A cikk kifogásolta például, hogy elemezték a korrupciót is hazánkban. Persze, tegyük hozzá, hogy Obama elnöksége, Hillary Clinton külügyminisztersége idején is kritikus volt az emberi jogi jelentés a magyar kormánnyal szemben. Most viszont kijelentik, hogy az Orbán-kormány mindig megtette a szükséges intézkedéseket visszaélések és törvénytelenségek láttán.

Például: a Szuverenitásvédelmi Hivatal kinyomozta, hogy a Transparency International és az Átlátszó külföldi lobbiérdekeket képviselt, miután – ugyancsak külföldi pénzekből – tevékenységével politikai, gazdasági és társadalmi károkat okozott Magyarországnak. A cikk ecseteli a demokrácia tündöklését, az emberi jogok tiszteletben tartását Magyarországon. 

A régióban terjeszkedő angol nyelvű lengyel TVP is értetlenül áll Orbán döntése előtt, miután egyedül ő nem támogatta, s így Magyarország sem – a holnapi alaszkai találkozó kapcsán kiadott uniós álláspontot, s ezzel tulajdonképpen Trump elnök békekezdeményezését sem. Az uniós bizottsági szóvivő egyértelművé is tette Brüsszelben, hogy ebből csakis Oroszország fog profitálni.

Marcin Zaborowski, a TVP európai rovatának szerkesztője ennek kapcsán Magyar Péter és a Tisza Ukrajna-politikájáról is tudósított, jelezvén, hogy az nem sokban különbözik a kormányétól, mert fegyvereket ő sem küldene Ukrajnának, és aggasztónak tartja a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak sérelmét. Azt viszont ellentételezésként kiemelte, hogy a Tisza maximálisan uniópárti.  

A Moszkvai Lomonoszov Egyetem politológia-professzora, Jegor Dibrov az Izvesztyijának azt nyilatkozta, hogy Brüsszel óriási nyomás alá helyezi a magyar kormányt az alaszkai találkozó előtt, holott Orbánék csak a nemzeti érdekeiket tartják szem előtt. Szerinte a brüsszeli bürokrácia kezd hasonlítani módszereiben a középkori inkvizíciós metódusokra. Leszögezi: nincs egység az EU-ban. Sőt, azt is állítja, hogy az oroszországi külföldi hírszerzés információi szerint Ursula von der Leyen már töri a fejét a magyar rendszerváltás különféle forgatókönyvein, és lehetséges kormányfőt lát Magyar Péter személyében.

Egy európainak nehéz megértenie, miért nem lehet meghúzni a vonalat az amerikai alkotmány szerinti szólásszabadság értelmezésekor, ha fröcsög valakiből a gyűlöletbeszéd – írja Gulyás Virág a Jewish News Syndicate című amerikai lapban, amikor a Kneecap ír rockegyüttes hamarosan kezdődő amerikai és kanadai őszi turnéjáról szól. Ezt kérdi: belefér-e a szólásszabadság fogalmába az izraeli zászló elégetése és a felszólítás a zsidók meggyilkolására? Vagy: a Hamasz és a Hezbollah dicsérete, zászlójuk lobogtatása a koncerteken. A magyar döntést és a kormány intézkedését hozza fel jó példának, mivelhogy a Szigetről kitiltották a Kneecapet a szervezők. A kormány pedig az országból is. (Csakhogy valami látványosat ez utóbbi is lépjen! – a szerk.) Hasonlóan jártak el velük szemben az Egyesült Királyságban számos helyen.

A tengerentúlon azonban még mindig szervezik a koncertjeiket, sőt, a jegyek elkeltek. Annak ellenére, hogy a szponzorációt egy ideig felvállal Independent Artist Group megvonta a Kneecaptől a támogatást, ami egyben azt is jelenti, hogy tagjai ezek után nem kaphatnak művészeti beutazó vízumot.

A Trumpi külügy: „hazánkban teljesen rendben vannak az emberi jogok” bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

kutakodni, és a II. világháborúban a magyar kormány intézkedéseit, háborús, tábori jegyzeteket, kétségbevonhatatlan dokumentumok sokaságát fésülte át – írja a The Times of Israel újságírója, Jonathan Schwarz, aki felkereste otthonában az idős asszonyt.

Clara Garbon-Radnóti önkéntesként, a felfedezés örömétől hajtva kutatott, s maga is meglepődött, amikor a mintegy 180 mikrofilm fordítása közben sok egyéb mellett rátalált három, eddig ismeretlen tekercsre. A The Times of Israel cikke meg is nevezi a számukat (143, 144, 145). Ezek olyan listákat soroltak fel, amelyekben Raphael-, Rembrandt- Sisley-, Munkácsy- és Vaszary-alkotások szerepeltek. Majd mellettük megtalálta azoknak a zsidó családoknak a neveit is, akiktől erőszakkal elvették a műalkotásokat, sőt felsorolják azokat a múzeumokat is, ahol a képeket őrzik.

Clara Garbon-Radnóti az interjúban úgy fogalmazott, hogy ezeket az alkotásokat vissza kell juttatni az egykori tulajdonosoknak. A saját családjától elkobzott két képet – egy-egy Munkácsy és Vaszary-festményt – is megtalálta a listában. Hozzátette: nem maga miatt követeli a visszaszolgáltatásukat. Ezek olyan általános értékeket képviselnek, amelyeket a világnak látnia kell. Leszögezte: az alkotásokat nem véletlenszerűen kobozták el: előre megtervezett rablások voltak. A magyar kormány felvette a kapcsolatot múzeumokkal, egyetemekkel, emlékhelyekkel és könyvtárakkal, miként lehet visszaszerezni az egyedülálló alkotásokat. A megtalált iratok cáfolhatatlan bizonyítékként szolgálnak a szervezett rabláshoz. Clara Garbon-Radnóti szerint nyomás alá kell helyezni a magyar kormányt, különben nem adja vissza jogos tulajdonosaiknak azokat az ellopott értékeket, amik szerinte bűncselekmények révén kerültek a kormány tulajdonába, s amiket máig nem ismert be az „örökös” magyar kormány. Clara Garbon-Radnóti a talált dokumentumok alapján mind meg tudja nevezni a műveket és egykori tulajdonosaikat, továbbá a múzeumokat is. Ahogy fogalmazott: ő tulajdonképpen a háborús dokumentumoknak csak a fordításával lett megbízva, de ahogy föltárultak előtte a részletek, úgy vált világossá, mi történt 1944-ben: „ő tulajdonképpen csak összekötötte a pontokat”. A bizonyítékokat mind ki is állították a detroiti Zekelman Holokauszt Központban.

A Szigetről adott tudósítást a francia AFP hírügynökség annak kapcsán, hogy már a 400 ezres tömeget befogadó fesztivál koncertjein is felzúg a „Mocskos Fidesz” skandálás, ha magyar zenészek lépnek a színpadra – s erről még a Kuwait Times is beszámolt. Megemlíti Majka sikerét és a Pogány Induló képeivel illusztrálják a tudósítást, ami jelzi: koncerten először júniusban zúgott kormánygyűlöletet kifejező két szó, s azóta már nem egyszer nyilvánítják ki véleményüket a fiatalok. És már nemcsak hazánkban, hanem Romániában, Szlovákiában, a a többi környező országban is. A cikk az aktuális politikai helyzetelemzéssel zárul, amely jelzi Magyar Péter magabiztos előnyét a Fidesszel szemben a közvélemény-kutatások alapján.

A német sajtóban még mindig nem ült el a vihar, miután a CDU képviselőnője, Saskia Ludwig részt vett a MCC-fesztiválon, Esztergomban, s találkozott Alice Weidellel, az szélsőjobbos AfD vezetőjével – írja a többi között a Die Welt. És egyre inkább feszegetik, ki és hogyan finanszírozta az útját, a Zöldek közzé tették a transzparencia jegyében kifogásaikat és követelésüket a kínos üggyel kapcsolatban.

A A környező országokban is harsog a „Mocskos Fidesz” bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ez a helyszín egyre inkább felváltja Felcsútot Orbán Viktor informális hatalmi központjaként. A birtok elszigeteltsége olyan fokú magánéletet biztosít, amire Budapesten vagy hivatalos kormányépületekben ritkán van lehetőség.

Átláthatósági aggályok és vagyonnyilatkozatok

Annak ellenére, hogy az ingatlan luxusszintű és láthatóan politikai célokat is szolgál, nem szerepel Orbán Viktor személyes vagyonnyilatkozataiban. A kérdésre rendszeresen úgy válaszol, hogy a birtok édesapja tulajdona, és hogy „a gyerekek nem szólnak bele a szüleik dolgaiba.”

Ez a tisztázatlanság ismételt átláthatósági követeléseket váltott ki. Hadházy Ákos ellenzéki országgyűlési képviselő több alkalommal is ráirányította a figyelmet Hatvanpusztára: légifelvételeket tett közzé, és nyilvános tiltakozó akciókat szervezett. Egy újabb demonstrációt augusztus elejére hirdettek meg, hogy felhívják a figyelmet arra, amit ő „a közpénzen épített magánhatalom jelképének” nevezett.

Fidesz-közeli vagyonuralom a térségben

Hatvanpuszta nem elszigetelt jelenség. Felcsút környékén az elmúlt években hatalmas földterületek kerültek a miniszterelnökhöz közeli személyek tulajdonába, köztük Magyarország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc kezébe. Beszámolók szerint a környéken olyan állattartó telepek is működnek, ahol zebrák, bölények és más egzotikus állatok találhatók – mindez kérdéseket vet fel a térség mezőgazdasági tevékenységeinek valódi természetéről.

A régió gyakorlatilag egy félig magánjellegű övezetté vált a magyar politikai és gazdasági elit számára. Kritikusok szerint mindez része annak a stratégiának, amely a vagyont és a befolyást a városi központok és a független média figyelmétől távol koncentrálja.

A felügyelet nélküli kormányzás jelképe

Hatvanpuszta több, mint egy felújított uradalom. Olyan kormányzási modellt testesít meg, amelyben a politikai működés, a magánvagyon és az állami infrastruktúra szorosan összefonódik. Egy olyan országban, ahol a hivatalos hatalmi ellensúlyok az évek során fokozatosan leépültek, az ilyen helyek nemcsak lakóhelyként, hanem a nyilvánosság elől elzárt hatalmi központként is szolgálnak.

Bár jogilag semmi sem köti közvetlenül Orbán Viktort a birtokhoz, annak fejlesztése, használata és a hozzá legközelebb állókhoz való közelsége miatt Hatvanpuszta egyre inkább a transzparencia, a legitimáció és az állami hatalom privatizálásának szimbólumává válik.

A Politikai találkozók zárt kapuk mögött bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Karikó Katalin válasza: ha beteg vagy, akkor nem jogászhoz fordulsz, mint Kennedy, hanem orvoshoz. Kennedynek is így kellene tennie és nem bedőlni a hamis állításoknak, amelyek nem szakemberek szájából hangoznak el. A Nobel-díjas kutatót – mint elmondta – Amerikában is utolérte a magyar sors, mert Magyarországról is azért ment el, mert nem tudott kutatni, nem támogatták a munkáját.

Most mit tehetnek a megtámadott és lenézett kutatók? Elmennek Amerikából Európába, Kínába vagy Japánba. Oda, ahol továbbra is nagy érdeklődés övezi az ilyen típusú vakcinák fejlesztését, amely előbb-utóbb általában gyógyír lesz a legkülönfélébb influenzákra. Karikó sajnálja, hogy ha Amerikában megtorpan a kutatás, annak a mostani, fiatal nemzedék fogja kárát látni, következményeket ők fogják viselni.

Az amerikai egészségügyi minisztérium azzal indokolta a döntést, hogy szerintük a  génbázisú oltóanyagok közé tartozó, 

mRNS-alapú technológiák légúti vírusok (covid–19, influenza) elleni alkalmazásában több a kockázat, mint az előny.

Ezt a következtetést National Institutes of Health (NIH – Nemzeti Egészségügyi Intézet) és az FDA, azaz Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala szakértőivel folytatott konzultáció előzte meg.

A BARDA (Biomedical Advanced Research and Development Authority – Biomedikai Kutatási és Fejlesztési Hatóság), amely kulcsszerepet játszott a Covid–19 elleni vakcinák fejlesztésében, 22 projekt felfüggesztésével vagy forráscsökkentésével néz szembe. Különösen érzékenyen érinti ez a döntés azokat a cégeket, amelyek előrendeléseket vagy kísérleti szakaszban lévő fejlesztéseket folytattak.

Az Infovilág néhány hete közölte az uniós egészségügyi biztos szóvivőjének nyilatkozatát, ebből idézünk:

– Szakértők beszámolói alapján a cenzúra ellehetetleníti az mRNS kutatásokat az USA-ban.
Ennek következtében elképzelhető, hogy neves kutatók, illetve intézetek az EU-ban
folytatják munkájukat?

– Az EU jelentős beruházásokat hajtott végre az mRNS-kutatás és -innováció területén a Horizon2020 és a Horizon Europe programokon keresztül, és ennek köszönhetően néhány évvel ezelőtt nagyon rövid idő alatt kifejleszthettük azokat az mRNS-alapú vakcinákat, amelyek emberek millióinak életét mentették meg. Az EU örömmel fogadja az mRNS területén dolgozó kutatókat. Az újonnan elindított „Válaszd Európát a tudományért” kezdeményezés keretében az EU egy új, 500 millió eurós csomagot biztosít a 2025–27 közötti időszakra a Marie Skłodowska-Curie Akciókon és az Európai Kutatási Tanácson (ERC) keresztül. Reméljük, hogy ez a kezdeményezés Európát valódi vonzó központtá teszi a kutatók számára, és hogy együtt új tudományos határokat léphetünk át.

A Nagyon csalódott vagyok – mondta Karikó Katalin bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Például az Inform Napalm forrásra hivatkozva az Israel Aerospace Industries (IAI) Mi-35-ös, magyar helikopterek modernizálását tervezte 2018-ban orosz partnerekkel együttműködve. 2016-ból pedig egy olyan szerződést találtak, amely szerint orosz cégek nyújtottak be tendert a magyar védelmi tárcához Mi-17-es helikopterek korszerűsítésére. A részvevő cég neve Mil Moscow Helicopter Plant volt. Legutóbb pedig a magyar Milspace Kft az orosz Russian Helicopters cégnek nyújt segítséget szerződések tető alá hozásával külföldi helikopter-javításokra, hogy így kerüljék el az oroszok elleni szankciókat.

Példaként pedig a mexikói, közbeiktatott céget is megemlítenek. A cikk kiemeli azt is, hogy NATO-tagországként működik együtt a magyar kormány gépek korszerűsítésében, de megjegyzi a korrektség kedvéért azt is, hogy orosz katonai eszközök bőven kerültek szerződéssel NATO-tagországokba jóval a háborús konfliktus előtt.

Ugyanezeket a forrásokat és dokumentumokat – lásd InfromNapalm, Militant Intelligence, az OpsHackRussia’sDay kíberműveleti cég,  – említi meg az orosz-ukrán háború kezdetétől ukrán kormányzati kezdeményezésre indult United24 portál is, amely alapvetően Ukrajna nemzetközi támogatásának hivatalos portálja, s az együttműködő partnerek között van az AP, a The Guardian vagy éppen  a NYT.

+Itt is azt fejtegetik, hogy NATO-tagként a magyar kormány az Oroszországra vonatkozó szankciókat megkerülve vesz részt. Például az orosz Oboromprom cég 17 millió dolláros megbízásra szerződött még 2013-ban a magyar kormánnyal, de a Krym elfoglalása után sem szakadt meg az üzleti kapcsolat. Holott az EU Regulation No. 833/2014 ezt tiltotta és tiltja. A dokumentumok arra utalnak, hogy Magyarország nyitott kaput Oroszország számára az EU-s és NATO védelmi piacára.

A Magyar-orosz katonai együttműködés bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az a hír járta, hogy Budapest, azaz a magyar kormány még májusban félbeszakította a tárgyalásokat a két ország közti, az utóbbi időben egy elmérgesedő kapcsolat miatt. Fegyír ezt úgy magyarázta, hogy mindezek ellenére a közös munka folytatódik, csak éppen a szakértői szinten. Az ukránok eleve nem zárkóztak el a tárgyalások folytatásától, s így mostanság online szekciók keretében egyeztetnek a diplomáciai felek. Most 4-5 pont van napirenden, közülük néhány már az ukrán törvényhozás asztalán – jelezte a nagykövet. Szerinte ezek nem a kerekasztal körüli üres fecsegések, hanem sokkal inkább élő és valós lépések. Viszont addig semmilyen előzetes infót sem akarnak közzétenni a témákról, amíg nincs tényleges megállapodás, amikor konkrét bejelentéseket tehetnek – fogalmazott a vezető diplomata.

A nagykövet arról is beszélt, hogy nagy orosz befolyást vél felfedezni a kárpátaljai magyarok elleni rágalmazásokat illetően – erről már egy másik írásban olvashatunk. Megemlítette, hogy az utóbbi időben két esetben is beidézte őt a magyar külügyminisztérium, és sejtetni engedte, hogy az oroszok állhatnak az ügyek mögött, de azt kifejezetten fájlalja, hogy a magyarok érzelmi alapon közelítik meg ezeket a kérdéseket, ahelyett, hogy a tényeket, az információkat előtte ellenőriznék. A kérdés szerinte az, kinek az érdekében állhat a két nép közti viszony megrontása. A válasz elég egyértelmű a számára: Oroszország – jelentette ki Fegyir Sándor. A politikai ciklusok egyszer véget érnek, a tárgyalósztalhoz is előbb-utóbb le kell ülni, és a kérdés akkor majd az lesz, hogy miként fogja a társadalom ezeket a kulturális traumákat feldolgozni. Megjegyezte továbbá: a magyarellenes feliratokról készült fotók alapján sem találták meg a jelzett helyeken azokat a bizonyos a gyalázó szövegeket. Az ok: a feliratok és fotók legalább nyolc évvel ezelőtt készülhettek. Kiemelték őket az archívumból és átadták a magyar hatóságoknak – előre megtervezetten, a Kreml által finanszírozott sajtókapcsolatokon keresztül. A palágykomoróci templomgyújtogatásról pedig megjegyezte, hogy az is gondosan előkészített provokációnak látszik, mert a magyar médiában az akció után fél órával már kinn is a volt a róla szóló hír. Oroszországtól idegenek a morális megfontolások, célja az, hogy piszkos eszközökkel megrontsa az ukránok kapcsolatát a szomszédos országokkal, legyen az Lengyelország, Szlovákia vagy éppen Magyarország. „Ezért nekünk, ukránoknak meg kell őrizi a hidegvérünket. Az oroszok politikai manőverei az ukránellenes erőket kovácsolják össze” – hangoztatta a vezető diplomata.

A kínai sajtót is foglalkoztatta a tegnap nyilvánosságra hozott magyar GDP-adat, ami mindössze 0,2%-os – számolt be erről a Xinhua központi kínai hírügynökség. Kifejezetten biztatónak tartja például azt, hogy viszont a negyedéves mutatóhoz képest 0,4%-kal bővült, miután az elemzők ennél rosszabb eredményre számítottak. A szerény növekedést az elemzés a belső fogyasztás némi erősödésével magyarázta, illetve az adócsökkentéssel, a szektorális bérek mérsékelt növekedésével, valamint a családtámogatási programoknak köszönhetően beindult befektetésekkel – értékeli a helyzetet a kínai elemzés.

A Deutschlandfunk közzé tett egy podcastot, hogy bár még nem írták ki a választásokat, de a kampány gyakorlatilag elkezdődött, amiben egyelőre a Tisza játszik főszerepet, miután Magyar Péter kenuval, biciklivel járja az országot, továbbá a közvélemény-kutatásokban is vezet, ami a többi között a korrupció leleplezésére szervezett kampányának is köszönhető. Így most neki áll a zászló. A spanyol El País a magyar fiatalok mentális egészségéről cikkezik. Kezdi azzal a megállapítással, hogy a boldogság-indexünket tekintve világrangsorban az 52. helyen állunk és a covid után sem sikerült a fiataloknak kiheverniük a depressziót; az öngyilkossági adatokat tekintve ugyancsak aggasztó a helyünk a listán.

Az Arte európai kulturális televízió-csatorna erre vonatkozó videóját is beillesztették a cikkbe, amelyben bemutatják a fiatalokat segítő Kék Vonal segélyszervezetet. Tavaly 34 ezer esetet igyekeztek kezelni, megoldani, de ma már ott tartanak, hogy nincs elég kapacitásuk a covid miatti depressziós esetek drámai növekedését kezelni.

A Ukrán nagykövet: oroszok a magyarellenes akciók hátterében? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A téma a magyar autokrácia áthallásossága miatt vált kifejezetten érdekfeszítővé Amerikában, mert David Pressman a demokráciára érzékeny fülnek kongatja meg a vészharangot. Washington becsúszhat Orbán csapdájába, mert a Trump-féle kormányzás forgatókönyve számos hasonlóságot mutat. Stanley például az elitnek a belenyugvó, rendszerbe simuló, a korrupciót normálisnak elfogadó kritikáját emelte ki intő jelként Pressman írásából. Amerikában is kezdenek behódolni bizonyos egyetemek a trumpi fenyegetésnek, akárcsak bizonyos médiumok is. Elfogadva az ún. keresztény nacionalizmust, amibe belefér a xenofóbia, a cancel culture, a fasisztoid típusú ideológia stb. 

Orbán tusványosi beszédéből a legtöbb külföldi sajtóorgánum – a többi között a lengyel TVP vagy az Euronews – azt emelte ki,, hogy addig nem szavazza meg a magyar kormány az újabb hétéves uniós költségvetést, amíg a befagyasztott pénzeket vissza nem kapja a magyar vezetés. Orbán persze a Magyarország kifejezést használja ilyenkor mindig, pedig hát alapvetően kormányzati, önös érdekekről beszél, amikor a szerinte feltétel nélkül, nekik járó uniós pénzeket megemlíti. 

A Brussels Times az EU megmaradásának, illetve az orbáni uniós rombolásnak a szemszögéből közelítette meg, és értelmezte a kormányfő szombati beszédét. Mert hogy utóbbi szerint összeomlik az EU, ha nem talál ki a vezetés sokszintű integrációs modellt. Amit korábban a legfejlettebb országok is pedzegettek, ami szerint a tagországok integrálása különböző szakaszokban és sebességgel valósulhatna meg.  Ezt egyébként arra a kérdésre válaszolta a miniszterelnök, amiben arra voltak kíváncsiak, hogyan segítene az EU-n, ha ő lehetne az Európai Bizottság elnöke. A biztonságpolitikát fókuszba helyezte, de a gazdaság integrációját is roppant fontosnak nevezte, mint második pillért. A többinél is kiemelte, hogy a nemzeti érdekek azonban minden közösségi érdeknél fontosabbak. 

Ismét csalódott az ukrán sajtó hallva Orbánt, aki nem uniós tagságot, csak stratégiai partnerséget ajánlott fel Ukrajnának – olvasható a többi között a New Voice of Ukraine portálon. Orbán háborút vizionál, amennyiben uniós tag lenne észak-keleti szomszédunk, s amit épp emiatt folytonosan blokkol is. Régebben mi voltunk Nyugat-Európa és Oroszország között az ún. puffer zóna, de ezt a szerepet most Ukrajnának kellene betöltenie, akárhogy nézzük is.  Az Ukrajnáról szóló népszavazást az írás ún. látszólagos referendumnak minősítette, amit értékelt az ukrán külügyminisztérium is: miszerint csak tovább tüzelte az alaptalan Ukrajna-iránti gyűlöletet.

A magyar elemzők véleményére jócskán építő Visegrad Insight, régiónk jeles portálja Magyar Péter 80 napos országjárásának egyes részleteiről számol be. Persze kitér Tusványosra is, összehasonlítva a Tisza körútjával. Míg Erdélyben Orbán láthatóan az iránta való lojalitást előtérbe helyezve szinte figyelmen kívül hagyta mindazokat a gazdasági nehézségeket, amikkel – javarészt neki köszönhetően – meg kell küzdeni az ország lakosságának, addig Magyar Péter az erős Fidesz-falvakat járva repedéseket okoz a kormányzó párt eddig áttörhetetlennek hitt falán. Rogyadozni kezd a Fidesz-többség a falvakban.

Az írás foglalkozik a már 2024 vége óta megszellőztetett hírrel, az előrehozott választással, aminek bejelentése ezúttal is elmaradt a Bálványos Nyári Szabadegyetem rendezvényén.

A Magyar Péter országjárása: megtörni látszik a Fidesz-többség a falvakban bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A The New York Times-ban megjelent írásában a neki gyakran címzett kérdést (miszerint a Trump-kormány taktikai húzásai és politikája ismerősek-e neki Orbán után) szerinte sokkal fontosabb úgy megfogalmazni, hogy hasonlít-e a magyarokéra az amerikaiak reagálása Trump intézkedéseire?

A határozott igent több példával is magyarázza, előrevetítve azt, hogy szerinte nem az erőskezű vezető taktikája az igazi veszély, hanem az, ahogy a hatalmasok behódolnak/behódoltak neki. Az ügyészség például. Vagy a magán üzleti szektor, Orbán veje és legjobb gyerekkori barátja, akik számoltalanul kapták a milliárdos állami támogatásokat. Idézi a tavalyi példát is a volt amerikai nagykövet: nem hozták nyilvánosságra, amikor Orbán közeli társa arra kérte az egyik multit, hogy adjon az üzletéből részesedést a kormányfő családjának, és erről is mélyen hallgattak.

A hatalom emberei meghunyászkodtak, belesimultak a rendszerbe a meggazdagodás, a zsírosbödönhöz való hozzáférés áhítatában. És közben azt magyarázták be maguknak, hogy az elnyomó kommunista rezsimet váltó demokrácia intézménye még túl fiatal, hogy egy ilyen erőskezű embernek ellentmondjon.

Amerikában most épp ugyanez megy végbe, nem ellenállnak a hatalomnak, hanem kapitulálnak előtte. Függetlenségüket úgy tudják megőrizni, hogy nem csatároznak a hatalommal. A New York-i Ötödik sugárúton a Pride-menetben megjelent cég-, szponzorzászlók ma már nem lobognak a világváros utcáin, és akik egykor a kormány elszámoltathatóságát követelték, ma hallgatnak. Ekképpen határtalan önimádatukkal saját magukat is becsapják. A befektetőket és a vezérigazgatókat úgy vette meg, tette zsebre Orbán, hogy gyakorlatilag a zsákmányává váltak, és közben rá kellett jönniük, hogy miközben őket gyakorlatilag megfosztotta a profittól, és jogosítványaiktól, aközben a kormányfő a saját családját gyarapította. Megalázta őket és eltorzította jellemüket, s végeredményben az egész országot is a zsákmányává tette.

Donald Trump – Orbánhoz hasonlóan – azt gondolja, ő is bárkit/mindenkit megvehet kilóra. És itt magyarul idéz egy szólást: „Van az a pénz”… – amiért mindenre képes vagy. Ráadásul Trump gyakorlatilag extrém jogi helyzetet, azaz jog feletti uralmat is szerzett. A bírák képtelenek bármit tenni vele szemben.

David Pressman azokat a bátor embereket hozza fel példaként az amerikaiak számára, akik Orbán tiltása ellenére ki mertek menni a Budapest Pride-ra. Ne áltassák magukat, hogy ki tudják játszani az erőskezű uralkodót! Soha sem volt akkora szükség elvhűségre a demokrácia megvédése végett, mint most. Merjenek tanulni a Budapest utcáin tüntető fiataloktól!

A Trump – Orbánhoz hasonlóan – azt hiszi, mindenkit megvehet kilóra bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

– Elvárásaihoz képest melyek voltak a legkedvezőbb változások az előző hétéves költségvetéssel összehasonlítva, és melyek maradtak el attól lényegesen?

– kérdem az Európai Bizottság által felterjesztett büdzséről, a több évre szóló pénzügyi keretről az egyik kinevezett jelentéstevőt, az Európai Néppárt képviselőjét, Siegfried Mureşan Brüsszelből.

–Mindenképp pozitívnak tartom, hogy az Európai Bizottság felfogta az új prioritásokat, azaz az állampolgárok megvédését az új biztonságpolitikai helyzetben és a migrációs, határvédelmi ügyek kezelését, továbbá a gazdasági növekedés szükségességét. Ki kell dolgoznunk a kibertámadások, a félretájékoztatás és a hamis propaganda elleni védelmet, hogy demokráciánk ne sérüljön. Elégedetlen vagyok az agrártámogatások mértékével és az infláció kompenzálásával. Utóbbiak gyakorlatilag alig változtak az előző hét év keretösszegeihez képest.

– A terveket hallván Magyarország csak sóvárog a pénzek után, hisz’ az ismert jogállami szabálysértések miatt már most sem kapjuk meg az előirányzott összegeket a jelenlegi kormány miatt. Tulajdonképpen milyen forrásokhoz juthatunk, ha a helyzet nem változik meg nálunk?

–Mi természetesen azt akarjuk, hogy minél több forráshoz jusson a magyar nép. Azonban a jelenlegi kormány ez elé akadályokat állít, mert nem veszi tekintetbe a törvényeket, az elveinket, az értékrendünket, az ajánlásainkat, az elvárásainkat, ráadásul még a saját kötelezettségeit sem.

– Ezt mi szerfölött sajnáljuk, mert ezek híján törvényes úton nem juthat pénzekhez az ország. Igyekezetünk ellenére sem. Kizárólag a magyar kormányon múlik, hogy forráshoz jut-e. Szerintem mindezzel Orbánék is tisztában vannak, nagyon jól tudják, a kötelezettségek nem teljesítése milyen szankciókkal jár.

– A tervezetet megvitatja és megszavazza az Európa Parlament, majd az ügy az Európai Tanács elé kerül, ám a testület tagjai bajban lesznek, ha a magyar kormány megvétózza. Felkészültek erre a változatra?

– Nézze, mi, parlamenti képviselők jóhiszeműen cselekszünk, hogy mindenki szája íze szerint elfogadhatóak legyenek az előirányzatok. És biztos vagyok abban is, hogy nem tesz másként majd az Európai Tanács sem. Mindent elkövetünk azért, hogy idejében el legyen fogadva a hétéves pénzügyi keret, azaz hatályba léphessen 2028. január 1-jétől. Az csak spekuláció lenne a részemről, hogy mit fog cselekedni a következő kormány, elfogadja-e vagy sem. De azt bizton leszögezhetjük, hogy ha egy ország megvétózza, akkor bajba kerül minden uniós állampolgár, minden farmer, és mindenki, aki részesülne a pénzekből, mert akkor az alapokat nem lehet kifizetni. Példa nélküli módon megáll a folyamat. Ezt mi nem akarjuk. 

– Tulajdonképpen mennyi időt szánnak a vitákra?

– Több mint egy év lesz, mire az alapvető vitákat lefolytatjuk. És azért is tartjuk fontosnak ezeket mielőbb lezárni, hogy minden ország számolni tudjon előre, hogy tervezhetőek legyenek a források hosszútávú felhasználásának lehetőségei. Szerfölött fontos mindannyiunk számára a kiszámíthatóság.

– A tárgyalások vagy inkább a viták, egyeztetések javában zajlanak majd a választásokig tartó időszakig; a jövő tavaszig sok minden eldőlhet Brüsszelben. Ezzel miképp fognak megbirkózni? Persze nekünk, magyaroknak sem lesz egyszerű megemészteni azt, amit a kormány csinál.  

– Jelenleg még a 27-ig tartó pénzügyi keretet merítjük ki. Már aki, mert a magyar kormány számára nem minden alap hívható le az ismert okoknál fogva. Szóval az Orbán-kormány térfelén pattog a labda, rajtunk tényleg nem múlik. Ha a jogállamiságot helyreállítják, minden pénz újra felhasználható lesz. És ez a következő időszakra is áll. Egyelőre nem tudjuk, melyik kormány, hogy fog viselkedni.

– Erősödik a radikális jobb és baloldal is az Európai Parlamentben, ami megnehezíti a vitákat hosszú távon, nemde?

– Sajnálatos módon ezek a szélsőséges pártok – ahogy érzékeljük –, még tovább radikalizálódnak, és nem konstruktívak a költségvetési vitákban. Ha befolyásukat kiterjesztik, akkor ők kerülnek nehéz helyzetbe, mert követeléseiket nyilvánvalóan ignorálni fogjuk. Forrásfelhasználásuk korlátozott lesz, adott esetben akár a nullát közelítheti. De erre megint csak azt tudom mondani, hogy tőlük függ, mit tudunk kialkudni velük.

– Utalt az új magyar kormány eshetőségére, s talán tudja, hogy a politika horizontján egy új csillag felemelkedőben. Ismeri-e Magyar Pétert és milyen együttműködésre lehet vele számítani?

– Azt hiszem, a magyarok megkönnyebbülnek és aztán büszkék is lesznek majd arra, ha nem Orbán Viktornak hívják a következő kormányfőt. És nem kerül többé hatalomra, mert rájönnek arra is, hogy ő volt az oka annak, ahol ma Magyarország tart, hogy visszaesett sok mindenben, hogy ez a gyönyörű ország és ez a csodálatos nép elveszítette a többség bizalmát Európában–fejezte benyilatkozatát a következő hétéves költségvetési keret raportőre, Siegfried Mureşan.

A Magyarország, a magyarok elveszítették a többség bizalmát Európában bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Továbbá: választási szövetséget vagy koalíciót a magyar állampolgárokkal köt, nem lesznek zárt ajtók mögötti egyezségek, és abban is biztosnak látszik, írja a Reuters, hogy a Tisza egyedül, ellenzéki pártok nélkül is képes lesz legyőzni Orbán Viktort. Ezt jelzik a legfrissebb közvélemény-kutatások is. A négynapos kenuzással kezdődött kampányrajt közben azokat a falvakat, községeket, városokat keresik fel, ahol a Fidesz erős, ahol elsöprő győzelmet aratott az elmúlt négy választáson.

Szerdán Tiszaladány és Tiszalök következett Tokaj után. A tudósítás kitér a Magyar által vázolt úgynevezett New Deal-re is, ami megnevezi a nagyszabású tervek pénzügyi forrásait is, és amik között a befagyasztott uniós pénzek visszaszerzése is szerepel. Végül az írás arra figyelmeztet, hogy a kormány nagyszabású adócsökkentési és soha nem látott kedvezményes lakhatási programmal kezdett el intenzíven kampányolni.

A The Harvard Gazette azt állítja egy bennünket is érintő tudományos kutatását publikálva, hogy az uráli nyelvcsalád – benne a magyar, a finn és az észt – sokkal keletebbről származik, mint ahogy azt eddig gondoltuk, illetve tudni véltük.  David Reich, az ősi DNS-vizsgálatok szakembereként vállalkozott arra, hogy 180 szibériaitól vett DNS-mintát vetett össze több, mint 1000 rége régi DNS-mintával több kontinensen is – az emberiség történelmének mintegy 11 ezer évét átfogva. Az eredmény pedig (nagyon leegyszerűsítve) úgy hangzik, hogy a ma uráli nyelveket beszélő népek – számuk 25 millióra tehető – 4500 évvel ezelőtt Észak-Kelet-Szibériában, Jakutföldön éltek, az örök fagy és porhó világából származnak, onnan indultak el nyugatnak. Jakutföld több mint 3 millió négyzetkilométert, és területén 3 időzónát használnak.

Az először a Nature magazinban megjelent tanulmány társszerzője azt állítja, hogy sokkal közelebb éltek tehát Alaszkához és Japánhoz, mint Finnországhoz. Persze a régebbi vitákat nem mellőzi, amik szerint az ősnyelveket kutatók között most is megoszlanak a vélemények.

Közismert tétel, hogy az uráli nyelveket beszélők az Ural tájáról érkeztek, és az a térség Moszkvától 860 mérföldre lévő, minden irányba kiterjedt körzet.

David Reich társa, Tian Chen biztos abban, hogy az ő verziójuk a valószínűbb, mint az eddigiek, amit a genetikai kutatások megerősítenek. Hisz’ a nyelv sporadikussága is ezt jelzi, mert amolyan nyelvi szigetnek tekinthető a környező német, szlovák, indo-európai nyelvekhez képest a magyar éppúgy, mint a skandinávoknál a sémi.

Lejárt az ideje a 15 éve regnáló Orbán Viktornak? – kérdi a brit-amerikai-ausztrál, közös szerkesztésű The Week folyóirat. Az „örökös kormányfő” manapság a kiterjedt korrupciós ügyekre vonatkozó állításokkal szembesül, a megélhetési válsággal és az erősödő ellenzékkel. Az elemzés épít a Bloomberg, a BBC, a Japan Times elemzéseire is. Utóbbi például arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyar szét akarja verni a Fidesz maffiaállamát, viszont politikájában nem mellőz számos olyan konzervatív értéket, amit Orbán is képvisel. Az Economist szerint az az orbáni hatalmi képlet befuccsolt, amely a melegekben, a migránsokban és az EU-ban keresett bűnbakot. Idézi az utódlására vonatkozó véleményt is a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatából, ami szerint mítosz, hogy a Fideszt, csak és kizárólag ő vezetheti. Ha eljön ennek az ideje, megoldják ezt a problémát is – ütötte el a bajt a kormányfő.

A vészjósló verziót is felveti az írás az Observer alapján: előfordulhat ugyanis, hogy nyer majd a francia Marine Le Pen, Nigel Farage a briteknél, J.D. Vance pedig Trumpot váltja Amerikában. És akkor beköszönt a kormányzás új rendje.

Andor László, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának főtitkáraként szerepelt az Euractiv Talks podcastjában arról, mi forog kockán az előttünk álló választásokhoz közeledve. Optimista képet fest, amikor reméli, hogy lengyel mintára változik meg radikálisan a mai magyar politika, ami az EU számára is megnyugvás és megerősödés lenne. Magyarország biztató jövőjét hozná el a gazdasági fejlődést is elősegítő uniós pénzek visszaszerzése.

Nagy csapást lehet az Európai Bizottság által tegnap bemutatott új, 2028-tól hatályba lépő 7 éves uniós költségvetés Magyarország számára – írja az Euronews. Egyrészt azért, mert a jogállami jogszabálysértések miatt hazánk csak a kohéziós és az agráralap pénzeiből részesülhet, másrészt Ursula von der Leyen a költségvetési terv ismertetésekor külön nyomatékosította, hogy minden eddiginél jobban figyelembe veszik majd ezen pénzek elosztásakor is az adott ország jogállami helyzetét.

A tervezetet el kell fogadnia az Európai Parlamentnek is, utána a kormány- és államfőknek, ellenben Magyarország élhet vétójogával.

A Lejárt a 15 éve regnáló Orbán Viktor ideje? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.