Alpár Gitta – Los Angeles (USA)

A két világháború közötti évek énekes filmsztárja, aki élete második felét Amerikában töltötte, Budapesten született, itt kezdte karrierjét, amit végül Los Angelesben zárt le. (Nyitó kép: Westwood Memorial Park sírkertje Los Angelesben)

A kiváló opera- és operetténekesnő Alpár Gitta (1903–91) zenetanulmányait otthon kezdte – édesapja Klopfer Ignác, a Dohány utcai zsinagóga kántora, karnagya volt. Gitta, aki 1917-ig a Klopfer Regina nevet viselte, hamar feltűnt tiszta drámai szopránjával, kivételes koloratúr-képességével, így zeneakadémiai tanulmányait követően az Operaház szerződtette.

1924 januárjában debütált a Rigolettóban, Gilda szerepében, kirobbanó sikerrel. Ugyanabban az évben a Király Színházban énekelte Médi szerepét a Három a kislánycímű operettben, amivel végérvényesen a közönség kedvencévé vált. A Városi Színház is több előadásra szerződtette, itt volt budapesti búcsúfellépése is, miután külföldön is felfigyeltek kellemes hangjára és vonzó küllemére, játékkultúrájára. 1925-ben – 22 évesen – már Münchenben, ezt követően a bécsi Staatsoperben lépett fel, majd a berlini állami operához szerződött. A német fővárosban A varázsfuvola Éj királynőjeként mutatkozott be nagy sikerrel. 1930 után elsősorban operetténekesként lépett a színpadra.

Berlini hangverseny, 1932

Mint népszerű operettdíva igen sok zenés film főszerepét játszotta, különösen miután a híres, német filmszínész, Gustav Fröhlich felesége lett. Berlinben jótékonysági rendezvényeken is gyakran fellépett, fotónk egyik ilyen szereplését örökítette meg. Közben néhányszor hazalátogatott egy-egy vendégszereplésre, itt operettek és revük primadonnájaként aratta sikereit. Magyarországi utolsó fellépése a Filharmonikusok díszhangversenyén volt, 1936 októberében.

1933-ig élt Berlinben; a nácik hatalomra jutása után Bécsbe ment, majd Nagy-Britanniába, sőt Dél-Amerikába is elvetette a sorsa. 1936-ban pedig végleg az Egyesült Államokba emigrált, ott építette tovább operetténekesi és filmszínésznői karrierjét. Az óceánon túl elsősorban zenés filmekben kamatoztatta tehetségét, gyönyörű hangját, meggyőző játékát. Egyik nagy sikerét a New Orleans angyala című, René Clair rendezte, 1941-ben készült filmben aratta. Később a Metro-Goldwyn-Mayer filmstúdiónál vállalt énektanári megbízatást, egyben zenei szaktanácsadóként nevelte az utánpótlást.

Már élete alkonyán, 1987-ben még egyszer visszatért Németországba, egyhetes vendégszereplést vállalt (Nyugat-)Berlinben. Hosszú betegség után hunyt el a kaliforniai Palm Springsben, Los Angelesben tábla jelzi végső nyughelyét a Westwood Memorial Park temetőjében. (Képek: Wikipédia)