Miért olyan kevés a női képviselő a magyar országgyűlésben? Mennyire korruptak a magyar nők? Ez a két kérdés látszólag nem függ össze, mégis magába sűríti a mai magyarországi politikai helyzetet és a női egyenjogúság hazai állapotát. (Nyitó képünkön: Franziska Giffey/SPD)
Ami elég siralmas, sőt olykor nevetséges – derült ki a Transparency International Magyarország és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség által ma késő délután rendezett „Nők a politikában – részvétel, döntéshozatal és korrupció” című kerekasztal-beszélgetésen.
A legnagyobb tapsot Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese kapta, amikor felolvasta, miket gondolnak is a nőkről nőnapon hazai közjogi méltóságok, miniszterek, helyettesek, államtitkárok.
Nos, sok minden eszükbe jutott, a mosolytól a születésig, a gondoskodástól és a gyengédségtől egészen addig, hogy ha a nők nem lennének, akár éhen halnának – csak éppen a munka nem. A nő – szerintük – csak mint anya létezhet! A nemzet fenntartása, a hit, a család összetartója – efféle fogalmak keringenek a magyar férfipolitikusok fejében, de az, hogy a nők gondolkodnak, okosak, képesek érdemi, alkotó, sőt tudományos munkát végezni – nos, az nem. Elszomorító a mélységesen konzervatív magyar macsó magatartás.
Hogyan lehetne is ilyen körülmények között a mostaninál több nő országgyűlési képviselő?
Még a volt szocialista országok parlamentjeiben is több a női politikus, mint nálunk, függetlenül az adott ország gazdasági helyzetétől vagy államvallásától.
Sokat mond az is, hogy a nő, mint egyedülálló – azaz család és gyermek nélküli személy, tehát önálló ember! – nem létezik a magyar férfipolitikusok számára.
Ha viszont nem nagyon képviseltetik magukat a politikában – és ennek a fentieken kívül is számos oka van – akkor hogyan sodródhatnának is a nagy korrupciós bulik közelébe, hiszen az efféle üzelmekben és fontos döntésekben való részvétel eleve feltételezi a hatalmat.
Ezt a témakört elemezte Ilonszki Gabriella, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.
Ne szépítsük a valóságot: léteznek olyan magyar nők, akik közel jutnak a korrupciós lehetőségekhez és a gazdagsághoz – elsősorban és főleg mint feleségek vagy más rokonok. A beszélgetésen részt vett Oroszi Babett újságíró (HVG) is, akinek a cikke nagy vihart kavart a NER-feleségekről. Anyák és lányok is szóba jöttek itt, akik hirtelen lettek milliomosok; vajon miből?
Vitára serkentő kerekasztal-beszélgetés következett ezután a nők politikai részvételéről – azokkal a politikusokkal, akik elfogadták a szervezők meghívását. Köztük volt Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselő (MSZP), Szél Bernadett független országgyűlési képviselő és Dobrev Klára, a DK politikusa. Valamennyi más-más oldalról, személyes megközelítésből járta körül a témát.
A kormánypártokat senki nem képviselte, annak ellenére, hogy kaptak meghívót a szervezőktől.
A rendezvényen értékes alapanyagokhoz is hozzájuthattak az érdeklődők, az egyik címe: Keresd a Nőt! A Transparency International, valamint a Női Érdek, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség kutatása, különös tekintettel a nők elleni erőszakra és a szülészeti hálapénzre.