A hetedik cikkely fenyegeti Lengyelországot – az EP támogatja a fellépést Varsó ellen

A Tanács vizsgálja ki minél hamarabb az uniós értékek megsértésének veszélyét. Lengyelország tegyen lépéseket a helyzet orvoslására. Aggodalomra ad okot a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok helyzete. (Illusztráció: Die Zeit)

A tagállamoknak gyorsan döntésre kell jutniuk abban, hogy Lengyelország esetében fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének kockázata, és ha igen, akkor helyreállító javaslatokat kell tenniük. A képviselők 422 szavazattal 147 ellenében 48 tartózkodás mellett támogatták az Európai Bizottság december 20-i döntését, amelyben a testület az  Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének első bekezdésében foglalt eljárás elindítását javasolta az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata miatt és Lengyelországot a helyzet orvoslására szólította fel. 

A képviselők felszólítják a Miniszterek Tanácsát, hogy a 7-es cikkely első bekezdésének megfelelően hozzanak sürgős intézkedést és a Parlamentet a folyamat minden lépéséről alaposan tájékoztassák.

A témában elfogadott novemberi EP-állásfoglalás szerint az országban fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata, ideértve a jogállamiság helyzetét. A Parlament szerint aggodalomra ad okot a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás és az alapjogok helyzete is.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke, amelyet eddig még sosem alkalmaztak, az uniós alapértékek megtartatását szolgálja, és a tagállamok ellen szóba jövő szankciókat is tartalmazza.

A 7. cikk (1) bekezdése szerint  a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. Az eljárást a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság kezdeményezheti.

A tanácsi döntéshez a tagállamok négyötödének támogatása és az EP hozzájárulása kell. A 7-es cikkely (2) bekezdése szerint a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapítja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van.

A 7-es cikkely (3) bekezdése a konkrét szankciókat indítja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2018.03.01)
Vita Timmermans bizottsági alelnökkel (2018.02.28.)
Lengyel jogállamiság és a híres 7-es cikkely (infografika)
EP Kutatószolgálat: Az EU jogállamisági mechanizmusa (2016. január – angolul)
Lengyel jogállamiság – multimédia csomag

Alapjogok az EU-ban: a jogállamiság védelme, a gyűlöletbeszéd kezelése

A képviselők elítélik, hogy bizonyos pártok és politikai vezetők jóvoltából a gyűlöletbeszéd mindennapossá vált – olvasható az EP évértékelőjében.

A 429 szavazattal 135 ellenében 63 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint mivel az EU-ban egyre gyakoribb a jogállamiság megsértése, a 7-es cikkely alkalmazására a továbbiakban nem lehet elvi lehetőségként tekinteni. A képviselők újra felszólítják a Bizottságot, hogy hozzon létre az alapvető jogok, a jogállamiság és a demokrácia megvédésére szolgáló európai mechanizmust.

Az EP aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállam szigorúbb menekültügyi és migrációs politikát folytat és bizonyos országok ezen a területen nem felelnek meg teljes mértékben vállalt kötelezettségeiknek, amikor nem megfelelően és a menedékkérők méltóságát tiszteletben tartva járnak el. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai szerint a Földközi-tengeren érkezők több mint negyede gyermek, akiket meg kell védeni az erőszaktól és a hátrányos megkülönböztetéstől.

A gyűlölet, az internetes és egyéb gyűlöletkeltés aggasztó arányokat ölt, a képviselők pedig elítélik, hogy ezt politikai vezetők és pártok táplálják azzal, hogy normává emelik.

A dokumentum az EP válasza a Bizottság 2016-i éves vonatkozó értékelésére. A képviselők a kisebbségek, ideértve a romák és LGBTI emberek jogait, az embercsempészetet, az internetes gyűlöletkeltést, a hamis hírek terjesztését és a tömeges megfigyelést, valamint a gyermekek jogainak érvényesülését is vizsgálták.

Eljárás: nem jogalkotási állásfoglalás

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető (2018.03.01)

A vita felvételről (2018.02.28)

Frank Engel (EPP, Luxemburg) jelentéstevő

Az eljárás lépései (angolul)

Azonnal el kell zárni a terroristák pénzcsapjait

Európai pénzügyi hírszerző platform felállítása. Az átláthatatlan rezsimek területén működő egyének és szervezetek listázása. Gyanús szervezetek, tranzakciók, az előre fizetett hitelkártyák és virtuális valuták nyomon követése.

A terroristák pénzcsapjainak elzárása végett az EP a gyanús szervezetek, alapítványok, tranzakciók fokozott megfigyelését és hatékonyabb tagállami információcserét javasol.

A fegyverek, olaj, drogok, cigaretták és műkincsek illegális kereskedelmének visszaszorítása is kardinális a terrorizmus elleni küzdelemben – olvasható az 533 szavazattal 24 ellenében 43 tartózkodás mellett csütörtökön elfogadott szövegben.

A pénz egy részét Európában bizonyos szorosan együttműködő nonprofit szervezetek, alapítványok és hálózatok termelik, amelyek fedőszervként működnek.

A képviselők sürgetik a Tanácsot, a Bizottságot és az EU Külügyi szolgálatát, hogy

•    hozzanak létre a terrorista hálózatok pénzügyi támogatására vonatkozó információk megosztására összpontosító európai pénzügyi hírszerző platformot, amelyet az Europolon belül lehetne működtetni,

•    állítsák össze az olyan személyek és szervezetek jegyzékét, akik/amelyek kevéssé átlátható országokban tevékenykednek és gyanús pénzügyi tranzakciókat hajtanak végre, illetve kövessék jobban nyomon az illegális kereskedelemben, a csempészetben, a hamisításban működő szervezeteket,

•    kötelezzék a bankokat, hogy kövessék nyomon az előre fizetett hitelkártyákat, biztosítandó, hogy azokat csak banki átutalással és beazonosítható személyek számláiról lehessen feltölteni;

•    kövessék nyomon az olyan oktatási intézményeket, központokat, jótékonysági szervezeteket és kulturális egyesületeket, ahol fennáll a megalapozott gyanú, hogy terrorista csoportokkal állnak kapcsolatban,

•    értékeljék, hogy az e-szerencsejáték, a virtuális pénznemek, a kriptovaluták, a blokklánc-technológia és a pénzügyi technológiák segítik-e a terrorizmus finanszírozását és vajon szükség van-e uniós szabályozásukra.

Az elfogadott szöveg itt lesz elérhető

A vita felvételről

EP háttéranyag az Iszlám Állam iraki és szíriai jelenlétéről (angolul)

Interjú Javier Nart (ALDE, ES) jelentéstevővel

Az eljárás lépései