A Politico című amerikai hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása a visegrádi csoport egységének, illetve belső ellentéteinek a kérdéseit tekinti át, és a mérlegelésében kiemelt szempontként említi azt az aggodalmat, hogy Andrej Babiš, az október 20–21-i csehországi parlamenti választást megnyerő ANO párt vezetője egy cseh diplomata megítélése szerint nem igazán törődik a visegrádi együttműködéssel.
A 65 milliós összlakosságú négyes – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – eredetileg az euro-atlanti integráció segítésére jött létre, vagyis arra, hogy az érintetteket bejuttassa az Európai Unióba, illetve a NATO-ba. Miután ez a cél teljesült, a csoport országaiban eltérő prioritások kerültek előtérbe. A 2015-i menekültválság azonban új energiát öntött ebbe az összefogásba, hiszen a négyek ellenzik a menekültek befogadását szorgalmazó német törekvést. Ez olyan reményeket ébresztett, hogy a V4 más területeken is közös álláspontot képviselhet.
A Politico kiemeli, hogy a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós irányelvről szóló vitában – Emmanuel Macron francia elnök az olcsó keleti munkaerő beáramlásának akar gátat vetni – megtört a visegrádiak egysége: Szlovákia és a Cseh Köztársaság belement a javasolt szigorításokba, Magyarország és Lengyelország ellenük foglalt állást.
A Politico a cseh külpolitika várható alakulását tekinti a leginkább nyitott kérdésnek. Megállapítja, hogy Babiš eddig kevés jelzést adott saját szándékait illetően, bár az kétségtelen, hogy Csehország feltehető új vezetője nem áll annyira ideologikus alapokon, mint a jelenlegi jobboldali lengyel vezetés, és nem is annyira mérgezett a viszonya az uniós intézményekhez, mint Orbán Viktornak.
A hírportál idézi Maroš Šefčovič szlovák politikusnak, az Európai Bizottság egyik alelnökének a szavait, aki szerint a visegrádiak nem akarnak kelet–nyugati törésvonalat létrehozni az EU-ban. Milan Nič, egy ugyancsak szlovák politikai elemző, aki nemrég még a pozsonyi külügyminisztériumban dolgozott, azt mondta a Politiconak: kudarcot vallott az a kísérlet, hogy ellensúllyá tegyék a visegrádi klubot, a tagok túlságosan megosztottak alapvető kérdésekben, mégis azt akarják bebizonyítani, hogy nem fellegzett be ennek az együttműködési formának. A tét az – írja a Politico –, hogy Közép-Európa meg tudja-e akadályozni a többsebességű Európa létrehozására irányuló francia–német kezdeményezést.
„Bár a visegrádiak egységének a hiánya jó hírnek tűnhet föl a brüsszeli integrációpártiak számára, ha még jobban elszigetelik a térségben az unió bírálóit, az felszíthatja a populizmust, és alááshatja az EU-n belüli bizalmat – állapítja meg az amerikai hírportál európai kiadása.
Az EUObserver című brüsszeli uniós hírportál egyik cikke mintegy ott folytatja a témát, ahol azt a Politico abbahagyta. A szerző, a cseh Jakub Janda, az Európai Értékek prágai elemző műhely igazgatóhelyettese szerint csak januárban, az elnökválasztás eredményének ismeretében lehet majd megmondani, milyen irányba mozdul várhatóan a cseh külpolitika.
Babiš pártja győzött ugyan, de távolról sincs abszolút többsége, és jelenleg az összes többi párt elutasítja a vele való koalíciós együttműködést. Janda úgy véli, az ANO vezetője most alighanem kivár a kormányalakítással januárig, arra számítva, hogy az elnökválasztás nyomán majd lesz olyan párt, amelyik meggondolja magát, és szóba áll vele.
A cseh köztársasági elnöki székben most a Moszkva-barát Miloš Zeman ül. Ha Zeman megnyeri az esedékes elnökválasztást, akkor Babiš vele együtt fogja uralni a terepet. A másik lehetőség, hogy Nyugat-barát államfő ül be a prágai Várba, aki ellensúlyt képezhet Babišsal szemben – olvasható az EUObserverben.
A cikk szerzője szerint Babiš politikai profilja közelebb áll Robert Fico centrista szlovák miniszterelnökéhez, mint a jobboldali Orbán Viktoréhoz vagy Jarosław Kaczynskiéhoz. Eddigi külpolitikai kijelentései jobbára arról szóltak, hogy az EU-nak erősebben kell korlátoznia a migrációt. Olyan konzervatív euroszkeptikus, aki – a csehek többségi álláspontjával összhangban – elutasítja az euró bevezetését.
A nagy kérdés azonban az EUObserver cikke szerint az, hogy milyen szerepet kap majd Oroszország, amikor Babiš kijelöli Csehország geopolitikai orientációját. Ha az ANO párt vezetője a Kreml „hasznos idiótájának” tekintett, idegenellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia pártjával lép koalícióra, akkor oroszbarát fordulat várható, ha viszont a konzervatív polgári demokratákkal vagy a kereszténydemokratákkal, akkor atlantista irányvonal valószínűsíthető.
A kormányalakítás Janda szerint nyugodtan várhat a januári elnökválasztásig. A cseh államfő hivatalos jogköre csupán jelképes ugyan, ám a hagyományok folytán fontos gyakorlati szempont lehet, hogy ki ül a Hradzsinban.