Az Európai Bizottság ma fontos lépéseket tett azért, hogy az uniós tagállamok és polgárok számára legkedvezőbb feltételek mellett tegyen szert anyagi forrásokra a Next Generation EU átmeneti helyreállítási eszköz – a koronavírus-járvány okozta válság elleni legfontosabb uniós intézkedés – részeként. A Bizottság 2026-ig mintegy 800 000 millió eurót kíván bevonni a tőkepiacról, részben zöldkötvények formájában. Ehhez évente átlagosan kb. 150 000 millió euró hitel felvételére lesz szükség, amivel az EU az egyik legnagyobb euróalapú kibocsátóvá válik.
A Bizottság növelni fogja a piac felvevőképességét: evégett a futamidők és eszközök széles skáláját fel fogja használni, és kiszámíthatóbbá teszi a finanszírozási műveleteket, melyeknek hatékonyságát a kötvényaukciók alkalmazása is növelni fogja. Mindez meg fogja könnyíteni az éppen szükséges finanszírozási igények kielégítését. Annak köszönhetően, hogy a Bizottság rugalmasan választhatja meg a finanszírozási műveletek időpontját, illetve az alkalmazandó finanszírozási technikákat és eszközöket, a tagállamok érdekeinek megfelelően alacsony szinten tudja tartani a műveletek költségét és végrehajtási kockázatát.
A bevont források visszafizetésére hosszú távon, 2058-ig kerül majd sor. A tagállami költségvetések ennek köszönhetően átmenetileg felszabadulnak a rájuk nehezedő nyomás alól, miáltal erőfeszítéseiket a helyreállításra összpontosíthatják. A visszafizetés megkönnyítésére az EU új saját források bevezetését fogja mérlegelni az uniós költségvetés gyarapítása végett.
A ma elfogadott bizottsági közlemény és bizottsági határozatok;Tájékoztató a finanszírozási stratégiáról; Tájékoztató a zöldkötvényekről; Tájékoztató: Next Generation EU – tények és számadatok; Az EU mint hitelfelvevő: bizottsági weboldal
Az uniós oltóanyag-stratégiával kapcsolatos friss fejlemények
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ma bejelentette: az Európai Unióban beadott koronavírus-védőoltások száma elérte a 100 milliót. Ennek több mint a negyede esetében a vakcina második adagját kapták meg a beoltottak.
Az elnök asszony azt is közölte, hogy a Bizottság újabb megállapodásra jutott a BioNTech–Pfizer konzorciummal, aminek eredményeképpen a két cég ismételten fel fogja gyorsítani a vakcinák szállítását. A BioNTech–Pfizer további 50 millió adag saját fejlesztésű oltóanyagot fog szállítani az uniónak ebben a negyedévben, már e hónaptól kezdődően. Ezzel az 50 millió adag vakcinával együtt – mely az eredeti ütemezés szerint csak 2021 negyedik negyedévében érkezett volna meg a tagállamokba – összesen 250 millió adag BioNTech–Pfizer-vakcina áll majd EU-szerte az oltások beadását végző egészségügyi szervek rendelkezésére. A vakcinákból mindegyik tagállam lakosságarányosan részesülhet.
A Bizottság fel kíván készülni a jövőre, ezért tárgyalásokat kezd azzal a céllal, hogy újabb szerződést kössön a BioNTech–Pfizer konzorciummal, hogy a tagállamok további 1800 millió adag vakcinához jussanak majd 2021–23 között.
Új uniós stratégiák a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem ellen
Az Európai Bizottság ma előterjesztette a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló uniós stratégiát. Mindkettő a 2021–25 közötti időszakra vonatkozik. Az Európában tevékenykedő bűnszervezetek a leggyakrabban kábítószer-kereskedelemben, vagyon elleni bűncselekményekben, csalásban, migránsok csempészésében és emberkereskedelemben vesznek részt szervezett módon. Tavalyelőtt a bűnözőknek 139 000 millió euró bevételük származott az általuk folytatott legfőbb illegális tevékenységekből. Ez az összeg az EU GDP-jének 1 százaléka. A bűnszervezetek továbbfejlesztik és az aktuális helyzetnek megfelelően alakítják tevékenységüket, amit az is bizonyít, hogy gyorsan alkalmazkodtak a koronavírus-világjárványhoz. Ezt tanúsítja például a hamisított egészségügyi termékek és az online bűnözés terjedése is.
A szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló stratégia ismerteti, milyen eszközöket és intézkedéseket kell bevetni – online és offline egyaránt – azért, hogy ellehetetlenüljenek a bűnszervezetek határokon átívelő üzleti modelljei és struktúrái. A stratégia azt hivatott segíteni, hogy elmélyüljön a bűnüldözési és igazságügyi együttműködés, az eddiginél hatékonyabbá váljék a szervezett bűnözői struktúrák és a kiemelten kezelendő bűncselekmények üldözése, elapadjon a bűnözők bevétele, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás pedig lépést tudjon tartani a digitális korral.
Az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló stratégiaközéppontjában a bűncselekmények megelőzése, az emberkereskedők bíróság elé állítása, valamint az áldozatok védelme és körülményeik javítása áll. A múlt években elért eredmények ellenére az emberkereskedelem továbbra is nagy fenyegetés az EU-ban. Az áldozatok többségükben asszonyok és lányok, akiket az emberkereskedők szexuális kizsákmányolás céljából hálóznak be. Az EU-ban azonosított áldozatok fele nem uniós állampolgár. Tekintettel arra, hogy a kizsákmányolás iránti kereslet várhatóan nem szűnik meg, sőt, a világjárvány valószínűleg megteremti a fokozott kizsákmányolás feltételeit, az emberkereskedők pedig egyre inkább áthelyezik tevékenységüket az online térbe, a ma közzétett stratégia olyan intézkedéseket határoz meg, amelyek révén az EU és tagállamai a jövőben még erőteljesebben tudnak fellépni az emberkereskedelem ellen. A stratégia az emberkereskedelem elleni küzdelmet szolgáló, átfogó uniós jogi és szakpolitikai keretre épül, és mindenekelőtt arra irányul, hogy csökkentse az emberkereskedelmet ösztönző keresletet, elősegítse az emberkereskedők online és offline üzleti modelljeinek felszámolását, védelmezze és támogassa az áldozatokat, és előmozdítsa a nemzetközi együttműködést.
Az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló stratégiát ismertető közlemény pedig itt olvasható.
A szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló uniós stratégia; Tájékoztató a szervezett bűnözés elleni küzdelemre irányuló stratégiáról; Az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló uniós stratégia; Tájékoztató az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló stratégiáról; Az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló bizottsági weboldal
Tavaly is az EU és tagállamai nyújtották a legtöbb – 66 800 millió euró – fejlesztési támogatást a világon
Látványosan növelte 2020-ban az EU és 27 tagállama a partnerországoknak nyújtott hivatalos fejlesztési támogatást, melynek összege tavaly 66 800 millió euróra rúgott. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által közzétett adatok szerint ez 15%-os nominális növekedés, és az összesített uniós bruttó nemzeti jövedelem 0,5%-ának felel meg, szemben a 2019. évi 0,41%-kal. Ezzel az EU és az uniós tagállamok megerősítették a világ adományozói körében betöltött vezető helyüket, és nagy lépést tettek azon vállalásuk teljesítése felé, hogy 2030-ig az unió összesített bruttó nemzeti jövedelmének legalább 0,7%-át fordítják hivatalos fejlesztési támogatás céljára.
Ez különösen fontos most, amikor oly sokan szembesülnek súlyos egészségi, gazdasági és szociális kihívásokkal a koronavírus-válság miatt.
A 2020. évi adatok összességében 17 tagállam esetében jelzik a hivatalos fejlesztési támogatás nominális növekedését a 2019-ben biztosított támogatáshoz képest. Közéjük tartozik Magyarország is, amely 2020-ban 361 millió euró értékben nyújtott fejlesztési támogatást, ami a bruttó nemzeti jövedelem 0,27%-ának felel meg. Ez számottevő növekedés 2019-hez képest, amikor is Magyarország 279 millió eurót fordított a fejlesztési támogatás céljára. Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank által folyósított hivatalos fejlesztési támogatás 3700 millió euróval, azaz 27%-kal nőtt 2020-ban az előző évvel összevetve.
Az EU és tagállamai által 2020-ban nyújtott hivatalos fejlesztési támogatás előzetes adatai; Melléklet: a 2020. évi hivatalos fejlesztési támogatás előzetes adatai – táblázatok és grafikonok az EU és tagállamai vonatkozásában