Tavaly 2 millió 103 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, kereken nyolcadával több, mint évtizeddel azelőtt. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 370 ezer forint volt, ami viszont hatodával marad el a férfiakétól – derül ki a Trenkwalder munkaerő-piaci szolgáltatónak a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott elemzéséből. (Nyitó kép: 100 évvel ezelőtt, az első világháború után nagyon kellett a női kéz; foto: www.swr.de)
Részben a múlt évtized foglalkoztatáspolitikai intézkedéseinek hatására érezhetően nőtt az alkalmazásban álló, aktív korú nők száma: a múlt év végén 2 millió 103 ezer15–64 évesdolgozott, 237 ezerrel több, mint 2010-ben. Ezzel az aktív korú nők foglalkoztatási aránya 54-ről 67 százalékra emelkedett. A férfiak esetében a növekedés 17 százalék volt (60–>77%. Ezzel a két nem foglalkoztatási arányszáma közötti különbség egy évtized alatt 6-ról 10 százalékpontra tágult.
Kedvező: a kisgyermekes anyák elhelyezkedését segítő intézkedések nyomán 2010–20 között a 6 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők körében a foglalkoztatási ráta 30-ról 40 százalékra emelkedett.
Viszont: a teljes munkaidőben foglalkoztatott nők havi bruttó átlagkeresete tavaly 370 ezer forint volt, hatodával kevesebb, mint a férfiak 440 ezer forintos átlaga. Az elmaradás megegyezik az Európai Unió átlagával. Ennek oka részben az, hogy a nők többségben vannakgyengén fizetett olyan munkakörökben, mint a gondozás, értékesítés, oktatás. A nők körében gyakoribb, hogy gondozói, családi kötelezettségeik miatt időlegesen fel-felhagynak karrierjük építésével. Bizonyos területeken azonban sajnos továbbra is negatív megkülönböztetés érvényesül. Bizonyíthatóan alacsonyabb bért fizetnek a nőknek, mint az azonos fizetési kategóriában dolgozó férfiaknak.
Az álláskeresők között a nők vannak kisebbségben. A munkát keresők között45 százalék az arányuk. Országosan általános a nemek ilyen eltolódása a férfiak javára, kivételek a főváros, Pest megye és egyes nagyvárosok, ahol a nemek megoszlása nagyjából kiegyenlített. Mindez összefüggésben áll azzal, hogy a nagyvárosi környezetben a nők nagyobb hányada tudja megoldani gyermeke elhelyezését a munkaideje alatt.
A gyors elhelyezkedés esélyét tekintve nincs számottevő eltérés a két nem lehetőségei között: jelenleg négy héten belül a nők 49, a férfiak 54 százaléka el tud helyezkedni. Az egy héten belüli elhelyezkedést tekintve a nők vezetnek 18 százalékos aránnyal a férfiak 14 százalékával szemben. Ennek oka a nők céltudatos magatartása. Sok férfi még az első munkanap előtt meggondolja magát, és nem jelenik meg az új munkahelyén.
A munkakörök jellegéből adódóan fizikai munkával járó állásokba eleve kevesebb nő jelentkezik, mint férfi. A „kékgalléros állásokban” elhelyezkedettek 43 százaléka volt nő; „fehérgalléros” (tehát szellemi munkát kínáló) pozíciók esetében a nők aránya eléri az 53 százalékot. A Trenkwalder jelentéséból kiderül még, hogy részmunkaidős, illetve a szellemi munkakörökben a rugalmas munkaidő és az otthon(ról) végezhető munka (home office) általánossá válása a következőkben a mostaninál több lány és asszony számára nyithatja meg a munkaerőpiacot.
Mind több munkahely igyekszik segíteni a családalapítást követően munkába visszatérő nők karrierjét, és szorítja ki a fizetéseknél és a vezető beosztások betöltésénél szerfölött káros megkülönböztetést.