„Sajtóhírek szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom által szervezett, úgynevezett Magyar Sziget rendezvényének egy előadásán többek között a következő uszítás hangzott el: „el kell jutni oda, hogy egy gépkarabélynak az elsütő billentyűjét valaki meg tudja húzni, esetleg akkor, hogyha egy másabb bőrszint lát”. A szervezet vezetője szerint a fajok háborúja zajlik, ezért el kell jutniuk egy szintre: „arra, hogy újra agresszívvá, erőszakosakká, szikárakká, mohókká, szinte fenevadakká váljunk”.

Az elhangzott megnyilvánulásokra a szólásszabadság nem ad felhatalmazást. Erőszakra, emberölésre uszítani senkinek nincs joga. Mivel a konkrét kijelentések egyes társadalmi csoportok tagjai ellen erőszakra hívnak fel, nagy valószínűséggel a közösség elleni izgatás bűntettét valósítják meg. Ezért a hatóságok kötelesek a büntetőjogi felelősségre vonás szükségességét megvizsgálni.

A rasszista, uszító, nagy nyilvánosság előtt tett megnyilvánulások különösen veszélyesek akkor, amikor a magyar társadalomban magas fokú a kisebbségekkel szembeni intolerancia. Ezért – az esetleges büntetőjogi felelősségre vonás mellett – nagy jelentősége van annak, hogy az ország vezetői megszólalnak-e a kérdésben.

Ennek okán nyílt levélben kérdezzük:

1. Polt Péter legfőbb ügyészt,

hogy a Magyar Köztársaság ügyészsége vizsgálja-e a bűncselekmény gyanúját felkeltő megnyilvánulásokat?

2. Orbán Viktor miniszterelnököt,

hogy mikor készül nyilvánosan elítélni a magyar közbeszédben példátlan durvaságú nyílt uszítást? A magyar kormány fel kíván-e lépni az erőszakra való nyílt felhívás ellen, tekintettel arra is, hogy – a fenti kijelentésekkel egy tőről, a neonáci eszmékből fakadó – „egyenruhás bűnözéssel” szemben a kormány szigorú fellépést ígért?

3. Schmitt Pál köztársasági elnököt,

hogy a nemzet egységének megtestesítőjeként miért marad néma, amikor magyarok elleni erőszakra hívnak fel? Nem érzi-e, hogy megszólalásával egyértelművé kell tennie: hiába szerepel a – neonáci karlendítés miatt már amúgy is jelentős negatív nemzetközi sajtóvisszhangot kapott – rendezvény megnevezésében a „magyar” jelző, a gyűlöletkeltő mondatok nem a magyarság véleményét tükrözik.

Megkeresésünkre várjuk a címzettek válaszát.”

A Magyar Helsinki Bizottság 1989-ben alakult kiemelkedően közhasznú egyesület figyelemmel kíséri a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban biztosított emberi jogok magyarországi érvényesülését, és a közvélemény tájékoztatása mellett jogi segítséget nyújt mindazoknak, akik a bizottság tevékenységi körébe tartozó jogsérelemmel fordulnak hozzá. A Magyar Helsinki Bizottság erőfeszítéseket tesz, hogy a hazai jogszabályokban következetesen érvényesüljenek az emberi jogi normák; működési területén elősegíti a jogi oktatást és továbbképzést Magyarországon és a régióban.Tevékenységének két fő területe a menekülők és a más nemzetközi egyezmények alapján oltalomra szoruló külföldiek jogainak védelme, továbbá a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás működésének nyomon követése. Megkülönböztetett figyelmet fordít a fogvatartottak helyzetére, a védelemhez való jog és a törvény előtti egyenlőség elvének tényleges érvényesülésére.