Nem kis kört futott a nemzetközi sajtóban, hogy a volt ukrán elnök, Petro Porosenko állítólag találkozott volna Orbán Viktorral, de nem sikerült, mert pénteken még a határról visszafordította a politikust az ukrán biztonsági szolgálat. Porosenko nem hagyhatta el a hazáját annak ellenére, hogy a parlamenti képviselőkre semmilyen utazási korlátozás nem vonatkozik.
Erről számol be a France 24 a Reuters alapján, a hírt számos sajtóorgánum átvette, még a Fülöp-szigeteki The Manila Times is. Porosenko pártja, az Európai Szolidaritás viszont azt állította, hogy Lengyelországba és az Egyesült Államokba tervezett utazást a volt elnök, s az Ukrán Biztonsági Szolgálat, az SZBU arra figyelmeztette, ne ártsa bele magát a politikába.
Az SZBU szerint nemzeti érdek ellen való, ha Porosenko azzal az Orbán Viktorral találkoznék, aki ellenzi Ukrajna uniós tagságát és a tárgyalások megkezdését és aki szoros kapcsolatot ápol Putyinnal.
A közleményben az is áll, hogy Oroszország Ukrajnát hiteltelenné tevő számos provokációt szervez, hogy a 21 hónapjába lépett, orosz–ukrán háborúban a szövetségesei előtt az országot lejárassa. Mindez nem más, mint az Ukrajna elleni pszichológiai hadviselés. A Reuters megállapítja, hogy ezeket az állításokat egyelőre semmilyen bizonyítékkal sem tudja alátámasztani az SZBU. Ellenben az ukrán parlament, a Verhovna Rada alelnökének szóvivője egy bizonyos levelet is emlegetett, aminek tartalmáról részleteket nem volt hajlandó közölni, ám szerinte ez is hozzájárult Porosenko utazásának a megtagadásához. A 2014–19 között elnöklő Petro Porosenko és a jelenlegi államfő, Zelenszkij között feszült a viszony, különösen azok után, hogy utóda hatalmas győzelmet aratott felette. Most pedig a jövő márciusi elnökválasztás miatt alakult ki köztük nézeteltérés, miután a Zelenszkij elnök által kihirdetett statárium idején nem lehet választásokat tartani.
A Pentagon hivatalos lapjának tekintett Stars and Stripes vasárnap számolt be a történtekről az amerikai AP hírügynökség Kijevből küldött tudósítását alapul véve. Ebből – az előzőek kiegészítéseként – konkrétan megtudható, hogy Porosenko az amerikai kongresszus házelnökével, Mike Johnsonnal és a lengyel parlamenti vezetőkkel tervezett találkozót – az Orbánnal való megbeszélésen kívül – és mindezt Porosenko is megerősítette az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak. Az ukrán titkosszolgálat a közösségi hálón is közzétette erre vonatkozó magyarázatát: attól tartott, hogy Porosenkót az orosz különleges szolgálatok eszközként fogják használni valamilyen célra.
Emellett az ukrán házelnök tegnap külön magyarázattal is szolgált, miszerint a Porosenko-féle párt tagjai az utóbbi időben hamis állításokat terjesztettek, ezért számos tagját megfosztották a kiutazás lehetőségétől. Az AP már közölte Orbán szóvivőjének erre vonatkozó kijelentését is, anélkül, hogy cáfolta vagy megerősítette volna Porosenko és Orbán találkozását. Kovács Zoltán az írta az X-en: Magyarország nem kíván részt venni semmiféle ukrán belpolitikai csatározásban…
A tudósítás emellett ismerteti azt is, hogy a zaporizsjai atomerőműben szombaton kis híján sugárzást okozó baleset történt, miután két blokkját nem tudták a hűteni, át kellett állni dízel-generátorokra, míg végül az ukrán energiaszolgáltató még idejében mégis csak kezelni tudta a problémát. Ismeretes: az oroszok még tavaly elfoglalták a zaporizsjai atomerőművet, s azóta többször beállt vészhelyzet. A Nemzetközi Atomenergia-hivatal igyekszik ellenőrizni az ott történteket, mivel a világ 10. óriás atomerőművéről van szó.
A spanyol El País az Izrael mögött megingott amerikai bizalom kapcsán ír terjedelmes elemzést arról, hogy a Gázai-övezet déli részén kezdődött támadás ellenére olyan európai országok, mint Ausztria , Német- és Magyarország megingathatatlanul kiállnak Netanjahu mellett, miközben Spanyol-, Írország, Luxemburg és Belgium egyre kritikusabb az izraeli kormánnyal szemben.
Biden amerikai elnök is nehéz helyzetbe került, mert miközben az USA hivatalos álláspontja változatlan – azaz: Izraelt feltétel nélkül támogatni kell az önvédelemhez való jog alapján –, a háttérben elkeseredett vita folyik arról, hogy a támadások második hullámában még elfogadhatatlanabb a civilek elleni támadás.
Végül az Mathias Corvinus Collegium (MCC) által finanszírozott The European Conservative (angol nyelvű folyóiratot és hírportált nem egészen három év alatt 1678 millió forinttal támogatta az Orbán-kormány) számos médiaforrásra való hivatkozással kifejti, hogy újabb uniós pénzek jóváhagyására lehet számítani…
…miután az írás utolsó mondata így szól: „a magyar kormány szerint már teljesítette az Orbán-kabinetre az EU által kiszabott összes feltételt, s a pénzek egy éven át tartó visszatartása nem más, mint pénzügyi zsarolás”.