Az Európai Parlament kedden támogatta a 2017–18-i erdőtüzek, viharok és áradások miatt teljesítőképességének határára ért uniós polgári védelmi rendszer modernizálását. A tagállami szakminiszterekből álló Tanáccsal informálisan már decemberben egyeztetett új jogszabálytervezetnek köszönhetően a tagállamok gyorsabban és hatékonyabban reagálhatnak majd az ember által előidézett és a természeti katasztrófákra. A jogszabály ugyanis az erőforrások hatékonyabb megosztását írja elő.
A tervezet emellett a Parlament kérésére létrehozza a RescEU eszköztartalékot, amelyben erdőtüzek oltására alkalmas repülőgépek, nagy teljesítményű tűzoltófecskendők, tábori kórházak és sürgősségi egészségügyi egységek egyaránt megtalálhatók. A bármilyen katasztrófahelyzetben segíteni képes RescEU az Európai Bizottság döntését követően akkor lép közbe, amikor a tagállamnak nem áll elég erőforrás a rendelkezésére a katasztrófahelyzet kezelésére.
A képviselők az Európai Unió új polgári védelmi tudáshálózatát is megerősítették. A hálózat a katasztrófavédők, elsősorban a fiatal szakemberek és önkéntesek együttműködését is segíti.
„Sikerült gyorsan, még a nyár előtt elkészülnünk, hogy ne ismétlődjék meg a 2018-i görögországi és a 2017-i portugáliai helyzet. Az életmentéshez hatékony eszközökre van szükség. A munka során a szolidaritás és az európaiak biztonságának megőrzése volt a vezérelvünk” – mondta a témáért felelős olasz néppárti képviselő, Elisabetta Gardini.
A jogszabály-tervezetet 620 szavazattal, 22 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett fogadták el. Az új szabályok a tagállami szakminiszterekből álló Tanács végső jóváhagyását követően lépnek életbe.
Az Európai Unió a jelenleg önkéntes alapon működő uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül koordinálja a segítséget kérő tagállam számára másik tagállamtól érkező, önkéntesen felajánlott eszközöket. Az utóbbi idők szélsőséges időjárása és egyéb természeti hatások következtében a tagállamok egyre kevésbé képesek egymásnak segíteni, különösen akkor, amikor egyszerre néznek szembe hasonló katasztrófahelyzettel. Az Unió nem rendelkezik megfelelő kapacitással a túlterhelt tagállamok megsegítésére.
Az eljárás lépései
Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság
A szélsőséges időjárási körülmények miatt a tagállamok nehezen tudtak egymásnak segíteni
Egyértelmű és kötelező célok a romák integrációjára
A romák alapjogai továbbra is rendszeresen sérülnek, ezért a Parlament még szigorúbb fellépést sürget az unióban a cigányellenességgel szemben.
A romák alapvető jogai továbbra is rendszeresen sérülnek az unióban
súlyos problémák az oktatáshoz, lakhatáshoz, foglalkoztatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférésben
konkrét integrációs célokra és nemzeti stratégiára van szükség a 2020 utáni időszakra
a médiában, a közintézményekben és a politikai testületekben is növelni kell a romák számát
A cigányellenesség a történelmi gyökerekkel rendelkező, intézményes rasszizmus egyik fajtája, amely többek között „erőszak, gyűlöletbeszéd, kizsákmányolás, megbélyegzés és a hátrányos megkülönböztetés legkirívóbb formájában nyilvánul meg”, fogalmaznak a képviselők egy kedden kézfeltartással elfogadott, nem törvényerejű állásfoglalásban.
Európa-szerte az iskolai szegregáció, a lakhatáshoz, munkához és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés jelenti a legnagyobb problémát, amellyel a romák szembenéznek. Az állásfoglalás kiemeli: a legnehezebb helyzetben a roma fiatalok vannak, akik egyre nagyobb arányban sem az oktatásban, sem a munkaerőpiacon nem vesznek részt.
A képviselők a legfontosabb területek, egyértelmű és kötelezően teljesítendő célértékek, határidők és mutatók kijelölését várják az Európai Bizottságtól és a tagállamoktól a 2020 utáni időszakra. Ezen adatok segítségével lehet majd felmérni a roma integráció eredményét azt követően, hogy a jelenlegi uniós keret kifut. A képviselők a célok elérésére „jelentős közforrásokat” kérnek.
A képviselők az uniós és a nemzeti fellépés során kérik a nemek közötti egyenlőség érvényesítését és a gyermekek szempontjainak figyelembe vételét. Az állásfoglalás szerint védelmezni kell a roma gyerekek jogait, és biztosítani kell számukra, hogy egyenlő mértékben élhessenek a jogaikkal. A Parlament hangsúlyozza: az integrációs politika kidolgozásába szorosan be kell vonni a romák képviselőit és a civil szervezeteket.
Az állásfoglalás kiemeli: a közélet minden területén, így a médiában, a közintézményekben és a politikai testületekben is több romának kellene megjelennie.
A romák életkörülményeinek és kilátásainak javításához fel kell használni az Unió strukturális alapjait, fogalmaznak a képviselők, akik a jelenlegi és korábbi finanszírozás visszaélések kivizsgálását, és az elkövetők elleni jogi lépések elindítását kérik.
Az Európai Parlament ösztönzi a víz újrahasznosítását a mezőgazdaságban
A Parlament kedden elfogadta álláspontját:
egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve az európai vízkészletek
a víz újrahasznosítása enyhítené ezt a nyomást
a jogszabály meghatározza a minőségi feltételeket és az visszanyert vizet előállítók kötelezettségeit
A jogszabály-tervezetben meghatározzák a mezőgazdaságban öntözésre használható, visszanyert víz minőségi minimumfeltételeit. A jogszabálytervezet emellett a visszanyert víz előállítására, célba juttatására és tárolására vonatkozó szabályokat és kockázatkezelési lépéseket is tartalmaz.
A visszanyert vizet (azaz települési szennyvíztisztító telepekről származó, kezelt szennyvizet) nyersen fogyasztandó, vagy feldolgozandó élelmezési célú termények, vagy nem emberi fogyasztásra szánt termények öntözésére használják majd. A Bizottságnak öt éven belül fel kell mérnie, hogy vajon az újrahasznosított víz más módon is felhasználható-e.
A képviselők szerint ezalatt a tagállamok engedélyezhetnék a visszanyert víz egyéb felhasználását, például az iparban, rekreáció során vagy a környezetvédelem terén. Erre abban az esetben kerülhetne sor, ha a tagállamok biztosítják az emberi és állati egészség, és a környezet védelmét.
„A víz használata és újrafelhasználása területén is a körkörös gazdaság felé kell haladnunk. Jelenleg évente 1,1 milliárd köbméter vizet nyerünk vissza, 2025-re ez akár 6,6 milliárd köbméterre emelkedhet. Ehhez kevesebb, mint 700 millió eurót kellene befektetni. Viszont a szennyvíztelepekről érkező víz több mint felét újrahasznosíthatnánk, ez pedig öt százalékkal csökkentené a friss víz kitermelését” – mondta a témáért a Parlamentben felelős olasz szocialista képviselő, Simona Bonafè.
A jogszabálytervezetről alkotott parlamenti álláspontot 588 szavazattal, 23 ellenszavazat és 66 tartózkodás mellett fogadták el. Az uniós szakminiszterekkel akkor kezdődhet el a tárgyalás a jogszabály végleges formájáról, ha a miniszterekből álló Tanács megegyezik közös álláspontjáról.
Az Európai Unió vízforrásai egyre nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, ami vízhiányhoz és a vízminőség romlásához vezet. Az éghajlat-változás, a kiszámíthatatlan időjárás és a szárazság a települések és a mezőgazdaság megfelelő ivóvíz-ellátását veszélyezteti.
Az előírásosan kezelt szennyvíz – elsősorban mezőgazdaságban történő – használatával csökkenthető a vízkitermelés. Az Európai Bizottság szerint a múlt 30 évben drámaian megnőtt a szárazságok gyakorisága, intenzitása, és környezeti és gazdasági hatása. A 2017. nyári szárasság jól illusztrálja a gazdasági veszteség méretét: az olasz mezőgazdaság például önmagában kétmilliárd eurós kárt szenvedett.
Az unió vízforrásaira a vízkitermelés (különösen a mezőgazdasági öntözés, de az ipari és a lakossági céljából történő is) a legnagyobb veszély.
Polgári kezdeményezésre jön az e-cigaretta szabályozása
Az Európai Bizottság ma úgy döntött, hogy nyilvántartásba veszi a „Követeljük az elektronikus cigaretta intelligensebb szabályozását!” elnevezésű európai polgári kezdeményezést. A kezdeményezés olyan egyedi jogszabály kialakítására irányul, amely egyértelműen elkülöníti az elektronikuscigaretta-termékeket a dohánytermékektől és a gyógyszerektől. A cél az, hogy az új jogszabály alapját szigorú termékminőségi előírások, biztonsági és gyártási normák kötelező betartása, valamint a fiatalok védelmét biztosító felelős forgalmazási gyakorlat képezze.
A kezdeményezés nyilvántartásba vételére vonatkozó európai bizottsági döntés csak a javaslat jogi elfogadhatóságát érinti. A Bizottság ebben a szakaszban nem vizsgálta a javaslat tartalmát. A kezdeményezés nyilvántartásba vételére 2019. február 20-án kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Ha a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, a Bizottságnak három hónapon belül reagálnia kell: eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek, vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.Az európai polgári kezdeményezés – hivatalos nyilvántartásba vétele után – lehetővé teszi, hogy egymillió – és a tagállamok legalább egynegyedéből származó – polgár felkérje az Európai Bizottságot jogi aktusokra vonatkozó javaslatok előterjesztésére a hatáskörébe tartozó területeken.
Egyéb olyan európai polgári kezdeményezések, amelyek esetében jelenleg zajlik az aláírásgyűjtés
Az európai polgári kezdeményezés honlapja
A Bizottság megkezdi az első, uniós forrásokból megvalósítandó közös védelmi ipari projektek előkészítését
A Jean-Claude Juncker által vezetett Európai Bizottság már megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy lendületet adjon a tagállamok között a védelmi kutatások és a védelmi ipari fejlesztések terén kibontakozó együttműködésnek, ma pedig közös hadiipari projektek megvalósítására irányuló munkába fogott a tagállamokkal együtt a védelem területén. Néhány héten belül – a tagállamokkal folytatott konzultációt követően – a Bizottság munkaprogramot fog elfogadni és az európai védelmi ipari fejlesztési program keretében pályázati felhívásokat fog közzétenni 2019–20-i uniós költségvetési forrásokból finanszírozható kezdeményezések kidolgozására. Ez segíteni fogja a 2021–27 között működtetni tervezett új Európai Védelmi Alap létrejöttét.