Ma Magyarország teljes (primer) energia-felhasználásának harmadát (360 petajoule) emészti fel lakóépületeink fűtése és melegvíz-fogyasztása, ám ennek az energiamennyiségnek jó négyötödét a 3,8 millió magyar ingatlan 2/3-át adó családi házak energiafogyasztása teszi ki, és csak a fennmaradó rész írható a már több mint 40%-ban szigetelt panel- és a 20-25%-ban korszerűsített téglaépítésű társasházak számlájára.
Ebből az következik, hogy a legnagyobb energia-megtakarítási potenciál egyértelműen a családi házak szigetelésével érhető el. A családi házak 60%-a 1980 előtt épült és mindössze tizedük a múlt 15 évben. Figyelembe véve, hogy a KSH adatai szerint az épített és megszűnő lakások száma csökken, hazánkban a meglévő lakóépületek zöme még a következő évtizedekben is használatban lesz, energiahatékonysági korszerűsítésük és szigetelésük tehát elodázhatatlan. Az Energiaklub legfrissebb, „A magyar lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciál” című tanulmánya szerint a legnagyobb energiamegtakarítását eredményező épületszigetelést jelenleg csupán a háztartások hatoda, mintegy 836 000 háztartás tervez. A lakosok csaknem háromötöde, azaz mintegy 500 ezer háztartás is csak akkor, ha támogatást kapna a beruházáshoz. A Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogram pályázatán jelenleg elérhető másfél milliárd forintos keretösszeg azonban csekély, mindössze 500 családi ház felújításához elegendő.
Mennyit hoz a szigetelés?
Magyarországon, a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlanállomány 3–4-szer több energiát használ fel feleslegesen. A szigetelés ára 2–4 év alatt megtérül, hosszabb távon – 30 év alatt – pedig a szigetelésbe fektetett minden forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára. A családi házak nem beépített tetői esetén, a födémen át távozik a legtöbb hő. A régi betongerendás födémekre 20 centiméter vastag üveg- vagy közetgyapot-hőszigetelésre költött pénz 10–12 év alatt térülne meg. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye korszerű szigeteléssel felére csökkenthető.
Egy jól célzott energiahatékonyság-fejlesztési program a családi házas szféra energetikai korszerűsítését ösztönözné. A Knauf Insulatation szakemberei szerint a családi házak energiamegtakarításában hatalmas lehetőségek rejlenek, mivel a társasházi lakásoknál sokkal nagyobb alapterületűek, így arányaikban hőt is nagyobb felületen veszítenek. A magyar családi házak jellemzően F-G energetikai besorolásúak, energiaigényük 400–500 kWó/m2/év, ami tízszer magasabb, mint egy alacsony energetikai besorolású házé, ahol ez az érték 40–50 kWó/m2 körül alakul. Megdöbbentő, de a lakóépületek együttes éves fogyasztása vetekszik az ország összes nagy erőművében egy év alatt elégetett energiahordozók mennyiségével.
Gazdaságossági potenciállal számolva, országosan összesen kb. 2400 milliárd forintnyi összeruházásra lenne szükség, amelyhez 2020-ig évente átlagosan 160 ezer háztartásban kellene elsődlegesen hőszigetelési és nyílászárócsere-korszerűsítést végrehajtani. Ez 30%-os intenzitás mellett országosan évente 85 milliárd forintba kerülne. Épületeink energiahatékonyabbá tétele révén így a lakásokban elfogyasztott energia 40%-a, 152 petajoule megtakarítható lenne, ami országosan 6 millió tonna CO2 kibocsátás csökkenéssel járna együtt.
A Knauf Insulation szakemberei és az Energiaklub felmérése szerint egy nem szigetelt családi ház esetében a tető és homlokzati hőszigetelés, nyílászárócserével együtt, akár 50–60%-os energiamegtakarítást is eredményezhet, melynek révén a családi házak zöme B-C energetikai besorolásba lépne, vagyis fogyasztásuk 3–4 kategóriát is javulhat. A téglaépítés társasházak szigetelése jóval kisebb, mindössze 15–25, a panelházaké pedig mindössze 10–15%-os megtakarítást eredményez, ami csak 1–2 kategóriaugrás. Családi házak esetében a külső hőszigetelés már önmagában is a leggazdaságosabb beruházásnak minősül. A megfelelő szigeteléssel egy családi ház esetében a gázszámla akár a felére is csökkenthető. A családi házak hőszigetelése a háztartások számára több haszonnal jár, mintha bankbetétekbe fektetnék pénzüket. Gázárban kifejezve a megfelelő szigetelés több 100 milliárd forint megtakarítást hozhat országos szinten évente.
Energiahatékonysági beruházási hajlandóság
Az energiahatékonysági beruházást tervező magyar háztartások csaknem négyötöde nem venne fel e célra banki beruházási hitelt. Aki igen, az átlagosan havi 18 ezer forintos törlesztőrészletet tudna vállalni. A háztartások harmadának már van valamilyen hitele. Hiteltörlesztési és energiaköltségeik együttesen a háztartás havi nettó összbevételének 40%-ára rúgnak. A beruházást tervezők teljes háztartásra jutó átlagos havi jövedelme 163 780 Ft, egy főre jutó havi átlagos jövedelme 74 200 Ft. Az energaihatékonysági korszerűsítést tervező magyar háztartások 18%-a Budapesten, további 18%-a megyeszékhelyeken, 35%-a városokban, 29%-a községekben rendelkezik ingatlannal.
A Knauf Insulation szakemberei nemzetközi példák alapján úgy látják, egy energiahatékonysági beruházás megáll a saját lábán. Az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, ugyanakkor ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná e folyamatot, így az ebben az iparban lehetőséget látó és érdekelt beruházók (bankok, energiaszolgáltatók) bevonásával biztosítani lehetne a fejlesztésekhez szükséges anyagi eszközöket és forrásokat. Az energiafelhasználásunk csökkentésének egyetlen módja épületeink energiahatékonysági beruházásainak gazdasági alapokon történő működtetése. A jelenlegi rendszer legnagyobb hibája, hogy a beruházás utófinanszírozottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá, sokkal inkább vándorol a nagyobb kivitelezőkhöz, akik a pályázat elbírálásának sokszor fél éves időtartamát ki tudják várni, illetve képesek várni a pénzükre.
A hazai épületállomány negyede hőszigetelt
A magyar lakosság kétharmada családi házakban (7 millió fő), ötöde (közel 2 millió fő) nem panel társasházban, hetede pedig (több mint 1 millió fő) panel társasházakban él. A családi házak 23, a téglából épített társasházak 21, a panel társasházak 39%-a szigetelt. A családi házak energiahatékonyság szempontjából a panelek felét érik el. Összességében a hazai épületállomány csupán negyede szigetelt.
Az Energiaklub adatai szerint a háztartások mindössze hatoda tervezi, hogy hőszigeteli lakását, házát. Az egyéb korszerűsítéseket is beleértve összesen a háztartások 22%-a tervez valamilyen energiahatékonyság-javítást célzó felújítást. Ez a teljes magyar háztartás-állományra kivetítve nagyjából 836 000 háztartás. A beruházást tervezők 60%-a, azaz 500 ezer háztartás azonban csak akkor vágna bele, ha ehhez támogatást kapna. A csak támogatás esetén felújító háztartások 13%-a – 300–450 ezer ingatlan – már 30%-os vagy ennél kisebb támogatási intenzitás mellett is hajlandó lenne megvalósítani a beruházást, ugyanakkor a felmérés szerint a háztartások átlagosan 55%-os támogatási intenzitást várnak el.
A GFK felmérése szerint a magyar háztartások 75%-a semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. (Nyugat-Európában ez az arány 30% körüli) Akiknek van, azoknak mindössze 1–2%-a rendelkezik 5000 eurónál (kb. 1,3 millió forint) nagyobb megtakarítással. Ebből következtetve a magyar háztartások nagy része nem képes finanszírozni a nagyobb beruházásokat, még akkor sem, ha a befektetés később gazdaságosnak bizonyulna. Mivel a hazai lakásállomány csaknem fele sürgős felújításra szorul és a lakosság háromnegyede semmilyen tartalékkal sem rendelkezik, az energiahatékonysági beruházások megkezdésének egyetlen módja a beruházások gazdasági alapon történő működtetése. Annak ellenére, hogy a magyar háztartások döntő többsége az energetikai korszerűsítéseket nem képes önállóan finanszírozni, az energiafogyasztás 81%-át adó épületeink energetikai korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs életképes program.
A cikkben használt adatok forrása az Energiaklub 2020 Negajoule-tanulmánya.
