A tavaly novemberében végzett Eurobarométer közvélemény-kutatás alapján az Európai Bizottság közzétette a Magyarországra vonatkozó nemzeti jelentést. A jelentés az EU 28 tagállamában végzett Eurobarométer felmérés magyarországi adatainak részletesebb elemzésén alapul. A jelentés szerint a magyarországi válaszadóknak az átlagosnál kedvezőbb a véleményük az Európai Unióról. Több mint kétszer annyian vannak, akik az EU-t kedvező színben látják, mint azok, akiknek a fejében negatív kép él az EU-ról (43% pozitív; 19% negatív; 38% semleges).
A felmérés szerint 2018-ban nőtt Magyarországon az uniós témák iránti érdeklődés és a tájékozottság is róluk: a magukat európai ügyekben tájékozottnak tartók aránya elérte az 58 százalékot. Ezzel a magyarok tájékozottsága felülmúlja az uniós átlagot (52%). Szintén többségben vannak Magyarországon azok, akik úgy érzik, hogy számít a szavuk az unióban (igen: 50%; nem: 47%).
Az Eurobarométer-jelentésből:
„…A magyarok az átlagnál általában pozitívabban viszonyulnak az unióhoz, amelynek a megítélése a legtöbb kérdésben javuló tendenciát mutat
♦ A magyarok kiemelkedően kötődnek Európához, és az átlagosnál jobban az unióhoz, amely számukra a személyes szabadságérzetet biztosítja az Unión belüli utazás, munkavállalás és tanulás szabadsága miatt.
♦ A magyarok bizalma az Európai Parlamentben (és a magyar parlamentben is) meghaladja az uniós átlagot.
♦ 2018 folyamán többségbe kerültek, akik úgy érzik, hogy számít a szavuk az unióban, és azok száma is nőtt, akik azt gondolják, hogy az unió figyelembe veszi Magyarország érdekeit.
Az uniós ügyek egyre jobban érdeklik a magyar lakosságot
♦ 2018 folyamán nőtt Magyarországon az uniós témák iránti érdeklődés és az azokról való tájékozottság.
♦ Uniós témákban Magyarországon tízből négyen már az interneten keresnek információkat.
♦ Miközben a televíziót megbízható hírforrásnak tartók aránya csökkent Magyarországon, az internetes oldalak hitelességét meg nem kérdőjelezők aránya EU-s viszonylatban magas.”
„…Európaiság és nemzettudat egymással párhuzamosan határozza meg a magyarok identitását, és négyből csupán egy az, aki kizárólag magyarnak érzi magát. Jellemzően a magyarságtudat az elsődleges azoknál, akik kettős identitásúak, és arányuk a magukat csakis magyarnak érzők táborának visszaszorulása mellett számottevően nőtt az előző európai választások óta. Ennek a változásnak demográfiai oka is van, mert a magukat csakis magyarnak tartók inkább idősebb emberek. Az európai identitást a magyarságtudatnál erőteljesebben megélők inkább a magasabb iskolai végzettségű, politikai és európai témák iránt az átlagosnál jobban érdeklődők köréből kerülnek ki…
A magyarok Európához kötődése kimagasló. Magyarország ebben Németországgal és Luxemburggal együtt az élen áll: mindhárom ország lakosságának 80 százaléka érez személyes kötődést Európához. Ez lényegesen meghaladja a 65 százalékon álló EU-átlagot.
Magyarországon a válaszadók 60 százaléka érez kötődést az Európai Unióhoz, ami valamivel magasabb az EU-s átlagnál. A sort ismét a luxemburgiak (74%) és a németek vezetik (71%), és őket szorosan követik a lengyelek (70%). Az egyik legeuroszkeptikusabb EU-tagállamnak Csehország tekinthető, ahol a lakosságnak csupán 29 százaléka érez kapcsolódást az EU-hoz. A cseh és lengyel adatok rávilágítanak arra, hogy az EU-tagság megítélésben jelentős különbségek vannak Magyarország régiójában…”
A teljes jelentés itt olvasható.