A politikaelmélet, illetve a politikai filozófia tudósa nem számít a népszerű ismeretterjesztés sztárjának, ezért az akadémikusoknak ahhoz a többségéhez tartozik, akinek a munkásságáról alig van tudomása az átlagos médiafogyasztónak. A magyar és külföldi egyetemek tanára, sőt egykori egyetemi rektor látszólagos csendben végzett munkájának fontos eredménye ez a kötet, amely a globalizáció témájáról 1999 és 2020 közt írt elemzéseit tartalmazza.
Bayer József 1999-ben még a globalizáció definiálásával foglalkozott, 2020-ban pedig már a „második gépkorszak” társadalmi kihívásaival. E két dátum közti időívnek talán a leginkább jellemző, tehát társadalom- és történelemformáló elemét – a bevezetőt is beszámítva – hét terjedelmes tanulmányban elemzi. Bevezetőjének címe – „Temessük-e a globalizációt?” – első látásra túlhaladottnak tűnhet föl, de amint a legaktuálisabb világproblémákkal, a többi közt a pandémiával és a multikulturalizmussal „hozza össze”, azonnal nagyon is időszerűvé válik.
Tanulmányai nagyon széles skálán tárgyalják a témát. A modernitás, az európai integráció, a nemzeti identitás, a média éppúgy elemzései körébe tartozik, mint a szociáldemokrácia, a populizmus, a szuverenitás, a geopolitika, a politikatudomány több iskolája és szektája, a migráció, s közülük többnek az egymáshoz fűződő viszonya. És ellentmondások, dilemmák, kihívások, vagy a bizalom, mint legitimációs erőforrás.
Aligha várható el, hogy a politológus a tudomány – ma már többnyire tévesen feltételezett – elefántcsonttornyából figyelje a napi politikát, ilyen steril attitűd minden társadalomtudománynál elképzelhetetlen, de közülük is leginkább a politikatudománynál.
Éppen ezért bántó, hogy a médiában gyakran megszólaltatott vagy napi jellegű érvényű írásokkal jelentkező politológusok olykor a tudományosság hitelét is rontva, nem igazán elmélyült elemzésekkel, csak napi médiaszükségleteket kelendő áruval kielégítve szimplán politizálnak. Tudóshoz méltatlan felszínességgel és olykor harsánysággal. Bayer Józsefet olvasva senkinek sem lehet kétsége a világlátása és világnézete felől. De miközben húsz éven át a témája minden társadalmi, történelmi és tudományos fejleményét bevonja kutatása körébe, állásfoglalásai sohasem a politikus véleményformáló szándékának a hevességével, mindig a politikatudós visszafogottabban, elmélyültebben érvelő-elemző hangján szólalnak meg.
Állandó és türelmes nézője vagyok a könyvüzletek kirakatainak, és vessen meg az olvasó, ha nagyon felületesnek találja ezt a mondatomat, de talán egyetlen üzlet kirakatában (!) láttam ezt a könyvet. Szomorúan, de azt kell mondanom: a maga módján ez a tény is jelzi a Bayer-könyv rangosságát és fontosságát. De mi azért csak menjünk be a boltba, érdemes előkerestetni a raktárból. Nagyon érdemes!
Bayer József: Felbolydult világ – Írások a globalizációról. Napvilág Kiadó, Budapest, 2021. ISBN 978 963 338 4695