Hamarosan egy sor, freemium-játékkal kapcsolatos belső Facebook-dokumentum lát napvilágot, melyből elvileg kiderül, hogy miért utasítja vissza sorra a gyermekek véletlen pénzköltésének visszafizetését a közösségi oldal. Egy bírósági per miatt az iratokba előzetesen betekintő szakember a közösségi oldal lehúzó gyakorlatát tárta fel.
Amerikai szülők egy csoportja még 2012-ben perelte be a Facebook-ot, mert gyermekeik sok száz, sőt, sok ezer dolláros tartozást halmoztak fel „ingyenes” játékok játszása közben. (Az ingyenesen letölthető és telepíthető játékokban fizetni lehet a különböző kiegészítőkért, amelyekért cserébe a játékos újabb szinteket oldhat fel, vagy amelyek megkönnyítik az előrehaladást a játékban.)
Egy konkrét esetben a tizenéves gyermek édesanyja bankkártyájának adatait adta meg, mert egy megbeszélt, 20 dolláros kiegészítőt vásárolt. Miután megadták a bankkártya-adatokat, elfogyott a 20 dolláros kiegészítő, de a gyerek anélkül is tudott tovább vásárolni az elmentett bankkártya segítségével, hogy erre a Facebook egyértelműen figyelmeztette volna.
A kiskorú abban a tudatban volt, hogy virtuális játékpénzzel fizet a kiegészítőkért, és nem édesanyja kártyáját terhelik folyamatosan. Mire erre rájöttek, már sok száz dollárt költött el a hitelkártyáról. Az anya kérte a 20 dolláron felüli összeg visszatérítését, de a közösségi oldal nem volt elnéző – így perre mentek.
A visszásság a Facebook alkalmazottainak is feltűnt. A közösségi oldal belső dokumentuma szerint az egyik népszerű játék, az Angry Birds játékosainak átlagos életkora 5 év (miközben a közösségi oldal saját szabályzata szerint 13 éven aluliak nem létesíthetnek saját használói fiókokat, és a szabályzat megszegését jelenti, ha valaki más nevében tesz ilyet).
Egy belső Facebook-feljegyzés szerint szinte az összes szülő tudja, hogy gyermeke játszik az Angry Bird játékkal, viszont azt gondolták, hogy jelszó kérése vagy engedélyezés nélkül semmit sem vásárolhatnak az oldalon – ez pedig nem így van. Egy Facebook-alkalmazott megjegyezte, hogy a gyermekek valószínűleg nem is értik pontosan a játékon belüli vásárlásokat, hiszen azok nem látszanak valódi pénznek. Ennek ellenére a közösségi oldal visszautasította a pénzvisszatérítést, vagyis hasznot húz a gyermekek naivitásából.
Egy másik dokumentumban, melyben ugyancsak visszautasítják a visszatérítési kérelmet, az alkalmazottak bálnának nevezték a játszó gyermeket – ezt a kifejezést a kaszinók használják azokra a játékosokra, akik nagyon sok pénzt hagynak náluk. Ebben az esetben a kiskorú két hét alatt 6545 dollárt költött játékra.
Az Apple is tárolja a bankkártya-adatokat, ám az első vásárlás engedélyezése után a soron következő vásárlásoknál is kéri a jelszót, vagy – ha így van beállítva – a szülőnek küldenek értesítést, aki engedélyezi vagy elutasítja a pénzköltést. A Facebook esetében ehhez hasonló rendszert nem állítottak fel, és még a számlaküldés is rendszertelen. Kirívó esetekben és hosszas levelezés után az Apple visszafizeti a pénzt. Így tett például akkor, mikor a Jurrasic Park játékban egy gyerek 4500 eurót költött öt nap alatt. Apja akkor vette észre a vásárlást, mikor egy másik nagyobb pénzösszeg kifizetésekor a bankkártyát visszautasították.
Ha nem szeretnénk, hogy kellemetlen meglepetések érjenek, akkor figyeljünk arra, milyen online játékokat játszik a gyermekünk, és hogyan lehetséges az alkalmazáson belüli vásárlás. Továbbá:
ne mentsük el bankkártya-adatainkat a közösségi oldalakon. Ha mégis szükség van erre, használjunk egy erre a célra fix összeggel feltöltött bankkártyát. Így csak a kártyán lévő összeg elvesztését kockáztatjuk.
Beszéljünk gyermekeinkkel az alkalmazáson belüli vásárlásokról, győződjünk meg róla, hogy megértette: valós pénzért lehet extrákat vásárolni a játékban.
Állítsunk be SMS-értesítést bankkártyánkra, így azonnal értesülünk a vásárlásokról, idejében le tudjuk őket állítani.
Ha már számítógépen, tableten szeretne játszani a gyermek, vásároljunk olyan fizetős játékokat, amelyek nem járnak további költségekkel.
A freemium a free és premium szavakból kialakult kifejezés (ingyenes és prémium). A freemium játékokat ingyen lehet játszani, viszont egyes kiegészítőkért, szolgáltatásért, kiegészítőkért valós pénzt kell fizetni. A modellt bírálók Play2Win kifejezéssel illetik ezt a pénzszerzési lehetőséget, vagyis, ha fizetsz, akkor nyersz a játékban. A modell igencsak népszerű és sok pénzt hoz. Például az egyik népszerű ingyenes játék, a Pokemon Go naponta 2 millió dollár bevételt termel az alkalmazáson belüli vásárlásokból.