A magyar kormány az ellenőrzése alá vont területekről beterjesztett újabb törvényeit, javaslatait mutatja be a The New York Times budapesti tudósítása.
A Der Tagespiegel is beszámol a legfrissebb fejleményekről, nevezetesen az alkotmánybíróságra, illetve az eddig függetlennek tekintett iskolákra vonatkozókról. A taláros testület eddig is kontroll alatt volt ugyan, de az felügyelet a jövőben még szorosabb lesz. Mindez feltehetően összefüggésben van azzal, hogy a Fidesz letett a közigazgatási bíróságok felállításáról. A Varga Judit igazságügyi miniszter által felterjesztett 200 oldalas tervezet több lehetőséget ad az állami szerveknek arra, hogy jogorvoslatért az alkotmánybírósághoz fordulhassanak, ha nem értenek egyet a bírósági döntésekkel, a számukra nem megfelelő verdikttel.
Az Amnesty International – véleményezve a tervezetet – arra figyelmeztet, hogy ez egyben azt is jelenti, hogy az alkotmánybíróság átveszi az ellenőrzést a bíróságok felett. A Magyar Helsinki Bizottság úgy látja, a törvény alapján a kormány politikailag érzékeny ügyeket fog becsatornázni az alkotmánybírósághoz, amelyik jobbára eddig is a Fidesz szája íze szerint hozta meg döntéseit számos kérdésben. A 15 tagú testületben kétharmados többséget élveznek a kormánypárti kinevezettek, így aztán semmi akadálya ennek a procedúrának. Nem beszélve arról, amit Varga el is mondott: világos működési keretet szab meg a közigazgatási ügyek intézésének. A másik, szintén aggodalmat keltő módosítási javaslat szerint jövőre a független iskolák működését engedélyeztetni kell, ami alapvetően a miniszter belátásán fog múlni. Már az is az iskola bezárásával jár, ha áprilisig nem intézi el akkreditációját a törvény által érintett oktatási intézmény.
A Társaság a Szabadságjogokért szakértője szerint fennáll a veszélye az alternatív oktatás felszámolásának. Ráadásul a módszer nem új keletű, hisz’ Soros György egyetemét, a CEU-it is sikerült ily módon elűzni. Az idei tanévet épp most nyitotta meg Bécsben.
Ez a hír egyébként végigvonult a nemzetközi sajtón, leginkább azért, mert maga Soros György mondott nagy beszédet a bécsi új kampusz megnyitása alkalmából: 89 évesen is elutazott Bécsbe a jeles eseményre. Beszámolt erről a brit The Guardian épp úgy, mint a Bloomberg amerikai hírügynökség; mindkettő kiemelte: az egyetem alapítója a működési költségeket 750 millió euróval csak azért is kiegészítette, ami évekre garantálja a működést. Kiemelték a beszédből azt is, hogy küzdelmét a végtelenül elnyomó budapesti rendszerrel kellett megvívnia, s addig minden bizonnyal be nem teszi a lábát a szülőhazájába – ezt már egy interjúban és nem a beszédében mondta –, amíg Orbán hatalomban marad. Michael Ignatieff – szintén egy interjúban – egyébként Trump fejéhez vágta, hogy nem védte meg kellőképpen az amerikai egyetemet és a tanszabadság ügyét, aminek egyenes következménye lehet az, hogy hasonló helyzettel szembesülhet a világ számos pontján működő bármelyik amerikai egyetem. David B. Cornsteint, az USA magyarországi nagykövetét is kiosztotta a CEU rektora, mert a diplomata – ígérete ellenére – nem küzdött, mi több feladta a harcot arra hivatkozva, hogy „Orbán és Soros konfliktusáról” van szó. Elmenekült a tehát probléma elől az amerikai nagykövet.
A Salzburger Nachrichten vasárnapi számában adott hírt arról, hogy Bécs polgármestere arany érdemrend fokozattal tüntette ki Soros Györgyöt, amiért Bécsben telepedhetett le egy olyan nagyhírű egyetem, mint a CEU. Az eseményen meghívott vendégként ott volt Paul Lendvai, Göncz Kinga és a cseh külügyminiszter is.
Interjút adott Karácsony Gergely az Euractivnak, amelyben a bevándorlási törvényt bírálta, mondván: a kormány az emberiességet akarja kiölni az emberekből, amikor embertelen jogszabályokat kényszerít az országra, és elfogadhatatlan körülmények között tartja fogva azokat, akik eljutottak a tranzitzónába. Ráadásul nincs is bevándorlói áradat hazánkban. Karácsony szerint Orbán visszaél az emberek hiszékenységével. A cikk óriási eredménynek tartja, hogy egy évtized elteltével képes volt megszerezni a fővárost az ellenzék, amit a főpolgármester úgy értékelt, hogy a nagyvárosokban értik a demokrácia lényegét, a részvételi demokráciát, amelyben maguk határozhatják meg életük kereteit. Elmondta: új politikai kultúrát kíván bevezetni, amelynek alapköve a kompromisszum és az együttműködés.
Nem a politikai ideológiák mentén alakult ki az ország kettéosztottsága, hanem a demokratikus, illetve az önkényuralmi politika hívei hadakoznak egymással. Nagy pofon a kormánynak, hogy a budapestiekről lepereg, amit a kormánypropaganda kiadványaiban olvasnak.
Szerinte Európának szóló fontos üzenete ennek a választásnak az, hogy Orbán politikájával az ország nagy része nem ért egyet, a kormány érdeke ebből következően nem esik egybe a nemzeti érdekekkel. Ugyanakkor a főpolgármester bízik abban, hogy a nagyarányú vereséget elszenvedve a Fidesz konstruktív politizálásba kezd.