Az eddiginél tudatosabban igyekeznek intézni pénzügyeiket a magyar fiatalok, de sokan érzik úgy, hogy elvesztik az irányítást a kiadásaik felett, és elégedetlenek az anyagi helyzetükkel – derült ki az Európa 24 országában jelen lévő, követeléskezelési szolgáltatásokat nyújtó vállalat, az Intrum felméréséből.
Ellentmondásos vélemények fogalmazódnak meg a 18–30 éves korosztály gazdasági ismereteiről, pénzügyekkel kapcsolatos hozzáállásáról. Az fiatalokkal kapcsolatban ma is él az a közhely, hogy felelőtlenül szórják a pénzt szórakozásra vagy divatos árucikkekre. Ezzel szemben a pénzügyi elemzők arról számolnak be, hogy az 1980–90 között született Y- és 2000-es években fölcseperedett Z-generáció fegyelmezettebben teszi félre a hónap végén megmaradt pénzét, mint az idősebbek.
„Tapasztalataink szerint az Y- és Z-generáció tagjai szeretnék jól, körültekintően kezelni a pénzügyeiket, nyitottak arra, hogy új gazdasági ismereteket tanuljanak” – mondta el tudósítónknak Felfalusi Péter, az Intrum magyarországi ügyvezetője. A cégnek a lakossági pénzügyekről szóló friss jelentéséből kiderül: a 18–34 évesek sok szempontból tudatosabba a pénzügyeikben, mint a náluk az idősebb nemzedékek. Hazánkban a 18–24 év közöttiek 61, a 25–34 év közöttieknek pedig 71 százaléka minden hónapban igyekszik félretenni valamennyi pénzt. Tavaly (az előző évihez képest) még nőtt is a 34 évesnél fiatalabbak között azoknak az aránya, akik fontosnak tartják a takarékoskodást.
A képet árnyalja, hogy a fiatalok többsége nem fekteti be a megtakarított pénzét, csak készpénzben vagy bankban tartja; ebben a tekintetben a többi európai ország azonos korú népessége előbbre tart.
A fiatal korosztály nyitott arra, hogy kölcsönből finanszírozzon bizonyos kiadásokat; óvatos a hitelkártyát illetően, mivel kamata jóval magasabb a banki hitelekénél.
Az Y- és Z-generációk tagjai részben optimisták: csaknem minden második úgy gondolja, az anyagi helyzete jelenleg jobb, vagy legalábbis a jövőben jobb lesz, mint a szüleié volt. Eközben elégedetlenebbek saját anyagi helyzetükkel, mint a náluk idősebbek: a 25 évesnél fiatalabbak 46 százalékának meggyőződése, hogy nincs elég pénze a „méltóságteljes életszínvonalhoz”. Ez az európai átlaghoz képest sötétebb kép, mint amilyenről külföldi kortársaik beszámolnak.
Annak ellenére, hogy láthatóan nagy figyelmet fordítanak a pénzük kezelésére, a felmérésből kiderül, hogy jó részük kevesli pénzügyi tudását, lehetőségeit. A 18–24 évesek 27 százaléka úgy érzi, nem tudja kellően kézben tartani a pénzügyeit.
Szeretnék, ha mostaninál részletesebb pénzügyi oktatásban részesülnének a középiskolában. Az Intrum ezért harmadszor is meghirdeti a középiskolásoknak a Zsebpénzügyes vetélkedőt, hogy a diákok új gazdasági ismeretekre tegyenek szert és összemérhessék a tudásukat.
Az idei vetélkedőn is a 16. életévüket betöltött, háromszemélyes diákcsapatok nevezhetnek a zsebpénzügyes weboldalon, szeptember 29-ig. A novemberi döntőben a csapatok értékes nyereményekért mérkőznek meg a szakmai zsűri előtt.