(Forrás: deutschland.de) Ma 60 éve írta alá Konrad Adenauer német szövetségi kancellár és Charles de Gaulle francia elnök az Élysée-szerződést (a nyitó képen). A megállapodást mérföldkő a két szomszédos állam kapcsolatában, mivel mindössze 18 évvel a második világháború befejezése után a Németország és Franciaország közötti megbékélést és barátságot szimbolizálta, és egyúttal konkrét alapokat teremtett a jövőbeli együttműködéshez. (A nyitó kép forrása: dpa/UPI)
A két ország azóta is szorosan együttműködik, és a mai napig az Európai Unió motorjának tekintik őket. Német- és Franciaország ma világszerte együtt dolgozik a békéért és a demokráciáért, és fenntartás nélkül kiáll Ukrajna mellett is. Annalena Baerbock német külügyminiszter a héten a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon tett látogatásakor azt követelte, hogy az orosz vezetést nemzetközi különleges bíróság vonja felelősségre az agressziós háborúért. Világos üzenetre van szükség, „hogy az agresszív háború nem marad büntetlenül ebben a világban” – mondta Baerbock.
Másrészt az Élysée-szerződésre összpontosítva a békéről és a megbékélésről, a szomszédos országok és népek barátságáról, a Németország és Franciaország közötti kapcsolat mérföldköveiről van szó.
Scholz kancellár és Macron francia elnök
A második világháború után 18 évvel Konrad Adenauer akkori német kancellár és Charles de Gaulle francia elnök 1963. január 22-én a párizsi Élysée-palotában aláírta a francia–német együttműködésről szóló szerződést. A megállapodás azért vonult be a történelembe, mert a megbékélést és a barátságot jelképezi a két szomszédos ország között.
A szerződés konkrétan a két kormány közötti szoros együttműködést szabályozta külpolitikai kérdésekben. Előírta továbbá a miniszterek, állam- és kormányfők rendszeres találkozóit. Fontos tény, hogy 1963 óta tízmillió fiatal vett részt több mint 380 000 német–francia csereprogramban.
Az Élysée-szerződés nem csupán történelmi mérföldkő: az elmúlt 60 év során többször is alkalmat adott további úttörő megállapodásokra. Aláírásának 40. évfordulóján, 2003-ban az akkori francia elnök, Jacques Chirac és az egykori kancellár, Gerhard Schröder megállapodott a francia-német napok megrendezésében a két ország kultúrájának megismertetésében a fiatalokkal. Ötvenhat évvel az Élysée-szerződés aláírása után, 2019. január 22-énAngela Merkel volt kancellár és Emmanuel Macron francia elnök aláírta a „Francia-német együttműködési és integrációs szerződést” az aacheni városházán. A megállapodás célja a még szorosabb együttműködés Német- és Franciaország között, beleértve az európai politikát is.
Németország és Franciaország továbbra is az Európai Unió motorjának számít, mindkét ország kormánya együtt dolgozik a fontos külpolitikai kérdésekben. Hogy mennyire fontos ez kettejük számára, az a 2021-i német választások után is nyilvánvalóvá vált: Olaf Scholz kancellár és Annalena Baerbock külügyminiszter első útja a francia fővárosba, Párizsba vezetett.
Németország és Franciaország zászlói a Reichstag épülete előtt. (Kép: SvenSimon)
„Mindannyian naponta élettel töltitek meg barátságunkat” – mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter 2022 novemberében a francia–német parlamenti közgyűlés berlini ülésén. A közel négy éve fennálló közgyűlésnek 50–50 tagja van a német Bundestagból és a francia Assemblée Nationale-ból. Nincs még egy olyan ország, ahol ilyen szoros parlamenti eszmecsere zajlik. A közgyűlés egyedülálló testület, célja, hogy Német- és Franciaországot még közelebb hozza egymáshoz. „Partnerségünk messze túlmutat a szerződéseken, és ezt senki sem tudja jobban, mint önök, országunk parlamenti képviselői” – mondta Baerbock, utalva az 1963. január 22-én Konrad Adenauer akkori szövetségi kancellár és Charles de Gaulle francia elnök által aláírt Élysée-szerződésre. A megállapodást mérföldkőnek tekintik a két szomszédos ország megbékélésében és barátságában.
Az Élysée-szerződés 55. évfordulója alkalmából, 2018-ban megkezdődtek az egyeztetések a parlamentek közötti szorosabb együttműködésről. Alig egy évvel később a német Bundestag és a francia nemzetgyűlés jóváhagyta azt a megállapodást, hogy megalakuljon a francia–német parlamenti közgyűlés. Az eseményre 2019. március 25-én került sor Párizsban. Azóta a közgyűlés évente legalább kétszer ülésezik, felváltva Németországban és Franciaországban.
Yaël Braun-Pivet (balra) és Bärbel Bas elnökök. (foto: dpa)
Tavaly óta először két nő áll a közgyűlés élén: Bärbel Bas a Bundestag és Yaël Braun-Pivet a Francia Nemzetgyűlés elnöke. Bas a 2021-i szövetségi választások óta a parlament elnöke, és 2022 nyarán Braun-Pivet volt az első nő Franciaországban, akit megválasztottak erre a tisztségre.
A „Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung”-nak adott interjújában a német és francia képviselők parlamenti közgyűlési együttműködéséről a következőket mondta: „Nagyon fontos, hogy parlamenti képviselőink szorosan együttműködjenek, mert tükrözik két országunk politikai és földrajzi sokszínűségét. Szeretném teljes mértékben elkötelezni magam e különleges megértés mellett.”