Hároméves lemaradásban van a magyar építőipar, nem a Nyugathoz – önmagához képest – hangzott el a Portfolió által szervezett, „Építőipar 2021” című konferencián. A lemaradás okát az előadók szerint az ágazat digitalizációs elmaradottságában kell keresni. A megoldás a BIM (Building Information Modelling – épületinformáció-modellezés) széleskörű alkalmazása, amely lehetővé teszi, hogy a tervezők összehangoltan dolgozhassanak a közös alkotó-információs térben a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át egészen az elkészült épületek üzemeltetéséig.
A konferencián elhangzott, hogy ezzel a módszerrel valamennyi résztvevő pénzt és időt, egy-egy beruházás esetében akár hónapokat takarít meg. A BIM alkalmazása növeli az ágazatra évek óta jellemző alacsony hatékonyságot, javítja a nyersanyag-felhasználást, a munkamegosztást, gátat szab az energiapazarlásnak, gyorsítja a hibák felismerését és megszüntetését, megkönnyíti az adminisztrációt, egyszerűsíti a kommunikációt. Egyértelműen ez a jövő útja, ha úgy tetszik, a „csodafegyver”.
Az „Építőipar 2021” konferencia szakmai hozzászólói saját tapasztalataik alapján azt is elmondták: a munkafolyamatok összehangolása mellett a digitalizáció, a BIM alkalmazása a költségek nyomon követését, az elszámolást is támogatja. A megrendelő nem pusztán egy számlát kap az elvégzett munkáról, hanem a csatolt modellnek köszönhetően azt is ellenőrizheti lépésről-lépésre, hogy pontosan mire ment el a pénze.
Az épületüzemeltetési szoftverek, mint a PlanRadar használata ma már lehetővé teszi, hogy a változtatásokat minden résztvevő azonnal lássa és hozzáférjen a számára szükséges információkhoz. Az időbélyeg segítségével pontosan látható, hogy mikor, hol történt az esetleges hiba, a felelősök is azonosíthatóak, ami az azonnali reagálás mellett az utólagos ellenőrzést, a nyomon követhetőséget, valamint a megrendelő pontos, naprakész tájékoztatását is megkönnyíti.
Az építőipar működését meghatározó területek összekapcsolását, az együttműködés kialakítását itthon az is hátráltatja, hogy ma még igen széles az BIM-olló, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak kevesen használják magas szinten az épületinformáció-modellezést, miközben sokan még a bevezetésétől is nagyon messze vannak. A képzeletbeli olló alsó szára pedig kezdi visszahúzni a felsőt. Ezt kell megakadályozni, ha az ágazat meg akarja szüntetni a hároméves lemaradást. Nem a Nyugathoz, önmaga lehetőségeihez képest.