A vizsgált időszakban 1 millió 193 ezer külföldi vendég 3 millió 169 ezer, azaz személyenként 2,65 vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek száma 8, az éjszakáké pedig 6%-kal emelkedett 2010 
azonos időszakához képest. A külföldivendég-forgalom szerkezete továbbra is átalakulóban van. A nagy küldő országok közül kizárólag az olasz és német vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, miközben Ausztriából, az Egyesült Királyságból, továbbá Orosz-, Francia-, Csehországból. Romániából és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők vendégéjszakáinak száma nőtt. 

A külföldivendég-forgalom jórészét lebonyolító szállodákon belül a négycsillagos kategóriában számottevő növekedést regisztráltak a szálláshelyek, a vendégek száma 14, a vendégéjszakáké 12%-kal bővült. A többi kategóriában eltérően alakult a vendégforgalom, a három- és egycsillagos egységekben kevesebb, az ötcsillagos szállodákban több éjszakát töltöttek el a külföldiek, a kétcsillagos egységekben stagnált a forgalom 2010 azonos időszakához képest. A külföldi vendégek számának emelkedése – a balatoni, a közép- és dél-dunántúli régió kivételével – mindegyik turisztikai régióban megfigyelhető volt. 2011. január 1-jétől Magyarország fél éven keresztül első alkalommal töltötte be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az elnökség érezhető turisztikai forgalmat és bevételt generált hazánk számára. Az érkező vendégek fogadására kijelölt – négy-, illetve ötcsillagos – konferenciaszállodákban a külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 16, illetve 15%-kal emelkedett.

Az elnökség alkalmával a külföldről érkező vendégek elsődleges úti célja Budapest volt. 2011 első öt hónapjában a főváros szállodáiba érkező külföldi vendégek és az általuk eltöltött éjszakák száma 11, illetve 8%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ez a növekedés 1–1 százalékponttal haladja meg a tavaly regisztrált fellendülést.
Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 1 millió 282 ezer belföldi vendég 2 millió 817 ezer 
vendégéjszakát töltött el, a vendégek és az éjszakák száma egyaránt emelkedett (1%-kal) a múlt év azonos időszakához képest. A belföldivendég-forgalom 76%-át fogadó szállodákban 8, illetve 7%-os növekedés figyelhető meg a vendégek, illetve az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál az év eleji alacsony vendégforgalom következtében a vendégéjszakák száma 23%-kal csökkent, a belföldivendég-szám visszaesése a kilenc turisztikai régióból ötöt érintett.

A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2011 megfigyelt időszakában a külföldi vendégek esetében 3,5%-kal esett 
vissza, a belföldieknél stagnált. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága is kedvezőtlen képet mutatott az év első öt hónapjában. Január–májusban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma – főként a külföldivendég-éjszakák csökkenésének következtében 19%-kal romlott, a wellness-szállodákban a kapacitásnövekedés ellenére 4%-kal mérséklődött az éjszakák száma az előző évhez mérten. A Balatonon kívül a dél-dunántúli és az észak-alföldi turisztikai régióban csökkent összességében a vendégforgalom.
Budapesten mind a belföldi, mind a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma nőtt, összességében 8%-kal. A megfigyelt időszakban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 41%-os volt, ezen belül az ötcsillagos 
szállodák működtek a legmagasabb, 59%-os szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 47%-os 
foglaltságot értek el. A szállodai foglaltság összességében 2 százalékponttal volt magasabb, mint egy évvel 
azelőtt. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt: 48%. A magasabb igényeket kielégítő, 
saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 27%-os kihasználtsággal 
működtek. 
A szálláshelyek összes árbevétele folyó áron 7,5%-kal emelkedett 2010 azonos időszakához képest. A kereskedelmi 
szálláshelyek 2011. január–májusban összesen 84 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a 
szállásdíjbevétel 45 milliárd forint volt. A vizsgált időszakban a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 13 950, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 5726 forint volt. Az ötcsillagos kategóriában az előző év azonos időszakának értéket 6 százalékponttal meghaladó foglaltság, illetve a szállodai átlagárak 17%-os növekedése a (bruttó) REVPAR-mutató 26%-os emelkedését eredményezte május hónapban. Budapesten a vendégforgalom döntő részét fogadó három–öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára január–májusban 8900 és 30 100, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3400 és 19 000 forint között alakult (ami körülbelül 33–113, illetve 13–71 eurónak felel meg). A nettó átlagár májusban a két–ötcsillagos kategóriájú házakban alacsonyabb volt, mint az első öt hónap átlagában. Májusban átlagosan 267 forint volt egy euró, az első öt hónap átlagában megegyezik az előző évi értékkel.

Kínálati oldalon május 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2499 volt, ezen belül a 
863 szálloda 51 ezer szobával, a 908 panzió 10 ezer szobával működött. Az egyéb szálláshelyek (üdülőház, kemping és közösségi szálláshelyek) száma 727-et tett ki. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken májusban közvetlenül több mint 28 ezer személyt foglalkoztattak, ami megegyezik az előző év azonos időszakának adatával. A részmunkaidős foglalkoztatás súlya a szállodákban kategóriánként változó, 5–10% között mozog, a kölcsönzött munkaerő lényegében csak a négy-, illetve ötcsillagos egységekben van jelen, súlya azonban ott is minimális. 

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazat bruttó hozzáadott értéknövekedése lényegesen elmaradt a 
nemzetgazdaság egészétől, a beruházások hosszú idő óta visszaesnek, csakúgy, mint a foglalkoztatottság. Az 
áremelkedés viszont az ágazat egészében csak 2,2% volt az I. negyedévben az előző év azonos időszakához képest. 

A Danubius-részvények árfolyama 2010. III. negyedévében volt annyira alacsony (3700 Ft), mint 2011. I. negyedév 
végén.

Megjegyzés: a 2009. október 20-án hatályba lépett 239/2009. kormányrendelet alapján 2011-től megszűnt a szálláshelyek kötelező osztályba sorolása. A kötelező kategorizálás helyébe a védjegyrendszer került, melynek kialakításában és működtetésében főszerepet kapnak az egyes szálláshelyek érdekeit képviselő szövetségek. A gyorstájékoztatóban alkalmazott szállodai kategóriák, illetve tartalmuk jelenleg nem egyezik meg a Magyar Szálloda-szövetség által kidolgozott szállodaminősítési rendszerrel. A védjegyrendszerhez nem csatlakozó szállodák a meghatározott moratórium értelmében 2012. június 30-ig használhatják az eddigi csillag megjelöléseket. A KSH hitelességi okokból csak akkor közöl majd osztályba sorolás szerinti részletes adatokat, ha az érintettek döntő többsége csatlakozott a védjegyrendszerhez.