(Forrás: www.muosz.hu) Az MTI (teljes nevén: Magyar Távirati Iroda) úgy viselkedik, mint állam az államban, a magyar törvényeket nem tekinti magára nézve kötelezőnek. (A nyitó kép forrása: www.focus.de)
Ha arról van szó, hogy a közmédia ügyei sértik a törvényt, erről az MTI nem hajlandó hírt adni, a belső szabályzatára hivatkozik, hogy a közlemény „nem sértheti a közmédia szervezeteinek jó hírét és üzleti érdekeit, nem irányulhat a közmédia bármely szervezete vagy annak munkavállalója, a közszolgálati médiaszolgáltató, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagy a közszolgálati médiaszolgáltatásnak törvényben meghatározott más szervezetei ellen”.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) emiatt az abszurditás miatt már bírósághoz fordult, és várja a tárgyalást.
Addig is Itt a legújabb közlemény, amit az MTI nem tett közzé 2022. szeptember 19-én, hétfőn:
MÚOSZ állásfoglalás: Legyen vége az intézményes felelőtlenségnek a közmédiában!
A MÚOSZ elnöksége sürgeti, hogy végre legyenek átláthatóak a közmédián belül a szerkesztési és pénzügyi viszonyok, hogy ellenőrizni lehessen az évi mintegy 130 milliárd forint közpénz elköltését.
A jelenség felderítését a Szabad Európa Rádió kezdeményezte és a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért; 1994-ben, Budapesten alakult emberi jogi jogvédő civil szervezet – a szerk. megj.) fordult a bírósághoz, hogy kiderítsék, milyen szabályok rendezik a közszolgálati műsorszolgáltatón belüli cégek együttműködését, vagyis milyen szerződések születnek a Duna Műsorszolgáltató és az MTVA között, és ezeket a szerződéseket, keretmegállapodásokat, megrendeléseket milyen szabályok alapján kötik.
A bírósági tárgyalás során a Duna Műsorszolgáltató azt állította, hogy egyáltalán nem létezik átfogó keretmegállapodás az MTVA-val. (—> Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap; a magyar állam által elkülönített vagyonkezelő és pénzalap, melynek kezelője a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, költségvetését az országgyűlés hagyja jóvá, tevékenységét a vezérigazgató irányítja. 2011. január 1-jén alakult – a szerk. megj.) 2015 előtt voltak ilyenek, ma már nincsenek. Kérdéses, hogy ezek hiányában akkor a Duna Médiaszolgáltató milyen alapon ad le megrendeléseket az MTVA-nak, és azokat miért éppen ilyen formában teszi, milyen szabályok alapján költenek el évi 130 milliárd forintnyi közpénzt?
Az első- és másodfokú bírósági döntés nyomán egyes műsorok megrendelőlapjait ki kellett adnia a műsorszolgáltatónak. A cég ezt úgy oldotta meg, hogy szinte üres táblázatokat küldött át a felperesnek, amikben az alapinformációkon kívül lényegében semmi nincs. Ilyen laza megfogalmazásnál ellenőrizhetetlen a megrendelő és a gyártó közötti kapcsolat, nincs mit számonkérni. A gyártási költségeknek még hely sincs a táblázatban. A Duna Médiaszolgáltató pedig kitakarta annak a személynek a nevét és aláírását, aki a megrendelőlapokat leadta, noha elvileg a Duna Médiaszolgáltató viseli a szerkesztői felelősséget a közmédia tartalmaiért.
Ezeket a tényeket, és a felderített eljárás-rendet figyelembe véve a MÚOSZ felszólítja az illetékes hatóságokat a törvényesség helyreállítására, illetve betartására, a Duna Műsorszolgáltatón és az MTVA-n belül az ellenőrizetlen és átláthatatlan viszonyok megszüntetésére. Teremtsék meg a felelős működés rendjét a jelenlegi felelőtlen munkával szemben.
Kiadta: a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ)