A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a nemzetközi nőnap előestéjén, ma este 7 órakor új virtuális kiállítást nyit Nőnek való vidék? címmel. A múzeum Facebook-oldalán közvetítendő online megnyitón a kiállítás régész kurátorai és Oltai Kata művészettörténész, kurátor beszélgetnek arról, hogyan jelennek meg a múzeumok gyűjteményeiben és kiállításaiban a különböző korok asszonyainak, lányainak a tapasztalatai, emlékezete.
Világszerte folyamatos kritika éri a múzeumi gyűjteményeket és kiállításokat, amiért a női tapasztalatra, a női történetekre, alkotókra jóval kevesebb figyelem vetül, mint az ellenkező nem domináns képviselőire.
De mi a helyzet a régészeti leletanyag esetében? Mennyiben térnek el egy régész és egy művészettörténész lehetőségei ezen a területen?
A középkor hajnalán, amikor különböző eredetű és kultúrájú népek váltották egymást a Kárpát-medencében, az írott források elsősorban a férfiak világáról, a háborúskodásokról emlékeztek meg, a nők csaknem teljesen láthatatlanok maradtak. Régészetileg azonban sokszor éppen a nők sírjai azok, amelyek látványosabbak, gazdagabbak és színesebbek, mint a férfiak temetkezései. Ezek a nők – akik között voltak szentek, királynők, előkelő családok asszonyai és lányai, rabságba hurcoltak, házasságukkal szövetségeket megpecsételők, és persze gyerekeik boldogulásáért küzdő intrikus anyák is – fontos és döntő szerepet játszottak Európa átformálásában.
A régészeti ásatásokon napvilágot látott tárgyak segítségével bemutathatóvá válik nemcsak a korabeli nők viselete, valamint sokféle használati tárgya, hanem a közösségükben betöltött kiemelkedő szerepük is. Nemesfém-ékszereik, nagy gonddal megmunkált eszközeik arról tanúskodnak, hogy a „gyengébbik nem” presztízstárgyai nem maradnak el a férfiak méltóságot jelző tárgyaitól.
A magyar és angol nyelven elérhető Nőnek való vidék? című online kiállítás a hun kor (4. század vége–5. század közepe), a germánok (5. század közepe–6. század közepe), az avarkor (6. század közepe–9. század eleje), a Karoling-kor (9. század), a honfoglalás kora (10. század) metszetében tárja fel a reprezentáció, a viselet, a mindennapok és a hiedelemvilág női vetületét.
A kurátorok a virtuális kiállítás készítése közben arra törekedtek, hogy a sokak körében népszerű és ismert régészeti korszakok egy újabb oldalát ismertessék meg, illetve ráirányítsák a figyelmet a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tár gyűjteményeinek páratlan gazdagságára. Céljuk az volt, hogy a látványos képek és 3D-modellek, valamint a hozzájuk tartozó szövegek segítségével a látogatók ne csak szemléljék az első osztályú ötvösmunkákat, hétköznapi tárgyakat, hanem betekinthessenek a tárgyak mögött húzódó személyes történetekbe is.
A ma, március 7-én este 7 órakor kezdődő beszélgetésen nemcsak az új virtuális kiállításról és a régészeti korszakokról lesz szó, hanem a múzeumok által reprezentált nőkép, női szerepek változásairól is.
A beszélgetés részvevői: Oltai Kata művészettörténész, Gergely Katalin régész, Régészeti Tár (MNM Zalavár Gyűjtemény), Hajnal Zsuzsanna régész, régészeti tár (MNM – Népvándorlás kori Gyűjtemény), Soós Rita régész, régészeti tár (MNM – Honfoglalás kori Gyűjtemény).
A házigazda: Berényi Marianna, újságíró, az MNM Kommunikációs és Közművelődési Igazgatóságának főosztályvezetője.
A kiállítás alkotói: Gergely Katalin, Hajnal Zsuzsanna és Soós Rita kurátorok, Taivainen Karolina (grafika), Bartus-Szöllősi Szilvia (szakfordítás), Farkas Krisztina, Kovács Rita vVirtuális kiállítás), Kómár Éva (koordinátor).