Általános előrelépés a digitális átállásban – további uniós erőfeszítésekre van szükség

Az Európai Bizottság közzé tette a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatókról készített elemzésének (DESI) legfrissebb kiadását. A mutatók nyomon követik, hogy az uniós tagállamok milyen eredményeket értek el a digitális versenyképesség területén a humántőke, a széles sávú összekapcsoltság, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása és a digitális közszolgáltatások rendelkezése állása szempontjából.

A 2021-i DESI-jelentések főként a 2020 első és második negyedévére vonatkozó adatokat ismertetik, és bizonyos fokú betekintést engednek a digitális gazdaságot és a társadalmat érintő, a covid–19 világjárvány első évében bekövetkezett fejleményekbe. A világjárványnak a digitális szolgáltatások használatára és nyújtására gyakorolt hatását, valamint a járvány kitörése óta végrehajtott szakpolitikák eredményeit azonban még nem tükrözik az adatok; azok a DESI 2022-i kiadásában láthatók majd.

Valamennyi uniós tagállam előrelépéseket ért el a digitalizáció területén, de általánosságban elmondható, hogy az eredmények vegyes képet mutatnak: a növekvő konvergencia ellenére a legjobban teljesítő uniós tagállamok és a DESI-ben a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok közötti különbség továbbra is nagy. A haladás ellenére valamennyi tagállamnak összehangolt erőfeszítéseket kell tennie az Európa digitális évtizede nevű szakpolitikai programban meghatározott, 2030-ra szóló célok elérése érdekében.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „Az idei DESI-elemzés üzenete pozitív: valamennyi uniós ország tett némi előrelépést a digitálizáció és a versenyképesebbé válás terén, de van még tennivaló. Ezért együttműködünk a tagállamokkal annak érdekében, hogy a Helyreállítási és Reziliencia-építési Eszköz felhasználásával olyan kulcsfontosságú beruházásokra kerüljön sor, melyek valamennyi polgár és vállalkozás számára kézzelfogható előnyöket kovácsolnak a digitalizációban rejlő lehetőségekből.”

Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos hozzátette: „A 2030-ra szóló célok meghatározása fontos lépés volt, de ideje, hogy eredményeket mutassunk fel. A ma közzétett DESI-elemzés előrelépést mutat, de arra is rávilágít, hogy mely területeken van szükség közös erőfeszítésekre annak érdekében, hogy az európai polgárok és vállalkozások – különösen a kkv-k – olyan csúcstechnológiákhoz férhessenek hozzá, amelyek jobbá, biztonságosabbá és környezetbarátibbá teszik életüket.”

A 2021-i DESI-t úgy módosították, hogy összhangban legyen a főbb szakpolitikai kezdeményezésekkel, köztük a Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja című közleménnyel, mely meghatározza Európa digitális törekvéseit, és négy sarkalatos pontra összpontosítva felvázolja a digitális átalakulás jövőképét, illetve 2030-ig teljesítendő konkrét célokat határoz meg. E sarkalatos pontok: a készségek, az infrastruktúrák, a vállalkozások és a közszolgáltatások digitális átalakítása.

A digitális évtizedhez vezető út – az idén szeptemberben előterjesztett szakpolitikai program – a tagállamokkal közös, új irányítási formát alakított ki, mely az uniós intézmények és a tagállamok közötti éves együttműködési mechanizmus révén biztosítja, hogy a felek együttesen elérjék célkitűzéseiket. „A digitális évtizedhez vezető út” a digitális évtized céljainak nyomon követését a DESI feladatává tette, következésképpen a DESI mutatói a digitális iránytű 4 sarkalatos pontja köré lettek átcsoportosítva.

Helyreállítási és Reziliencia-építési Eszköz (RRF) keretében az uniós tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy a helyreállítási és reziliencia-építési tervből származó nemzeti forrásaik legalább 20%-át a digitalizációra fordítják, és ez idáig a tagállamok teljesítették vagy jócskán túllépték ezt a célt. A DESI-országjelentések tartalmazzák a Tanács által már elfogadott 22 helyreállítási és reziliencia-építési tervben szereplő digitális beruházások és reformok összefoglaló áttekintését.

Ami a digitális készségeket illeti, az unióban az emberek 56%-a rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel. Az adatok szerint a foglalkoztatott IKT (=információs és kommunikációs technológiai) -szakemberek száma kismértékben növekedett: 2020-ban az EU-ban 8,4 millió IKT-szakembert foglalkoztattak, egy évvel azelőtt ez a szám 7,8 millió volt. Mivel a vállalkozások 55%-a számolt be arról, hogy 2020-ban nehézségekbe ütközött az IKT-szakemberek felvétele, számos tagállamban a fejlett digitális készségekkel rendelkező munkavállalók ilyen formában tapasztalható hiánya is hozzájárul a vállalkozások lassú digitális átalakulásához. Az adatok egyértelműen jelzik, hogy bővíteni kell a képzési kínálatot és jobb képzési lehetőségeket kell biztosítani ahhoz, hogy a digitális évtizedben elérjük a készségekre vonatkozóan kitűzött cél (azaz: a lakosság 80%-a rendelkezzék alapvető digitális készségekkel, és 20 millió IKT-szakember legyen jelen az uniós munkaerőpiacon). A következő években látványos javulás várható ezen a területen, ugyanis a Tanács által eddig elfogadott helyreállítási és reziliencia-építési tervek keretében a digitalizációra irányuló beruházások 17%-a (az összesen 117 000 millió euróból mintegy 20 000 millió euró) a digitális készségek fejlesztésére lett elkülönítve.

A Bizottság emellett közzétette „A nők a digitális világban” című eredménytábláját is, amely megerősíti, hogy továbbra is látványos a nemek közötti szakadék a speciális digitális készségeket illetően. Az IKT-szakembereknek csupán 19%-a, illetve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek mintegy egyharmada nő.

Az összekapcsoltságra vonatkozó adatok javulást mutatnak a nagyon nagy kapacitású hálózatok (VHCN ––> Very High Capacity Networks) elterjedtsége terén, nevezetesen azt jelzik, hogy az ilyen hálózatok már a háztartások 59%-ában elérhetők az EU-ban, szemben az egy évvel ezelőtti 50%-kal; a gigabites hálózatokkal való általános lefedettségtől – ami a digitális évtizedre vonatkozó, 2030-ig elérendő célkitűzés – azonban még mindig messze állunk. A vidéki területek VHCN-lefedettsége a 2019-i 22%-ról 2020-ra 28%-ra nőtt. Ezenfelül azon tagállamok száma, amelyek kiosztottak 5G-spektrumot, a tavalyi 16-ról 25-re nőtt. Az 5G kereskedelmi felhasználása 13 tagállamban indult meg, főként városi területeken. Az Európai Bizottság tanulmányt tett közzé a 2020-ban a mobil és a vezetékes széles sávú internet-hozzáférésért felszámított európai árakróla széles sávú hálózati lefedettségről 2020 júniusáig, valamint a széles sávú hálózatokra vonatkozó nemzeti tervekről. Megjegyzendő továbbá, hogy a Tanács által elfogadott Helyreállítási és Reziliencia-építési Tervekben a digitális beruházások 11%-át (az összesen 117 000 millió euróból hozzávetőleg 13 000 millió eurót) az összekapcsoltság fejlesztésére jegyezték elő.

Ami a digitális technológiák integrációját illeti, látványosan nőtt a felhőalapú technológiák használata (2018-ban a vállalatoknak csupán hatoda használt ilyen technológiákat, ez az arány 2020-ban jó negyedére nőtt). A nagyvállalatok továbbra is úttörő szerepet töltenek be a digitális technológiák használatában: például körükben sokkal elterjedtebb a vállalati erőforrás-tervezési (ERP) és felhőalapú szoftvereknek az elektronikus információmegosztás céljából történő használata, mint a kkv-k esetében (a nagyvállalatok 80%-a használ ERP és 48%-a felhőalapú szoftvereket, a kkv-knál ezek az arányok mindössze a 35%-ot, illetve a 25%-ot érik el). Ugyanakkor a vállalkozásoknak csak töredéke alkalmaz fejlett digitális technológiákat (14%-uk használ nagy adathalmazokon alapuló, 25%-uk mesterséges intelligencián alapuló és 26%-uk felhőalapú technológiákat).

Az említett adatok azt mutatják, hogy a digitális technológiák elterjedtsége jelenleg még távol áll a digitális évtized célkitűzéseitől. Az EU célja, hogy 2030-ra – a 2020-ban mért 60%-os szinttel szemben – a kkv-k 90%-a rendelkezzék legalább alapszintű digitális intenzitással, továbbá 2030-ra a vállalkozások legalább háromnegyede alkalmazzon fejlett digitális technológiákat. Jelenleg még a legjobban teljesítő országokban is csak a vállalkozások töredéke használ nagy adathalmazokon alapuló technológiákat, ezért távol állunk a 75%-os cél elérésétől. Hangsúlyozandó azonban, hogy a Tanács által elfogadott Helyreállítási és Reziliencia-építési Tervekben a digitális beruházások 15%-a (az összesen 117 000 millió euróból hozzávetőleg 18 000 millió euró) a digitális kapacitások fejlesztésére, valamint a digitális kutatási és fejlesztési tevékenységekre lett elkülönítve.

A DESI-jelentés által festett képet egy, a mai napon közzétett tanulmány egészíti ki, amely az IKT-nak az uniós vállalkozások környezeti fenntarthatósági intézkedéseihez való hozzájárulását mérte fel, és amelyből kiderül: a megkérdezett vállalatok kétharmada úgy nyilatkozott, hogy IKT-megoldásokat használ környezeti lábnyomának csökkentésére.

A digitális közszolgáltatásokra vonatkozó adatok még nem mutatják, hogy az e-kormányzati szolgáltatások rendelkezésre állásában látványos javulás következett volna be. A világjárvány első évében több tagállam továbbfejlesztette digitális platformjait vagy új platformokat hozott létre avégett, hogy még több szolgáltatást nyújthasson az interneten keresztül. Mivel a Tanács által elfogadott helyreállítási és reziliencia-építési tervek keretében a digitalizációra irányuló beruházások 37%-a (az összesen 117 000 millió euróból mintegy 43 000 millió euró) a digitális közszolgáltatások fejlesztésére lett elkülönítve, a következő években látványos javulás várható ezen a területen.

A Bizottság közzétette továbbá az e-kormányzatról készült 2021. évi teljesítményfelmérés adatait, amely 36 európai országban vizsgálja, hogy a polgárok hogyan használják a digitális kormányzati szolgáltatásokat.

* * *

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő, évente közzétett mutató az EU tagállamainak a digitális gazdaság és társadalom kiépítésében elért eredményeit méri az Eurostat adatai, valamint speciális kutatások és adatgyűjtési módszerek alapján. A mutató segítségével az uniós tagállamok azonosíthatják a célzott beruházásokat és intézkedéseket igénylő kiemelt területeket. A DESI az európai szemeszter digitális komponensének elemzése során is alapvető eszköznek számít.

A 2021 februárjában elfogadott Helyreállítási és Reziliencia-építési Eszköz (RRF) 723 800 millió eurós költségvetéssel a Next Generation EU uniós helyreállítási eszköz legnagyobb programja.

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató; Az országok teljesítménye a digitalizációban; Európa digitális jövőjének megtervezése