekedés üteme alacsonyabb volt, mint az év első két hónapjában. Az első három hónap átlagában az export forintárszintje 5,9, az importé pedig 6,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, így a cserearány lényegében nem változott.

A kiskereskedelmi forgalom volumene 2011 első négy hónapjában a kiigazítás nélküli és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 0,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az előző hónaphoz viszonyítva a kiskereskedelmi forgalom szezonálisan és naptárhatástól megtisztított volumene áprilisban 0,4%-kal alacsonyabb volt.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem eladásai január–áprilisban az előző év azonos időszakához képest stagnáltak, ugyanakkor ezen belül a kisebb súlyt képviselő élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedelem forgalma 3,4%-kal emelkedett. A nem élelmiszertermékek eladási forgalmának csökkenése a tavalyi évhez képest enyhült, az első négy hónapban 0,9%-os mérséklődés következett be. A forgalom több mint egytizedét adó bútor-, háztartásicikk-, építőanyag-kiskereskedelem eladásai 4%-kal csökkentek, a forgalom csekély hányadát adó iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelem, valamint a textil-, ruházati és lábbeli-kiskereskedelem forgalma 12, illetve 2,7%-kal visszaesett. Ezek a csökkenési ütemek elmaradtak a 2010 azonos időszakában mértektől.

A 2010. január–áprilisinál nagyobb, 4,9%-os forgalomnövekedés következett be a könyv-, újság-, papíráru- és egyébiparcikk-kiskereskedelemben, a tavaly ilyenkor stagnálást mutató gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszer-kiskereskedelem forgalma pedig 2,1%-kal nőtt. Az üzemanyag-forgalom eladási volumene a tavalyi 8,9%-os csökkenés után idén az első négy hónapban szintén kevésbé, 0,9%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.

A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrész-kiskereskedelem eladásai a tavaly ilyenkori 33%-os visszaesés után az idén január–áprilisban 3,4%-kal maradtak el az előző év azonos időszakitól.

A legfrissebb népmozgalmi adatok szerint 2011. január–áprilist a születések számának és arányának számottevő mértékű csökkenése, illetve a halálozások emelkedő irányzata jellemezte, aminek következtében a természetes fogyás üteme növekedett.

A négy hónap során 27 560 gyermek született, 11,1%-kal kevesebb a 2010. január–áprilisinál, miközben a születési arányszám 9,4 ezrelékről 8,4 ezrelékre csökkent. Ezzel párhuzamosan 45 515 fő hunyt el (3,1%-os növekedés), a halálozási arányszám pedig egy év alatt 13,4 ezrelékről 13,9 ezrelékre emelkedett. (Ezen belül a csecsemőhalálozási arányszám 1,2 ezrelékponttal, 5,4 ezrelékre nőtt.) Mindezek következtében a természetes fogyás 17 955 fő volt, szemben az egy évvel korábbi 13 147-tel. Az időszak végén – részben becsült adatok alapján – a népesség lélekszáma 9 millió 972 ezer fő volt.

A 2011. február–áprilisi időszakban a foglalkoztatottak száma a 15–64 éves korosztályban 3 millió 728 ezer fő volt, 26 ezer fővel (0,7%-kal) több, mint egy évvel korábban. (A növekedés mértéke mintavételi hibahatáron belülinek számít.) Az 55%-os foglalkoztatási arány 0,3 százalékponttal magasabb, mint a 2010. február–áprilisi. A férfi foglalkoztatottak száma 31 ezerrel nőtt, a női foglalkoztatottak esetében viszont lényegében stagnálás figyelhető meg. A három hónap átlagában a női korosztály fele, míg a férfiak hattizede volt jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon.

A február–áprilisi időszak során a munkanélküliek száma és aránya – a munkaerő-felmérés fogalmi rendszere alapján, szintén a 15–64 éves korcsoportot tekintve – 481 ezer, illetve 11,4%. A munkanélküliek száma 16 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. (A javulás mértéke mintavételi hibahatáron belülinek számít.) A munkanélküliek fele legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama több mint másfél év volt.

Az intézményi munkaügyi statisztika legfrissebb létszámadatai szerint 2011 első négy hónapjában a nemzetgazdaság egészében 2 millió 654 ezren álltak alkalmazásban, fél százalékkal – 14 ezerrel – többen, mint egy évvel korábban. A legalább 5 fős vállalkozásoknál alkalmazottak létszáma (1 millió 833 ezer fő) 2,6%-kal emelkedett, miközben a költségvetésben dolgozóké (720 ezer fő) 4,6%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez utóbbi létszámcsökkenés hátterében a közfoglalkoztatási rendszer átalakítása húzódik meg, a közfoglalkoztatás nélkül számolt 681 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január–áprilisival. A nonprofit szférában 101 ezren álltak alkalmazásban, 2,2%-kal többen, mint 2010 első négy hónapjában.

2011. január–áprilisban a bruttó átlagkereset – a számviteli nyilvántartások alapján – 211 200 forint volt, 2,6%-kal több, mint egy évvel korábban. Az átlagos havi nettó kereset 140 400 forintot tett ki, 4,5%-kal többet, mint a 2010. január–áprilisi. A versenyszférában 144 100 forint, a költségvetésben 132 700 forint, míg a nonprofit szférában 124 600 forint volt a kézhez kapott bér átlagos összege. A versenyszférában és a nonprofit szférában (8,3, illetve 6,5%-os) növekedés következett be, a költségvetés területén ugyanakkor – a 2010. januári és márciusi eseti kereset-kiegészítések által okozott bázishatás következtében – a nettó keresetek 4,5%-kal csökkentek. (Az időszakon belül a közszféra áprilisi átlagos nettó bére 8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.) A költségvetési szférában alkalmazásban állók a 2011. év eleji adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesülnek. Ez a szabályozás január–áprilisban a teljes munkaidősök mintegy 46%-át érintette, a juttatás havi átlagos összege 5200 forint volt.

2011 I. negyedévében a nemzetgazdaság egészében a keresetek reálértéke 1,4%-kal nőtt. A keresetek növekedése a többgyermekes családokban a legnagyobb, mértéke a gyermekek számával párhuzamosan emelkedik. A gyermektelen családok esetében reálkereset-csökkenés következett be.

A fogyasztói árak emelkedése az áprilisi 4,7% után májusban 3,9%-ra fékeződött, mely tavaly szeptember óta a legkisebb mértékű drágulást jelenti. 2011. január–májusban a fogyasztói árak 4,2%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az első öt hónap során a legnagyobb mértékű drágulás az élelmiszerek esetében következett be, amelyek árai 8,1%­kal haladták meg a 2010. január–májusiakat. E csoporton belül a burgonya fogyasztói ára közel kétszeresére, a cukoré és a liszté pedig mintegy másfélszeresére emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az élelmiszereken kívül az átlagosnál nagyobb mértékben (6,8, illetve 6,1%-kal) növekedett a háztartási energia, valamint az egyéb cikkek, üzemanyagok ára. A háztartási energián belül a vezetékes gáz ára 14%-kal, a távfűtésé 9%-kal emelkedett, a másik csoport határozott áremelkedése pedig leginkább a jármű-üzemanyagok 16%-os drágulásával magyarázható. Az átlagosnál kisebb mértékben növekedtek ugyanakkor az árak a szolgáltatások (2,1%), a ruházkodási cikkek (1,9%), valamint a szeszes italok, dohányáruk (0,4%) esetében. A tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában 1,4%-os árcsökkenés következett be 2010 első öt hónapjához képest. A nyugdíjasok fogyasztását reprezentáló kosárért 5%-kal kellett többet fizetni a 2010. január–májusihoz képest.

Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2011. január–májusban 724 milliárd forint volt, 12 milliárd forinttal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az alrendszerek közül a legnagyobb mértékű egyenlegváltozás a társadalombiztosítási alapokat jellemezte, amelyek 154 milliárd forintos hiánya 119 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál.

A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok vonatkozásában ezzel szemben kedvezőbbé vált az egyenleg, a javulás mértéke az előbbi alrendszer esetében 102 milliárd forintot, az öthavi hiány pedig 627 milliárd forintot tett ki. Az államháztartás január–májusi időszakra számított bevétele 5,1 billió, a kiadása pedig közel 5,9 billió forint volt, amely értékek 2–3%-kal elmaradnak az egy évvel korábbiaktól. A pénzmozgások megközelítőleg kétharmada a központi költségvetést, közel harmada pedig a társadalombiztosítási alapokat érintette.