A Magyar Péter-jelenség a nemzetközi sajtóban

Még mindig akad kiemelésre érdemes a Magyar Péter által szervezett szombati budapesti tüntetés nemzetközi médiavisszhangjából. Az EurActiv brüsszeli portál egyes demonstrálókat megszólaltatva hangsúlyozza például, hogy a nagy számban feltűnt zászlók piros-fehér-zöldje nem a kormány, hanem Magyarország nemzeti színeit jelenti.

A portál említést tesz arról is, hogy a Reuters három másik résztvevő szavait ismerteti: Magyar Péter azzal hatott rájuk, hogy egykor közel volt az Orbán-kormányhoz, és belső ismeretekkel rendelkezett arról, miként működik ez a kormányzati gépezet.

A L’Express című francia magazin tudósítója szintén a szombati tüntetés résztvevőit szondázva igyekezett megfejteni a Magyar Péter-jelenséget. Egy 49 éves szakács szerint azért kell támogatni Magyart, mert a mostani ellenzékkel reménytelen a harc Orbán ellen. Egy 36 éves edzőnő szkeptikusnak mondta magát, de eljött a demonstrációra, hogy mégis csináljon valamit, mert eszement dolognak tartja, hogy tétlenül nézze mindazt, amit a kormány megenged magának. Egy húszéves diák: kész esélyt adni Magyar Péternek, mert az ország lakosságának már nincs vesztenivalója. A L’Express emlékeztet arra, hogy

Orbán szorosan kézben tartja az országot, és tovább korlátozta a sajtószabadságot, most azonban 14 éves kormányzásának eddigi legmélyebb politikai válságával kénytelen szembenézni.

A Tagesschau, a német közszolgálati tévé egyes csatornájának, az ARD-nek a híradója polgári konzervatívként jellemzi a Fidesz soraiból kivált, 43 éves jogászt, aki maffiaállamnak nevezte Orbán Magyarországát, és erre vonatkozóan bizonyítékokkal is előállt. Kiemeli a Tagesschau Magyar szombati beszédéből azt, hogy „lépésről lépésre, tégláról téglára fogjuk visszavenni a hazánkat”, és hogy „szuverén, modern, európai Magyarországot” akar építeni.

A múlt hétvégi tüntetés Budapesten (kép: Tagesschau)

A Tagesschau, a német közszolgálati televízió portáljának egy másik írásában László Róbert, a Political Capital elemzője beszél arról, hogy a mai magyar közbeszédben gyakran elhangzik a „messiás” szó, és hogy a magyarok igencsak hajlamosak a messiásvárásra.

A Frankfurter Rundschau „Az első partizán Orbán ellen” címmel számol be Magyar Péter megjelenéséről a politikai porondon. A két hónappal ezelőtt még teljesen ismeretlen exdiplomata mára a legnépszerűbb bírálója lett a nemzeti populista Fideszt vezető Orbán Viktor autoriterként számontartott kormányfőnek – írja. A majna-frankfurti újság kitér arra, hogy Magyar Péter igyekezett hűteni a személyével kapcsolatos várakozásokat, amikor arról beszélt, hogy ő egymagában nem tudja megdönteni a kormányzó elitet, bár – tette hozzá – ő lehet a gyújtószikra.

A kormányközeli média befeketítő kampánya ellenére sokan benne reménykednek, mert elegük van a hagyományos ellenzéken belüli állandó viaskodásból – állapítja meg a német lap. Hozzáteszi azonban: az világos, hogy mi ellen irányul Magyar egyszemélyes showja, de az már kérdés, hogy minek az érdekében. Önmagát középre helyezi, az ellenzékkel összhangban keményen bírálja a virágzó korrupciót, ugyanakkor viszont Orbán nemzeti hangütésével összhangban kemény bírálatot gyakorol Gyurcsány Ferenc fölött is. Bizonyos mértékig, enyhébben, távolságot tart az EU-val szemben, nem híve az európai szuperállamnak. A végeláthatatlan konfliktusok helyett viszont konstruktív vitát akar az Európai Unióval.

A bécsi Der Standard szerint a szombati tömegrendezvény a startlövés volt ahhoz a kampányhoz, amitől az új politikai sztár és híveinek köre azt reméli, hogy végül elvezet Orbán Viktor bukásához.

A 60 éves, korrupt, oroszpárti, Európa-ellenes és jobboldali populista miniszterelnök csaknem 14 éve uralkodik a Duna-menti ország fölött

– sorolja Orbánra vonatkozó jelzőit az osztrák lap. A nagygyűlésen elhangzott beszéd tartalmát áttekintve Gregor Mayer, a cikk szerzője homályos politikai stratégiai üzenetekről ír.

Szerinte Magyar Péter a potenciális választók széles spektrumát akarta megszólítani, nemzeti hitvallásához progresszív napirendi pontokat tűzött. Elítélte az iskolaügy ideológiailag motivált központosítását, szót emelt a szegények támogatása végett, és kilátásba helyezte Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amit az Orbán-kormány szigorúan elutasít.