A The Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök vezető napilapja fontos fejleményként értékeli, hogy Németország immár hajlandó teljesen beszüntetni az orosz olaj vásárlását, és ezzel a tervezett uniós szankció egyik legjelentősebb eddigi ellenzője beáll a sorba. Az EU-intézmények mellé akkreditált német kormányzati képviselők ugyanakkor jelezték: ennek az a feltétele, hogy Berlin elég felkészülési időt kapjon az alternatív beszerzési forrásokról való gondoskodásra.

A lap mindenesetre úgy látja, növekedett annak a valószínűsége, hogy a jövő héten az EU-országok megállapodhatnak az orosz olajembargó fokozatos elrendelésében.

A németek annak nyomán gondolták meg magukat, hogy sikerült megállapodniuk a lengyelekkel: a balti-tengeri Gdansk kikötőjéből a tankhajókon érkező olajat – ami helyettesítené a Barátság kőolajvezetéken eddig szállított orosz nyersanyagot – a lengyelek által működtetett csővezetéken el lehet majd juttatni a közeli németországi Schwedt olajfinomítójába.

Ez ugyan csak részben oldaná meg a problémát, mert a schewedti finomító történetesen az orosz állami kézben levő Rosznyefty vállalat tulajdona, és a Rosznyefty nem lenne érdekelt a nem orosz eredetű olaj feldolgozásában, ám ilyen konfliktus esetén Berlin német állami irányítás alá helyezhetné a finomítót, a stratégiai javak védelméről szóló jogszabályokra hivatkozva. Az orosz nyersolaj egyébként jelenleg a német olajfogyasztásnak csak 12 százalékát fedezi, szemben azzal, hogy az ukrajnai háborút megelőzően ez még 35 százalék volt.

Az uniós embargó fokozatosságának az üteméről, valamint arról, hogy alkalmazzanak-e árplafont, illetve vámtarifákat, még tovább folynak az egyeztetések. A The Wall Street Journal diplomaták tájékoztatására hivatkozva úgy fogalmaz, hogy néhány uniós tagállam – így Magyarország, Olaszország, Ausztria és Görögország – „továbbra is óvatos” az esetleges olajembargó gazdasági hatásait illetően.

Magyarországgal kapcsolatban a cikk azt is megjegyzi: mivel olyan országról van szó, amelynek nincs tengeri kikötője, és kizárólag csővezetéken jut hozzá az olajhoz, „különösen összetett” feladat lesz az embargó érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtése.

A The Wall Street Journal kitér arra: az amerikai pénzügyminiszter a múlt héten azt mondta: az orosz olaj vásárlásával szembeni teljes európai embargó felvinné a világpiaci olajárakat, és ártana a törékeny globális gazdaságnak, miközben nagyon csekély negatív hatással járna Oroszországra nézve, hiszen Moszkva a megmaradó exportpiacokon magasabb árbevétellel számolhatna. Janet Yellen ezért azt javasolta: Európa vásároljon csak továbbra is orosz olajat, de korlátozza Oroszország hozzáférését a befolyó vételárhoz. Arról már Európában is zajlik az eszmecsere, hogy gyűjtőszámlákra utalnák a pénzt. Az amerikai lap úgy tudja: a németek, bár a fokozatos kivezetés mögé most beálltak, továbbra is szkeptikusak az árplafon és a vámtarifák elrendelését, valamint a gyűjtőszámlák nyitását illetően. 

Most pedig pillantsunk bele a Handelsblattba, amely a német vállalkozói körök első számú újságja, de a szűk értelemben vett üzleti kérdéseknél sokkal tágabb a horizontja. Bert Rürup, a Handelsblatt által fenntartott kutatóintézet elnöke, valamint Michael Brackmann, a lap újságírója közös cikkben tekinti át a nyugati demokráciák fenyegető porladását, a tekintélyuralmi rendszerek vonzerejének globális növekedését. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a Bertelsmann átalakulási index, amely kétévente készülő német mérleg az úgynevezett fejletlen, illetve küszöbállamok mozgásirányáról, arról, hogy a jogállami demokrácia felé vagy azzal éppen ellentétes irányba mozdulnak-e el, szóval ez az index legutóbb negatívba billent át: 70 autoriter rezsimmel szemben csupán 67 demokratikus legitimációval rendelkező országot tudott kimutatni. Szintén a zsarnokság felé mutató tendenciákat lát az amerikai Freedom House.

Sorra véve néhány autoriter berendezkedést, a Handelsblatt szerzői egyebek közt kifejtik, hogy Vlagyimir Putyin rendszerét kimondottan a macsó jellegű hatalomgyakorlás jellemzi – erősebben, mint a brazil Jaír Bolsonaróét vagy az előző amerikai elnök Donald Trumpét. Ez szerintük abban érhető tetten, hogy Putyin önmagát az elpuhulással, az önmarcangoló kétellyel, a gyökértelenséggel – vagyis a nyugati demokráciamodellt óhatatlanul kísérő álértékekkel – szembeni védőbástyának tekinti. Az autoriter krédó értelmében kormányozni felülről lefelé kialakított struktúrában lehet, és ez a gondolkodásmód megjelent Magyarországon, valamint Lengyelországban is, abban a két országban, amelyik EU-tag ugyan, de ahol már nem beszélhetünk független igazságszolgáltatásról – írja a német lap.

A szerzőpáros a demokrata gondolkodásúak szemszögéből aggasztónak tartja azt is, hogy Marine Le Pen 41 százalékot kapott a francia elnökválasztás második fordulójában, valamint – tekintettel Joe Biden népszerűségének drámai zuhanására – egyáltalán nem kizárt Donald Trump visszatérése. Putyin tudja, hogy Trump nem tekintené őt kitaszított páriának a nemzetközi porondon – írja a Handelsblatt.

Az Ukrajna ellen indított orosz háborúnál is nagyobb veszélyeket látna azonban abban, ha Trump esetleges második elnöksége idején Kína katonai támadást intézne a „szakadár provincia”, Tajvan ellen. Ez akár nukleáris ütésváltáshoz is vezethetne. Ez a forgatókönyv a Handelsblatt szerint szerencsére valószínűtlen, mert Hszi Csin-ping, bármennyire is nacionalista, inkább észszerűen gondolkodó és cselekvő vezetőnek látszik.

Szorult helyzetbe került Orbán Viktor, mert a lehető legrosszabb időpontban indult be ellene az új európai jogállami gépezet. – A németek már nem ellenzik az orosz olajimport fokozatos beszüntetését; Magyarország még ágál.

Der Spiegel Orbán mára pária lett az unióban, még a visegrádi partnerek is felmondták vele az együttműködést, ráadásul nagy lyukat üthet a magyar költségvetésen a két napja beindított jogállami mechanizmus. Ám a politikus vissza tud vágni – írja helyzetképében a tekintélyes német hetilap. De hát ő élezte ki a végsőkig a vitát az EU-val, amikor nyilvánosan bejelentette, hogy nem tekinti magára nézve kötelezőnek Ukrajna ügyében az európai szolidaritást.

Viszont ily módon az unió és Németország azzal szembesült: tökéletes kudarcot hozott hosszú évek minden kísérlete a tekintélyuralmat építő Orbán domesztikálásra, megbékítésére. Ám egyre közelebb a leszámolás ideje a tekintélyuralmi magyar rezsim vezérével. Országában járványos a korrupció, a legkisebb falvaktól kezdve a gazdaság csúcsaiig. Ám a kormányfő pozíciója megingathatatlannak látszik az újabb választási siker fényében.

Ugyanakkor nagy vele szemben a bizonytalanság Európában és a NATO-ban is. Hogy most mi tévő lesz, az nem tudható, főleg, ha nem jönnek a pénzek Brüsszelből. Pedig nagyon kellene neki a támogatás, hiszen a kampányban erősen kiköltekezett és megugrottak az árak, miközben egész rendszere a közösségi támogatásokon áll vagy bukik. Egy német liberális EP-képviselő azt mondja, Orbán valójában trójai falóul szolgál Putyin, Hszi és Trump számára.

The Wall Street Journal Németország feladta ellenkezését és belement, hogy Európa ütemezve ugyan, de leállítsa a teljes orosz olajimportot, Berlin ezzel együtt időt kért, hogy máshonnan pótolni tudja a kieső mennyiséget. A fordulatot az hozta meg, hogy megállapodott Lengyelországgal, így Gdansk kikötőjén keresztül érkezhet nyersolaj a  schwedti finomítóba, ezért nem kell tartani attól, hogy mi lesz, ha Moszkva elzárja a Barátság-vezetéket.

Ezáltal hírek szerint már a jövő héten jóváhagyhatják a tagállamok az újabb szankciókat, bár Brüsszel elismeri, hogy nem lesz egyszerű menet, hiszen nagyon szorult helyzetben vannak az olyan, tagok, mint Magyarország, amelyeknek nincs tengeri kijáratuk. A magyar kormányon kívül vannak még aggályai Ausztriának, Olaszországnak és Görögországnak is. Amerika ugyanakkor azon van, hogy Európa ne tegyen semmi olyat, ami sokkszerűen hatna az olajárakra.

Die Presse A lengyel kormány képviselője azt mondta, hogy meg kell büntetni azokat az országokat, amelyek engednek az orosz zsarolásnak és készek rubelben fizetni a szénhidrogénekért. A környezetvédelmi miniszter azonban azt nem közölte, mit tartana elfogadható módszernek Magyarország, Németország és Ausztria meggyőzésére. Közben az Európai Néppárt lengyel vezetője, Tusk epésen megjegyezte: tisztázni kell, hogy ez a három kormány nem tért-e át a rubelövezetbe?

EUB (az Európai Unió Bírósága)Ausztria 2017 novemberétől minden bizonnyal törvénytelenül tartja fenn az ellenőrzést a magyar és a szlovén határon – mondta ki az Európai Bíróság. Az indoklás szerint Schengen nagy vívmány Európában és az emberek szabad közlekedését csakis indokolt esetben szabad korlátozni. Ez adott is volt a menekültválság alatt és után, viszont az osztrák kormány egy idő után úgy tartotta fenn a vizsgálatot a belső határnak számító Magyarország és Szlovénia felől, hogy egyáltalán nem indokolta meg az intézkedés szükségességét.

Die Welt Helyesen tette a Bizottság, hogy beélesítette a jogállami mechanizmust az Orbán-kabinet ellen, mert ha nem tesz az önkény és a korrupció ellen, akkor nem tudja megvédeni a saját értékeit. Erről a német tartományi Európa-ügyi miniszterek konferenciájának elnöke beszélt. Az illetékes szász kormánytag hozzátette, hogy a döntéssel Brüsszel leteszi a garast az alapvető játékszabályok mellett, és óvja saját hitelét is.

Die Presse Putyin hidegvérű, kegyetlen mészáros, háborús bűnös, és még hazug is – írja kommentárjában Festetics Antal, a magyar származású osztrák biológus, aki megjegyzi azt is, hogy az elnök gyűlölt önkényúr. Olyasvalaki, aki már annyira elszakadt a valóságtól, hogy semmiféle tanácsot sem vesz jó néven, elszigetelődött, miközben véres romhalmaz jelzi útját. Gyűlölet és megvetés tárgya az egész világon, méltó utóda Nérónak, Caligulának, Rettegett Ivánnak és Sztálinnak.

Utóbbi egyébként is apakép a számára, ugyanazokat a módszereket vezeti be, mint egykor a tömeggyilkos szovjet diktátor. Ideértve, hogy az ugyanúgy hazudott a magyar szabadságharc leverésére kivezényelt katonáknak, mondván, hogy nem egy „testvérnép” ellen, hanem Egyiptomban kell harcolniuk. Ugyanakkor pont annyira könyörtelen, hiszen a polgári lakosságot, benne a gyerekeket löveti, ideértve kórházakat és óvodákat.