Mandátumának félidejéhez érkezve, a Bizottság ma közzétette digitális egységes piaci stratégiájának félidős értékelését.
Számba veszi benne az eddigi eredményeket, felszólítja a társ-jogalkotókat, hogy mihamarabb foglalkozzanak a már benyújtott javaslatokkal, és felvázolja, milyen további intézkedéseket tervez az online platformok, az adatgazdaság és a kiberbiztonság területén.
A félidős értékelésről szóló mai közleményében a Bizottság három átfogó uniós szintű célkitűzést határozott meg: az európai adatgazdaságban rejlő lehetőségeket maradéktalanul ki kell aknázni, Európa gazdasági értékeinek védelme érdekében szembe kell nézni a kiberbiztonság területén jelentkező kihívásokkal, továbbá ösztönözni kell a tisztességesen és felelősségteljesen működő online platformok térnyerését.
A közleménnyel egyidejűleg a Bizottság ma Európa digitális fejlődéséről szóló éves jelentését is közzétette, amely minden tagállamra kiterjedő ország-ismertetőket is tartalmaz, valamint egy Eurobarométer-felmérést. A felmérés eredményei szerint az európaiak kétharmada úgy gondolja, hogy a legkorszerűbb digitális technológiák használata kedvező hatással van a társadalomra, a gazdaságra és saját életükre, és a válaszadók többsége azt várja az EU-tól, a tagállamoktól és a vállalkozásoktól, hogy kezeljék a digitális átállás kapcsán (például a munkahelyekre gyakorolt hatás és a digitális készségek tekintetében) jelentkező kihívásokat.
A magyar megkérdezettek 22%-a szerint a legújabb digitális technológiák hatásaival kapcsolatban az érintett vállalkozásoknak, 20%-uk szerint csak az EU-nak, 12%-uk szerint kizárólag a nemzeti hatóságoknak, 16%-uk szerint pedig e három szereplőnek együttesen kellene fellépnie. A magyarországi válaszadók mindössze 52%-a gondolja úgy, kellőképpen jártas a digitális technológiák mindennapi használatában, az átlagos uniós arány 71%. A digitális közszolgáltatások igénybe vétele terén a magyarok mindössze 45%-a érzi úgy, hogy rendelkezik a megfelelő készségekkel, ez a legalacsonyabb arány az EU-ban. A közösségi hálózatokon megjelenő tartalmak vonatkozásában a magyarok 31%-a bizalmatlan, 25%-uk pedig a megbízhatónak ítélt forrásból származó tartalmakban megbízik. A hazai válaszadók 65%-a szerint (EU-átlag: 68%) a robotok és a mesterséges intelligencia kedvező hatást gyakorolnak a társadalomra a munkavégzésben és a háztartási feladatok ellátásában.
Az Európai Bizottság 35 jogalkotási javaslatot és szakpolitikai kezdeményezést terjesztett elő 2015 májusa óta a digitális egységes piaci stratégia részeként. Következő lépésként az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak politikai megállapodásra kell jutnia a beterjesztett javaslatokkal kapcsolatban, különös tekintettel a naprakésszé tett uniós távközlési szabályokra, amelyek ösztönözni fogják a nagy sebességű és jó minőségű hálózatokba történő beruházásokat. Ezek a hálózatok ugyanis nélkülözhetetlenek a digitális gazdaság és társadalom megteremtéséhez. (A teljes közlemény itt olvasható.)
Bővebben a digitális egységes piaci stratégia félidős értékeléséről (angolul)
Tájékoztató: a digitális egységes piaci stratégia terén elért eredmények áttekintése (angolul)
Ágazatközi tanulmány a munkaerőpiaci készségekről (angolul)
Jelentés Európa digitális fejlődéséről (EDPR), 2017 ‒ Országprofil Magyarországról
A Bizottság vitaindítója a globalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásáról
Az Európa jövőjéről szóló, március 1-jén közzétett bizottsági fehér könyv után a Bizottság ma közzétette a globalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásáról szóló vitaanyagot. A globalizáció előnyeinek és hátrányainak értékelésén alapuló mai dokumentum célja vita elindítása arról, hogy az EU és tagállamai miként alakíthatják a globalizációt a jövőbeni változásoknak elébe menve úgy, hogy ezáltal az európaiak életminősége javuljon. A vitaanyag őszinte képet tár elénk a globalizáció EU-ra gyakorolt hatásairól. Nem kétséges, hogy bár a globalizáció rendkívüli módon kedvez az EU-nak, számos kihívást is támaszt. A globalizáció világszerte százmillióknak segít kilépni a szegénységből, és lehetővé teszi a szegényebb országok felzárkózását. Az EU-n belül a globális kereskedelem fellendíti a gazdasági növekedést, és minden egymilliárd eurónyi további export 14 000 munkahely teremtését támogatja. Az olcsóbb import emellett különösen a szegényebb háztartásoknak kedvez. Ezek az előnyök azonban nem automatikusak, és nem egyenlően oszlanak meg a polgáraink körében. Európa számára fontos szempont az is, hogy más országokban nincsenek az európaihoz hasonló foglalkoztatási, környezetvédelemi vagy biztonsági normák, ami azt jelenti, hogy az európai vállalkozások kizárólag az ár alapján kevésbé képesek versenyezni külföldi partnereikkel.
A vitaanyagban bemutatott bizonyítékok egyértelműen arra utalnak, hogy a globalizáció – a benne rejlő előnyök megfelelő kiaknázása mellett – előnyös lehet. Az EU-nak arra kell törekednie, hogy megfelelően elossza a globalizáció előnyeit a tagállamokkal, a régiókkal, valamint a nemzetközi partnerekkel és más érdekeltekkel együttműködve. Közösen kell megragadnunk a lehetőséget, hogy a globalizációt értékeinkkel és érdekeinkkel összhangban alakítsuk. (A teljes közlemény itt olvasható.)
A globalizációban rejlő lehetőségek kiaknázásáról szóló vitaanyag (angolul)
A Bizottság közzétette az e-kereskedelmi ágazati vizsgálat zárójelentését
Az Európai Bizottság ma közzétett, e-kereskedelmi ágazati vizsgálatról szóló zárójelentése azonosítja azokat az üzleti gyakorlatokat, amelyek korlátozhatják a versenyt. A zárójelentés lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy célzottan érvényesítse az uniós trösztellenes szabályokat az e-kereskedelmi piacokon, és máris gyakorlataik felülvizsgálatára késztette a vállalkozásokat. A Bizottság digitális egységes piaci stratégiájának egyik fő célja a fogyasztók és vállalkozások árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása. Az e-kereskedelmi ágazati vizsgálat e tekintetben kiegészíti a Bizottság jogalkotási javaslatait. Az ágazati vizsgálat célja az volt, hogy a Bizottság azonosíthassa az európai e-kereskedelmi piacokon tapasztalható esetleges versenyjogi aggályokat, és hogy célzottan érvényesítse az uniós antitrösztszabályokat az e-kereskedelmi piacokon. A jelentés megerősíti, hogy az e-kereskedelmi piacokon működő vállalkozások egyes gyakorlatai szűkítik a versenyt azáltal, hogy Unió-szerte indokolatlanul korlátozzák a termékek forgalmazásának módját. E korlátozások csökkenthetik a fogyasztók választási lehetőségeit és megakadályozhatják az online árak mérséklődését. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy egyensúlyt kell teremteni az online és a hagyományos kiskereskedők érdekei között. (A teljes közlemény itt olvasható.)
Jelentés az e-kereskedelmi ágazat vizsgálatáról (angolul)
Kérdések és válaszok (angolul)
A Bizottság digitális egységes piaci stratégiája
A 2016. szeptemberi előzetes eredmények