Forrás: Anthropic Egy mesterségesintelligencia-ügynökökből álló rendszer 11 nap alatt készítette el Fermat utolsó tételének teljes, számítógéppel ellenőrizhető formalizálását. A Claude több tízmillió sor kódot és csaknem harmincezer köztes bizonyítást állított elő – miközben egy hasonló emberi projektet eredetileg évekre terveztek.

A matematika történetének egyik leghíresebb problémáját nem fedezték fel újra, hanem a számítógép számára is minden részletében ellenőrizhetővé tették. Az Anthropic szeptember 4-én jelentette be, hogy Claude mesterségesintelligencia-rendszere 11 nap alatt elkészítette Fermat utolsó tételének első teljes, géppel ellenőrzött formalizálását.

A teljesítmény azért különösen figyelemre méltó, mert a projekt során az AI 13 millió sor Lean kódot írt, és mintegy 30 300 matematikai tételt bizonyított számítógéppel, amelyek közül 29 500 került be a végső bizonyításba. A kész bizonyítás több mint ötször akkora, mint a matematikai bizonyítások egyik legfontosabb közösségi könyvtára, a Mathlib.

Mi Fermat utolsó tétele?

Fermat utolsó tétele első pillantásra szinte gyermekien egyszerűnek tűnik. Azt állítja, hogy ha n nagyobb 2-nél, akkor nincs három olyan pozitív egész szám, amelyekre igaz lenne: aⁿ + bⁿ = cⁿ

A legegyszerűbb esetben, amikor n = 2, természetesen vannak megoldások. Ilyen például a jól ismert 3² + 4² = 5², vagyis 9 + 16 = 25. Ezek a pitagoraszi számhármasok. Fermat azt állította, hogy amint a kitevőt 2-ről 3-ra vagy annál nagyobbra emeljük, a dolog lehetetlenné válik: nincs olyan nem nulla egész számokból álló a, b és c hármas, amely kielégíti az egyenletet.

Ez nem azt jelenti, hogy néhány számmal nem sikerül megoldást találni. A tétel ennél sokkal erősebb: azt mondja, hogy semmilyen számmal nem létezik ilyen megoldás, bármilyen nagy számokat is próbálunk.

Egy 350 éves matematikai rejtély

A tétel névadója, a francia matematikus Pierre de Fermat 1637 körül egy ókori matematikai mű, Diophantosz Arithmetikája egyik példánya széljegyzetében írta le az állítást. Azt is megjegyezte, hogy talált rá egy „csodálatos bizonyítást”, amely azonban nem fért el a könyv margóján. A bizonyítást soha nem találta meg senki.

A matematikusok évszázadokon keresztül próbálták megfejteni Fermat állítását. A probléma végül a modern számelmélet egyik legfontosabb hajtóerejévé vált. A megoldásra egészen 1994-ig kellett várni.

Andrew Wiles és a bizonyítás, amely majdnem összeomlott

A brit matematikus Andrew Wiles 1993-ban jelentette be, hogy bizonyította Fermat utolsó tételét. A bizonyítás azonban az ellenőrzés során komoly hibába ütközött: a matematikusok egy olyan rést találtak benne, amelyet nem lehetett egyszerűen áthidalni. Wiles több mint egy évig dolgozott a probléma megoldásán, végül Richard Taylor közreműködésével sikerült kijavítaniuk a bizonyítást. A teljes, helyes bizonyítás 1995-ben jelent meg.

Itt válik igazán érdekessé az AI mostani teljesítménye. A Claude nem fedezte fel újra Fermat tételét, és nem talált új bizonyítást. Wiles bizonyítása évtizedek óta elfogadott a matematikai közösségben. A gép azt csinálta, ami bizonyos szempontból még nehezebb: Wiles bizonyítását és az ahhoz szükséges teljes matematikai apparátust olyan precíz formába öntötte, amelyet egy számítógép minden egyes logikai lépésében ellenőrizni tud.

Mit jelent az, hogy „formalizálta” a bizonyítást?

A matematikusok számára egy bizonyítás lehet több száz oldalas, és bizonyos lépéseket természetesnek vesznek. Egy emberi szakértő elolvassa például azt, hogy egy következtetés „triviális”, és többnyire érti, miért következik az előző lépésekből.

Egy számítógép azonban nem működik így. A formalizált bizonyításban minden szükséges logikai lépést olyan formában kell megadni, amelyet egy úgynevezett bizonyításellenőrző rendszer képes mechanikusan ellenőrizni.

Az Anthropic ehhez a Lean nevű formális matematikai rendszert használta. A Lean nem egyszerűen „elhiszi”, amit az AI állít. Ellenőrzi, hogy a megadott bizonyítás valóban következik-e a megengedett matematikai axiómákból és korábban bizonyított állításokból.

Ez lényeges különbség a hagyományos chatbotokhoz képest. Egy nyelvi modell képes meggyőzőnek tűnő, ám hibás matematikai magyarázatot is generálni. Egy formális bizonyításnál viszont a végső ellenőrzést nem a nyelvi modell végzi. A gépnek bizonyítania kell, hogy igaza van.

Nem egyetlen AI dolgozott rajta

A projekt egyik legérdekesebb része éppen az, hogy nem egyetlen Claude „ült le” Fermat problémája elé.

Több tucat AI-ügynök dolgozott párhuzamosan: egyesek fogalmakat definiáltak, mások résztételeket bizonyítottak, megint mások a már elkészült eredményeket használták fel újabb, nehezebb állítások bizonyítására.

A fordulópontot egy közös, irányított gráf, úgynevezett DAG (directed acyclic graph) alkalmazása jelentette. Ez lényegében közös memóriaként szolgált: nyilvántartotta, milyen tételeket kell még bizonyítani, melyek készültek el, és hogyan kapcsolódnak egymáshoz az egyes matematikai eredmények. A rendszert a Columbia Egyetem kutatóival együttműködésben fejlesztett Prove2Me platform segítette.

Tizenegy nap kontra öt év

A teljesítmény különösen azért látványos, mert a matematikai közösség már korábban megkezdte Fermat bizonyításának formalizálását.

Kevin Buzzard, az Imperial College London matematikusa 2024-ben többéves közösségi projektet indított azzal a céllal, hogy Wiles bizonyítását Leanben teljes egészében formalizálják. A munkát ötéves, 1 millió fontos brit kutatási támogatás is segítette. Ehhez képest Claude 11 nap alatt jutott el a teljes, géppel ellenőrzött bizonyításig.

A különbség azonban nem egyszerűen az, hogy „AI gyorsabb, mint az ember”. Az emberi kutatók munkája közben ugyanis maga a formalizálás módszertana és a szükséges matematikai infrastruktúra is épült. Claude már egy jelentős részben előkészített matematikai ökoszisztémára támaszkodhatott.

Nem a matematika végét, hanem egy új korszak kezdetét jelentheti

A Fermat-projekt legfontosabb következménye ezért nem az, hogy egy AI „legyőzte” a matematikusokat. A valódi jelentősége az lehet, hogy megváltozik a matematikai eredmények ellenőrzésének sebessége. Egy új, rendkívül bonyolult matematikai bizonyítás szakértői ellenőrzése hónapokig vagy akár évekig tarthat. A formalizálás során viszont a számítógép végső soron nem azt vizsgálja, hogy a bizonyítás szerzője mennyire tekintélyes matematikus, hanem azt, hogy minden egyes következtetés logikailag helyes-e.

Az Anthropic szerint a cél éppen ezért egy olyan jövő, amelyben a matematikai eredmények sokkal könnyebben és gyorsabban ellenőrizhetők. Ez különösen fontos lehet a matematikán túl is. Ha az AI képes bonyolult tudományos érveléseket formalizálni, akkor idővel más tudományterületeken is megjelenhetnek hasonló rendszerek. A nagy kérdés az, hogy képes lesz-e a tudomány egyre nagyobb részét olyan formába önteni, amelyet a gépek folyamatosan, automatikusan és megbízhatóan ellenőrizhetnek.

Fermat több mint három évszázadon át várt a bizonyítására. Wilesnek évek kellettek hozzá. Az AI-nak pedig most 11 napra volt szüksége ahhoz, hogy ugyanezt a bizonyítást a számítógép számára minden részletében ellenőrizhetővé tegye. A matematika ettől még nem lett egyszerűbb. Csak a bizonyítására állt be egy újfajta „digitális kutatócsapat”.

A cikk az AI segítségével készült

A Fermat utolsó tétele és az AI bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Jegyzet szombatról: A német politikában klasszikus alapvetés volt évtizedekig Franz Josef Strauss CSU elnök kijelentése, hogy „tőlem jobbra már csak a fal van” („Rechts von mir ist nur noch die Wand”) vagyis a CDU/CSU-tól jobbra nem létezhet demokratikusan legitimált párt. A magyar sajtóban ez a gondolat gyakran a plasztikusabb „aki tőlem jobbra van, az leesik” formában maradt meg.

Strauss évtizedekkel ezelőtti kijelentése azt a politikai stratégiát fejezte ki a múlt században, hogy a mérsékelt jobboldali, konzervatív uniónak (CDU/CSU) a saját politikai szárnyán minden demokratikus szavazót be kell fognia és integrálnia kell, hogy ne alakulhasson ki tőlük még jobbra elhelyezkedő, releváns jobboldali vagy radikális párt.

Nos, a holnapi szász-anhalti tartományi választáson a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) történelmi áttörése és győzelme várható, ami alapjaiban rázhatja meg a német politikai rendszert. A felmérések szerint a párt támogatottsága 40% felett jár, amivel messze megelőzi a kormányzó konzervatív CDU-t.

Még az is benne van a pakliban, hogy az AfD abszolút többséget szerez a kelet-német tartományban: amennyiben a kisebb pártok (pl. a Zöldek vagy a liberális FDP) nem érik el az 5%-os bejutási küszöböt, az AfD koalíciós partner nélkül, egyedül alakíthatna kormányt.

Friedrich Merz kancellár pártja, a CDU súlyos visszaesésre számíthat, míg a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek a bejutási küszöb szélén táncolnak. A tét messze túlmutat a szász-anhalti régión, és közvetlen hatással van a teljes szövetségi politikára.A német parlamenti pártok korábban megfogadták, hogy soha nem lépnek koalícióra az AfD-vel (ez a politikai karantén, a tűzfal, a Brandmauer). Ha az AfD egyedül szerez többséget, a tűzfal külső kényszer nélkül, magától válik működésképtelenné.

A konzervatív szövetségi kancellár, Friedrich Merz pozíciója komolyan meginoghat, mert korábban azt ígérte, hogy visszaszorítja a radikális jobboldalt, ám egy ekkora vereség után felerősödhetnek a párton belüli hangok a leváltására. A tartományi kormányok adják a német törvényhozás felsőházát (Bundesrat).

Egy AfD-s tartományi vezetés közvetlenül blokkolhatna szövetségi szintű reformokat, oktatási pénzeket vagy biztonságpolitikai intézkedéseket. Szeptemberben még két másik keleti tartományban (Berlinben és Mecklenburg-Elő-Pomerániában) is választásokat tartanak. A holnapi eredmény meghatározza ezen voksolások hangulatát, és ugródeszkát jelenthet az AfD-nek az országos hatalom felé, vagyis elindulhat egy dominóeffektus.

Az AFD erőteljes oroszbarát politikát képvisel, így a látványos térnyerése felerősítheti az ukrajnai fegyverszállítások leállítását, a szigorúbb migrációs politikát és az Oroszországgal szembeni szankciók eltörlését követelő hangokat. Mindezt figyelembe véve nem alaptalan az a vélemény, hogy a konszenzusra épülő német demokrácia igen nagy próbatétele következik, ha úgy tetszik érvényes Strauss bon mot-ja után a kérdés: akkor most ki esik le?

A Ki esik le? Az AFD a szavazatok mintegy 44 százalékával nyerte a tartományi választást Szász-Anhaltban. (Frissítve) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A módosított költségvetés benyújtása pontosabb képet adott az államháztartás örökségéről és az új kormány vállalásairól. A gazdaság nő, a fogyasztás élénk, de a beruházás és a mezőgazdaság gyenge. Közben működésbe lépett a vagyonvisszaszerzési hivatal, a KSH pedig a magyar agrárium gyorsuló koncentrációját mérte fel.

KÖLTSÉGVETÉS

Benyújtották az újratervezést: 7,5 százalékos hiány, 77,5 százalékos adósság

A kormány augusztus 31-én T/566. számon benyújtotta a 2026-os költségvetés módosítását. Az eredeti törvény 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt; a javaslat ezt 7,5 százalékra, az év végi államadósság-rátát pedig 77,5 százalékra teszi. A törvényjavaslat indoklása szerint kormányzati beavatkozás nélkül 8,3 százalék lett volna a hiány — ez az új kabinet számítása, nem függetlenül igazolt tény.

A parlamenti anyagban az eredetihez képest 5244 milliárd forinttal magasabb kiadás és 2352 milliárddal több bevétel szerepel. A pénzforgalmi rés így meghaladja a hétezer milliárd forintot. A kormány 700 milliárdos működési megtakarítással, az uniós források lehívásával és egy 500 milliárdos Havária Alappal számol; a tervezetet az Országgyűlésnek még el kell fogadnia.

Miért fontos? A módosítás megmutatja a politikai ígéretek költségét és a gazdaságpolitika szűk mozgásterét. A hitelesség most azon múlik, mennyi EU-pénz érkezik ténylegesen, teljesül-e a megtakarítás, és csökkenő pályára áll-e a hiány. A kormányzati örökségszámítás vitatható; a benyújtott előirányzatok viszont ellenőrizhetőek.

Források: Országgyűlés: T/566. költségvetési módosítás · 444: a módosított költségvetés számai

NÖVEKEDÉS

A GDP 1,7 százalékkal nőtt — a fogyasztás húz, a beruházás fékez

A KSH szeptember 1-jei második becslése szerint a GDP a második negyedévben 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző negyedévhez képest pedig 0,5 százalékkal bővült. Az ipar hozzáadott értéke 3,7, a feldolgozóiparé 2,7 százalékkal nőtt, miközben az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye 12,4 százalékkal csökkent.

A háztartások tényleges fogyasztása 4,5 százalékkal emelkedett, a bruttó állóeszköz-felhalmozás viszont 6,3 százalékkal visszaesett. A szeptember 4-i kiskereskedelmi adat megerősítette a fogyasztási oldalt: júliusban a forgalom éves alapon 4,9, havi alapon 1,0 százalékkal nőtt.

Miért fontos? A gazdaság kilépett a stagnálásból, de a növekedés szerkezete törékeny. A fogyasztás gyors élénkülése rövid távon segít, a beruházások visszaesése és az időjárásnak kitett agrárium viszont a későbbi termelékenységet és az exportkapacitást gyengítheti.

Források: KSH: GDP, 2026. II. negyedév — második becslés · KSH: kiskereskedelem, 2026. július

ELSZÁMOLTATÁS

Munkába állt a vagyonvisszaszerzési hivatal

Szeptember 1-jén megkezdte működését a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. A szervezet elnöke Unger Anna, nyomozati helyettese Tasnádi Katalin. A törvény szerint a hivatal közvagyon-védelmi vizsgálatot indíthat, adatokat kérhet, feljelentést tehet, pert kezdeményezhet, és bizonyos esetekben vagyonfelügyeletet rendelhet el; más állami szerveknek együttműködési kötelezettségük van.

A hivatal vezetője csak az Országgyűlésnek felel, a kormány nem utasíthatja. A széles jogosítványok mellé most kell felépíteni a szakembergárdát és az eljárási gyakorlatot. Egy vizsgálat megindítása, egy hatósági közlés vagy egy vádemelés önmagában nem bizonyít bűnösséget; arról jogerősen bíróság dönthet.

Miért fontos? Az NVVH a kormányváltás egyik legfontosabb intézményi próbája. Sikerét nem a hangos bejelentések, hanem a bizonyítékok minősége, a vagyon tényleges visszaszerzése, a pártatlanság és a bírósági kontroll fogja mérni.

Források: Telex: mit tud az új vagyonvisszaszerzési hivatal? · Országgyűlés: az NVVH-ról szóló törvény és pályázat

AGRÁRIUM

Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent a gazdaságok száma

A KSH Agrárium 2026 felmérésének szeptember 2-án közölt előzetes adatai szerint június elején 163 ezer agrárgazdaság működött Magyarországon: 35 ezerrel, 17 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban, és 41 százalékkal kevesebb, mint 2016-ban. Az átlagos mezőgazdasági terület három év alatt 18 százalékkal, közel 33 hektárra nőtt.

A gazdaságirányítók 37 százaléka legalább 65 éves, a 40 év alattiak aránya 10 százalék. Az állattartás koncentrációja is nőtt: az állomány 83 százaléka a száz állategységnél nagyobb gazdaságokban van. A KSH a szerkezeti változást méri; abból önmagában nem következik, hogy minden megszűnt gazdaság csődbe ment.

Miért fontos? A koncentráció javíthatja a méretgazdaságosságot, de csökkentheti a vidéki megélhetési lehetőségeket és növelheti az ágazat néhány nagy szereplőtől való függését. Az elöregedés azt jelzi, hogy az utánpótlás és a generációváltás legalább akkora kérdés, mint a birtokméret.

Források: KSH: Agrárium 2026, előzetes eredmények · G7: birtokkoncentráció és vidéki következmények

ENERGIABIZTONSÁG

A kormány vizsgálatot rendelt el a paksi kritikus helyzet után

A szeptember 3-i Magyar Közlöny két határozata átfogó vizsgálatot rendelt el a villamosenergia-rendszer és a Paksi Atomerőmű kisvízi működésének kockázatairól. A gazdasági és energetikai miniszternek szeptember 11-ig kell jelentést készítenie a kritikus helyzethez vezető körülményekről és az esetleges mulasztásokról; október 31-ig pedig a teljes energiarendszer műszaki, jogi és gazdasági kockázatairól.

A határozat mulasztások lehetőségét vizsgálja, de nem állapítja meg, hogy ki követett el mulasztást. A jelentésbe az energetikai, környezetvédelmi, közlekedési és belügyi tárca, valamint az Országos Atomenergia Hivatal is bekapcsolódik.

Miért fontos? Paks ismét teljes kapacitáson működik, de az ellátásbiztonsági kérdés nem zárult le. A vizsgálat tétje, hogy a rendkívüli beavatkozás után lesz-e nyilvános, számon kérhető terv a Duna alacsony vízállására és a klímakockázatokra.

Források: Magyar Közlöny: 1283–1284/2026. kormányhatározatok · HVG: kormányzati vizsgálat Paksról és az energiarendszerről

Péntek este a világban

A geopolitikai kockázat közvetlenül árazza át az energiát, a kereskedelmet és a kamatvárakozásokat. Irán továbbra is nyomás alatt tartja a Hormuzi-szorost, miközben új amerikai közvetítési kísérlet indul Ukrajnában. Kanada válaszvámokra készül, az amerikai munkaerőpiac meglepetést okozott, a G20-ban pedig Kína különvéleménye jelezte a világgazdaság mélyülő törésvonalát.

IRÁN ÉS HORMUZ

A katonai nyomás mellé gazdasági elszigetelés társult

Az Egyesült Államok a légicsapások és a tengeri jelenlét mellett szankciókkal és kereskedelmi nyomással próbálja tárgyalásra kényszeríteni Iránt. Az AP szeptember 4-i összegzése szerint a diplomácia továbbra is holtponton van, a hormuzi hajóforgalom pedig messze elmarad a háború előtti szinttől. Washington ellenőrzésről beszél, Teherán ellenállást hirdet; egyik politikai állítás sem azonos egy lezárt megállapodással.

Az amerikai EIA augusztusi becslése szerint 2026 második negyedévében átlagosan napi 4,9 millió hordó olaj és folyékony szénhidrogén haladt át a szoroson, szemben a 2025 végi 21,6 millióval. A készletcsökkenés és a bizonytalan tranzit miatt az olajárak ismét emelkedtek a héten.

Miért fontos? A Hormuzi-szoros zavarai egyszerre jelentenek biztonsági, inflációs és növekedési sokkot. A magasabb energiaárak szűkítik a jegybankok kamatcsökkentési lehetőségét, növelik Európa importszámláját, és a magyar költségvetés kockázatait is emelik.

Források: AP: Washington gazdasági és katonai nyomása Iránon · EIA: a hormuzi zavarok olajpiaci hatása

UKRAJNA

Amerikai küldöttek indulnak Moszkvába és Kijevbe

Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai elnöki megbízott szeptember 5-én Moszkvában Vlagyimir Putyinnal, majd szeptember 6-án Kyivben Volodimir Zelenszkijjel tárgyal a háború lezárásáról — közölték amerikai és ukrán források. Ez az első ilyen kettős látogatás azóta, hogy a közvetítés februárban, az iráni háború miatt lelassult.

A diplomáciai nyitást intenzív harcok kísérik: egy szeptember 4-i orosz dróncsapás a kyivi SBU-központot érte, kilenc embert megsebesítve, miközben Ukrajna orosz olajlétesítményeket támadott. A felek nyilatkozatai óvatos reményt jeleznek, de lapzártakor nincs tűzszünet vagy elfogadott tárgyalási keret.

Miért fontos? A hétvégi út újranyithat egy bezárult diplomáciai csatornát, de az egymást érő mélységi csapások azt mutatják, hogy mindkét fél katonai nyomás alatt akar tárgyalni. A látogatás önmagában még nem áttörés; a mérce a konkrét tűzszüneti és ellenőrzési mechanizmus lesz.

Források: AP: támadás Kyiv ellen az új amerikai tárgyalások előtt · Axios: amerikai küldöttek Moszkvába és Kyivbe utaznak

VÁMHÁBORÚ

Kanada szeptember 8-tól dollárra dollárral válaszol

Kanada szeptember 8-tól 15, 25 és 50 százalékos ellenvámokat vet ki 27,6 milliárd kanadai dollár értékű amerikai importra, miután az Egyesült Államok augusztus 22-én ugyanekkora kanadai árukörre vezetett be 50 százalékos terhet. A célpontok között acél, tejtermék, háztartási gép, mezőgazdasági berendezés, papír, műanyag és elektronika szerepel.

Mark Carney miniszterelnök szerint az egyeztetés azért omlott össze, mert Washington nem adott garanciát arra, hogy a kialkudott vámszintek tartósak maradnak. A Fehér Ház ezzel szemben azt állítja, Kanada kedvező ajánlatot utasított el. A tárgyalási álláspontok vitatottak; a közzétett vámtételek és hatálybalépési dátum viszont hivatalosak.

Miért fontos? A két gazdaság ellátási láncai mélyen összefonódnak, ezért ugyanaz az alkatrész többször is vámhatárt léphet. A konfliktus nemcsak árakat emelhet, hanem az észak-amerikai kereskedelmi rendszer és a 2026-os USMCA-felülvizsgálat hitelességét is gyengítheti.

Források: Kanadai pénzügyminisztérium: szeptember 8-i ellenvámok · WSJ: miért szakadtak meg az amerikai–kanadai tárgyalások?

AMERIKAI GAZDASÁG

162 ezer új állás, változatlan 4,1 százalékos munkanélküliség

Az amerikai munkaügyi statisztikai hivatal szeptember 4-i jelentése szerint augusztusban 162 ezerrel nőtt a mezőgazdaságon kívüli foglalkoztatás, miközben a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék maradt. A júniusi és júliusi adatot együttesen 55 ezerrel felfelé módosították.

Az új állások nagy része a vendéglátásban és a helyi közoktatásban keletkezett; az információs ágazat 23 ezer munkahelyet veszített. A munkaerőpiac tehát erősebb a megelőző hónapoknál, de a növekedés szerkezete egyenetlen, és az egyetlen havi jelentés nem változtat automatikusan a Fed politikáján.

Miért fontos? Az adat csökkenti a közeli recesszió kockázatát, ugyanakkor kisebb teret hagyhat a gyors kamatcsökkentésnek. A dollárkamatok alakulása világszerte hat a finanszírozási költségekre, a forintra és az állampapírhozamokra.

Források: BLS: amerikai foglalkoztatási helyzet, 2026. augusztus

G20

Kína különvéleményével zárult a világgazdasági vita

Az augusztus 31-én és szeptember 1-jén Asheville-ben ülésező G20 pénzügyminiszterei és jegybankelnökei a növekedés, a túlzott globális egyensúlytalanságok, az államadósság, a digitális eszközök és a pénzügyi csalások kérdését tárgyalták. Az amerikai elnökség szerint a jelen lévő húsz tag közül tizenkilenc támogatta a zárónyilatkozat vitatott pontjait; Kína négy bekezdéssel szemben kifogást emelt.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a kínai olcsó exportot fenntarthatatlannak nevezte. Peking álláspontja szerint a kereskedelmi többlet nem kezelhető egyoldalú hibaként. A teljes konszenzus hiánya tény; az, hogy az exportárak „tisztességtelenek-e”, politikai és gazdaságpolitikai értékelés.

Miért fontos? A vita arról szól, ki viselje a kínai ipari kapacitás, az amerikai vámfal és a gyengébb globális kereslet alkalmazkodási költségét. Ha a G20 nem talál közös nyelvet, a koordináció helyét könnyen újabb vámok, támogatási verseny és széttöredező ellátási láncok vehetik át.

Források: U.S. Treasury: a G20 pénzügyi ülés elnöki nyilatkozata · AP: a G20 többsége és Kína eltérően látja az exporttöbbletet

A jövő hét három kérdése

1. Milyen módosításokkal és milyen parlamenti menetrendben halad tovább a 7,5 százalékos hiánycélra épülő költségvetési javaslat?
2. Megnevezi-e a szeptember 11-i kormányzati jelentés a paksi kritikus helyzethez vezető konkrét mulasztásokat és felelős döntéseket?
3. Hoz-e kézzelfogható tűzszüneti keretet az amerikai küldöttek moszkvai és kyivi útja, miközben életbe lépnek a kanadai ellenvámok?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. szeptember 4-én 16.30-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hivatalos vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

2026. szeptember 4. Az összeállítás az AI segítségével készült.

A Péntek este: újratervezés, elszámoltatás, (vám)háború bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A miniszterelnök-helyettes írásában többi között úgy vélte, hogy a budapesti kormány első 100 napja megmutatta, hogy a „korrupció gazdasági költségekkel jár”, és a jogállamiság helyreállítása „azonnali kézzelfogható gazdasági hasznot termel”.

Szavait azzal támasztotta alá, hogy a Magyar-kormány első száz napja alatt a központi költségvetés 991,6 milliárd forint többletet mutatott, ami nem megszorító intézkedések és jelentős strukturális reformok révén, hanem „a közkiadások feletti szigorúbb ellenőrzés, a közbeszerzések alapján kötött túlárazott szerződések megszüntetése, korrupciócsökkentő intézkedések és politikailag motivált pénzkiáramlás megállítása révén” valósult meg.

Orbán Anita az elmúlt időszakot tárgyaló írásában úgy vélte, hogy az Orbán-kormány idején általánossá vált korrupció és ennek révén az „állam foglyul ejtése” végső soron az ország szuverenitását gyengítette, mert növekvő mértékben tette függővé a külső finanszírozástól.

Kiemelte a kormány politikai célkitűzéseinek végrehajtására hivatott egyik fontos új intézmény, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal megalakítását és jövőbeli szerepét, amelyről az Alaptörvény módosítása rendelkezett.

A külügyminiszter kitért arra is, hogy Magyarországnak a közeljövőben új alkotmánya lehet, amelyről az emberek népszavazáson mondhatnak majd véleményt.

A 16 év alatt okozott károkat nem lehet egyik napról a másikra helyrehozni. Az új magyar kormány első 100 napja már megmutatta, hogy a jogállamiság helyreállítása hozzájárulhat egy felelősségteljesebb állam kiépítéséhez, a költségvetés javításához, a nemzeti szuverenitás megerősítéséhez, és ahhoz, hogy Magyarország ismét megbízható szövetséges legyen, írta cikkében Orbán Anita.

A A helyreállított jogállam gazdasági haszna bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Csak a hülyék fizetnek adót. És a szegények”
Ismeretlen szerző az offshore üzlet lényegéről
„Az adóparadicsomok megértése nélkül a modern világ gazdaságtörténetét nem lehet soha megérteni.” Nicholas Shaxson, Kincses szigetek

Amióta világ a világ, két dolog biztos: a halál és az adó. A halált emberfia nem tudja elkerülni, de az adófizetést igen. Így jött létre az offshore üzlet. Itt akár be is fejezhetném a sztorit, de én az adóparadicsomok történetéről ígértem cikket a főszerkesztőnek, és ez a másfél sor esetleg rövidnek tűnhet.
A fenti szöveget közzétettem a Facebookon, mert kíváncsi voltam a reakciókra, és azok jöttek is. Az offshore „lényege a titkolózás, amelynek mindig valamilyen visszaélés leplezése az oka. Az adóelkerülés csak másodlagos „jutalom”, ezt írta a közösségi oldalon válaszként a sokat tapasztalt jogász, aki igazságügyi államtitkár is volt. Közgazdász végzettségű barátom, aki a hazai idegenforgalmi üzlet egyik legjobb szakembere, megrótt, hogy ne álljak be azok közé, akik csak úgy ostorozzák az offshore-t, mert „aki a törvényeket felhasználva, akár azok mezsgyéjén is, de a keretein belül haladva igyekszik optimalizálni a bevételeit és a kiadásait”, az nem követ el bűncselekményt. Ebből a két megjegyzésből is látszik, hogy finoman szólva különböznek a nézetek az adóparadicsomokról vagy offshore-ról.

Kétszáz év

Az offshore finanszírozás eredete 1815-ben, a Bécsi Kongresszus, a 19. század jaltai-potsdami találkozójának határozataiban keresendő, amikor elfogadták az európai hatalmak Svájc örökös semlegességét. Svájcot akkor gyakorlatilag újraalapították, mert a franciák kivonulása után az egyes kantonok önállósították volna magukat. A nagyhatalmak érdekében állt egy semleges állam létrehozása, de abban az államban akkor nem volt még közös adószabályozás vagy közös törvényalkotás, a kantonok maguk döntöttek.

Az adóügyi egyezmények és más jogszabályok segítségével a kormányok, amelyek alacsony adókkal csalogatják a nemzetközi tőkebefektetéseket, 200 év alatt olyan offshore pénzügyi világot építettek fel, amely biztonságos, titkos és ellenőrzött pénzügyi szolgáltatásokat kínál. A stratégiákat a különböző helyszíneken lépésről lépésre fejlesztették, esetenként úgy, hogy azok nem voltak közvetlen kapcsolatban a végső céllal.

Kifejezetten modern jelenségről beszélünk tehát, bár az alapokat 200 éve tették le, és a 18. század végén már mozogni kezdett az üzlet, az első világháború vége után hoztak olyan átfogó intézkedéseket az egyes államok, amelyek lehetővé tették az adóparadicsomok kialakítását. Szakértők szerint az offshore kialakulásához olyan működő nemzetközi jogrendszer kellett, amelyben tiszteletben tartják az egyes államok szuverenitását és jogrendszerét, vagyis azt, hogy a nyitott világgazdaságban saját törvényeket, szabályokat hozzanak.

A modern adóparadicsomokat 3 csoportra lehet osztani: az Egyesült Királyságban vagy az egykori Brit Birodalom területén lévők, az európai onshore helyek és a legújabb déle-amerikai paradicsomok.

Az USA-n kívül két fő pólus mentén alakultak ki: az egyik pólus Londonhoz, a Cityhez kapcsolódik. Ide tartoznak a Csatorna-szigetek, Jersey, Guernsey és az Isle of Man, a brit tengerentúli területek, ezek közül a legfontosabbak a Kajmán-szigetek, a Bermudák, Turks és Caicos, valamint Gibraltár, valamint a függetlenné vált brit gyarmatok, Honkong, Szingapúr, a Bahamák, Bahrain és Dubai. Kevésbé jelentősek, de számosabbak az újonnan függetlenné lett brit Csendes – óceáni területek.

A másik pólus Európában alakult ki, Svájc és Lichtenstein, valamint a Benelux államok, Belgium, Hollandia és Luxemburg alkotják.

Európán kívül Panama és Uruguay volt még említésre méltó terület.

Bár az adóparadicsomokra vonatkozó megbízható adatokat még mindig nehéz megszerezni, a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) statisztikái azt mutatják, hogy az 1980-as évek eleje óta az összes nemzetközi banki eszköz és forrás mintegy fele az offshore pénzügyi központokon (OFC) keresztül, a külföldi közvetlen befektetések mintegy egyharmada az adóparadicsomokon haladt át. A Bloomberg becslése szerint a világ leggazdagabb 200 embere, aki együtt csaknem 3 billió dollár vagyonnal rendelkezik, személyes vagyona jelentős részét offshore holdingokon keresztül irányítja és ellenőrzi.

Hogy mekkora adóparadicsomokon át végrehajtott adóelkerülés mértéke, azt igen nehéz meghatározni. Nagyon mérsékelt becslések szerint az egyéni adóelkerülés – ne nevezzük csalásnak, mert az még nem bizonyított – évente kb. 800 – 1000 milliárd dollár. Elsősorban az adóparadicsomokat használják arra is, hogy a „mosott” pénzt kihozzák a fejlődő országokból.

A statisztikák tehát kimutatják, milyen fontos szerepet játszanak az adóparadicsomok a globális pénzügyi rendszerben. A központi kérdés velük kapcsolatban a hiányzó átláthatóság. A transzparencia hiánya egyfelől létük megalapozója, másfelől a digitális világban a vesztük kezdete lehet, mert minél több Panama és Paradise botrány lesz, annál nagyobb nyomás nehezedik a kormányzatokra a rendszer megváltoztatására. A megoldást egy nemzetközi magatartási kódex jelentheti, amely a tulajdon átláthatóságát, a tulajdonosok azonosítását teszi lehetővé.

A három nyerő módszer

Az adóparadicsomok története tele van legendákkal és mítoszokkal, létük az adóelkerüléshez kapcsolódik, az pedig egyidős az adózással. Az ősi gyakorlat reinkarnációjaként újdonságot is hoztak: a modern adóparadicsomok általában szuverén államok, vagy autonóm területek, mint a Csatorna-szigetek, és saját joguk alapján hoznak törvényeket, amelyek vonzóak a nemzetközi ügyfelek számára. Éppen ezért saját fejlesztési stratégiával rendelkeznek, amely egy, a szuverenitásukat elfogadó, integrált nemzetközi környezetben lehet működőképes.

Az adóparadicsomok, amelyek ezt a nevet az 1950-es évek óta viselik, három nyerő módszert alkalmaznak: alacsony vagy nullás adótarifa, egyszerű cégalapítási és üzleti módszerek és a törvény által védett üzleti titok.

Az offshore vagy offshore jelegű tevékenység megalapozásához kezdetben az vezetett, hogy az adott államnak vagy területnek sürgősen pénzre volt szüksége. Ehhez túl kellett lépni egy 150 évvel korábbi tőzsdei katasztrófa, az ún. dél-tengeri buborék árnyékán, mert amiatt a cégalapítási szabályok másfél századon át igen szigorúak voltak az angolszász országokban.

Így történt ez az Egyesült Államokban New Jersey és Delaware szövetségi államoknak pénzre volt szüksége. Az egyszerű cégalapítási módszert ők terjesztették el, és lehetséges, hogy ők lesznek az utolsók is, akik ezt a lehetőséget felszámolják.

Egy céges ügyvéd, bizonyos Dill úr meggyőzte New Jersey akkori kormányzóját, Abbet urat, hogy a bevételek növelése érdekében engedje a gyors cégalapítást, egyúttal pedig egyfajta franchise adót vetett ki minden vállalkozásra, amelynek a székhelye ott volt. Delaware-ban megirigyelték a sikert és 1898-ban hasonló törvényeket hoztak, miután New York-i ügyvédek sikerrel lobbiztak.

Amerikában tehát feltalálták a gyors cégalapítást a máshol tevékenykedő cégek számára, és ezt a módszert 1920 táján az elszegényedett Zug kanton vezetésével átvették a svájci kantonok is. (Manapság elég nehéz elképzelni az elszegényedett svájci kantont, pedig akkoriban a „steinreich” nem kőgazdagot, hanem csak kőben gazdagot jelentett arrafelé…) Aztán a brit ítélkezési gyakorlat vezette be a terület-idegen, vagyis máshol tevékenykedő cég fogalmát, a virtuális rezidenciát, az amerikaiak pedig a gyors cégalapítást és bejegyzést.

1934-ben a nagy gazdasági világválság idején Svájc olyan törvényt fogadott el, amely hosszú évtizedekre legendássá tette a banktitkot az alpesi országban. A törvény abszolút titoktartást követelt, vagyis teljes titoktartást minden svájci bankban lévő számlára. Ez minden kormányzattal, így magával a svájci kormánnyal szemben is védelmet nyújtott. A törvény büntetendővé és büntethetővé tette a banki „üzleti titkok” utáni nyomozást, így garancia volt arra, hogy a tőke Svájcba kerülve védett maradt.

Minden együtt volt tehát: az amerikai törvényekkel és a brit virtuális rezidensekkel a svájci banktitok létrehozta az offshore világ harmadik tartóoszlopát.

A lichtensteini nagyhercegség gyorsan kapcsolt és 1924-ben bevezette a svájci frankot saját valutája helyett, tovább új polgári törvénykönyvet fogadott el, egy új, alapítványszerű intézménnyel, amely már nem tartalmazott állampolgársági korlátozást a cégalapításoknál. Az első adóparadicsom a Zürich-Zug-Lichtenstein háromszögben jött lére, mert közben a zürichi bankároknak, akik a sajátvárosukban nem tudtak hasonló privilegizált szabályokat bevezetni, a szegény Glarus és Zug kantonokkal sikerült egyezségre jutni.

A második világháború idején üldözöttek és üldözők egyaránt ebben a háromszögben rejtették el a vagyont, és a szegény kantonok hamarosan nagyon gazdagok lettek…

1957 – új játékszabályok

A Bank of England 1957-ben létrehozta az offshore pénzpiacot, mégpedig azzal a döntéssel, hogy a nem Nagy Britanniában letelepedett hitelező vagy hitelfelvevő cégek brit bankoknak adott megbízásait úgy tekintette, mintha az felügyeletileg nem tartozna az Egyesült Királysághoz. A tranzakciót mindig Londonban regisztrálták, de az europiac egy bankközi vagy „nagykereskedelmi” pénzügyi piac, amely a Bank of England és a kereskedelmi bankok közötti belső megállapodások szerint nincs a brit jegybank által szabályozva.

Miután a tranzakciók Londonban történnek, egyetlen más hatóság sem szabályozza ezt a piacot, ezáltal valójában „offshore” piac, szabályozatlan. Ez a piac vált azon integrált offshore gazdaság központjává. Az 1960-as évek elején az europiac elkezdte kiterjeszteni tevékenységét a Csatorna-szigetekre, majd 1964-től még komolyabbá vált az üzlet, mert megjelent a három nagy amerikai bank, a Citibank, a Chase Manhattan és a Bank of America.

1966-ban a Kajmán-szigetek egy sor új törvényt fogadott el, újraszabályozva a banki-pénzügyi tevékenységet, mindent a klasszikus adóparadicsom modell szerint. ebből egészen elképesztő sikertörténet lett: a Nemzetközi Fizetések Bankja szerint 2008 táján a kajmán-szigetek volt a világ negyedik legnagyobb pénzügyi központja.

A hatvanas évek végén Szingapúr alakította át magát adóparadicsommá, miután az indokínai háborúk évtizedeken át tartottak, a térségben pedig fokozott deviza beáramlás volt, de 1967-68-ban megszorítások jöttek, kevesebb lett a hitel, emelkedtek a kamatok, ami sok befektető számára vonzóvá tette a térséget. Ezt használta ki Szingapúr, oda csalogatva a nemzetközi bankok képviseleteit. A növekedés elementáris erejű volt, az 1998-as 150 milliárd dollárnyi befektetett összeg tíz év alatt 1,173 billió dollárra emelkedett, és a pénzügyi szektorban 130 ezer ember dolgozik, de folyamatosan keresik az új munkaerőt.

A Csendes – óceánon az első adóparadicsomot 1966-ban hozták létre a Norfolk szigeten, amely Ausztrália fennhatósága alatt álló autonóm terület. Az ausztrál kormány blokkolta a nemzetközi befektetőket, de az ausztrál állampolgárok maradhattak… Ezután egymás után következett Vanuatu, Nauru, Tonga és Samoa. Ezeken a területeken mindenütt a máshol már bevált szabályozási minták szerint alakították ki az adóparadicsomokat.

A 2008 válság után határozottabb fellépés mutatkozik az offshore központok ellen, azonban az a kettősség, amely 200 év alatt kialakult, nehezen oldható fel, hiszen ugyanazon államoknak kellene fellépni az offshore üzletág ellen, amely államok egyúttal haszonélvezői is ennek az üzletnek.

Ami Magyarországot illeti egy 2016-os tanulmány, amely a Pénzügyi Szemlében jelent meg, azt állítja, hogy Magyarországról az elmúlt 30-40 évben több mint 60 000 milliárd forintnyi magánvagyon, vagyis az államadósság több mint két és félszerese kerülhetett offshore számlákra. Európában mi lehetünk az offshore jelenség egyik legnagyobb vesztese.

László József , BOOM Magazin, 2016

A Az adóparadicsomok története, avagy csak a hülyék fizetnek adót, és a szegények… bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

KÖLTSÉGVETÉS

Új hiánycél: 7,5 százalék, új adósságpálya: 77,5 százalék

A Pénzügyminisztérium augusztus 24-én ismertette a 2026-os költségvetés módosításának fő számait. Az eredeti törvény 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolt, a kormány most 7,5 százalékos célt jelöl meg. A kabinet átvilágítása szerint új intézkedések és az uniós megállapodás nélkül a hiány 8,3 százalék lehetett volna. Ez utóbbi kormányzati számítás; a módosító javaslatot augusztus 31-én tervezik benyújtani, tehát lapzártakor még nem elfogadott költségvetési törvény.

A terv szerint az államadósság a GDP 74,6 százalékáról 77,5 százalékára nőhet. A kormány 700 milliárd forintnyi állami működési megtakarítást és 500 milliárdos Havária Alapot ígér az aszály és az energiaválság kezelésére. A csomagba bekerült a rászoruló gyermekek egyszeri iskolakezdési támogatása, a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, valamint a szociális tűzifakeret bővítése is.

Miért fontos? A 7,5 százalékos hiány nem egyszerű technikai korrekció, hanem több évre szóló gazdaságpolitikai kötöttség. A kormánynak egyszerre kell hiteles kiigazítást, növekedést és választási ígéreteket finanszíroznia. A Költségvetési Tanács nem emelt érdemi kifogást, de növekedési, energiaár- és uniós túlzottdeficit-eljárási kockázatokat jelzett.

Források: Kormány.hu: a 2026-os költségvetés módosítása · bne IntelliNews: 7,5 százalékos hiánycél · Portfolio: pénzügyminiszteri értékelés

MONETÁRIS POLITIKA

Az MNB 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot

A Monetáris Tanács augusztus 25-én 25 bázisponttal, 5,50 százalékra mérsékelte a jegybanki alapkamatot; az új kamatszint augusztus 26-án lépett hatályba. Az egynapos betéti kamat 4,50, a fedezett hitel kamata 6,50 százalék lett. A jegybank szerint az infláció a júniusi alappályánál kedvezőbben alakult, a magyar eszközök kockázati megítélése pedig stabil maradt.

Az MNB ugyanakkor nem ígért automatikus további lazítást. A következő döntéseket a szeptemberi inflációs jelentés, a költségvetési pálya, az euróbevezetés kilátásai és a külső piaci környezet alapján hozzák meg. A jegybank tavasszal megkezdett inflációscél-felülvizsgálatának eredményét őszre ígérte.

Miért fontos? A kamatvágás olcsóbb finanszírozás felé mutat, de a mozgástér keskeny: a 7,5 százalékos hiánycél és a bizonytalan energiaárak bármikor felárat építhetnek a forintba és az állampapírokba. A monetáris enyhítés sikere ezért most szokatlanul erősen függ a költségvetés hitelességétől.

Források: MNB: a Monetáris Tanács augusztusi döntése · MNB: sajtótájékoztató a kamatdöntés után

BERUHÁZÁSOK

A második negyedévben 9,1 százalékkal esett a beruházások volumene

A KSH augusztus 26-i adata szerint a nemzetgazdasági beruházások volumene a nyers adatok alapján 9,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Szezonálisan kiigazítva az éves visszaesés 7,1, az előző negyedévhez viszonyított csökkenés 4,3 százalék volt. A gyengüléshez leginkább a feldolgozóipar, valamint a szállítás és raktározás járult hozzá.

A vállalkozások és a költségvetési szervezetek beruházásai egyaránt csökkentek; az ingatlanügyletek és a háztartások növekvő aktivitása csak fékezte a visszaesést. A friss adat ezért árnyalja a második negyedévi 1,7 százalékos GDP-növekedésről és a júniusi ipari termelés megugrásáról szóló kormányzati optimizmust.

Miért fontos? A beruházás a következő évek termelékenységének és béremelkedésének előfeltétele. A tartós visszaesés azt jelezheti, hogy a vállalatok a jobb rövid távú adatok ellenére még nem bíznak eléggé a keresletben és a szabályozási környezetben. A növekedés akkor válik tartóssá, ha a fogyasztás mellett a kapacitásbővítés is megindul.

Források: KSH: beruházások, 2026. II. negyedév · Portfolio: pénzügyminiszteri értékelés

ELSZÁMOLTATÁS

Unger Anna vezeti a vagyonvisszaszerzési hivatalt

Az Országgyűlés augusztus 28-án titkos szavazással, 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett az NVVH elnökévé választotta Unger Anna politológust; Tasnádi Katalin lett a nyomozati elnökhelyettes. Megbízatásuk szeptember 1-jén kezdődik és hat évre szól. A Fidesz–KDNP képviselőinek többsége a szavazás előtt kivonult. További három elnökhelyettes kiválasztása még hátravan.

Unger a meghallgatásán azt mondta: szerinte irreális arra számítani, hogy hat éven belül jogerős ítéletek születnek, de a visszaélések feltárásáig és a vádemelésig el lehet jutni. A kijelentés vitát váltott ki, mert a hivatal eredményességével szembeni elvárásokat már indulás előtt alacsonyra állította. Jogvédők korábban azt is kifogásolták, hogy a hivatal széles beavatkozási jogköreihez erősebb bírói kontroll kell.

Miért fontos? Az NVVH a kormányváltás egyik legfontosabb hitelességi próbája: képes-e bizonyítékokra épülő, gyors és politikailag semleges eljárásokra. A hivatal vizsgálata vagy vádemelése még nem bűnösség; jogerős ítéletet csak bíróság mondhat ki. A gyorsaságot ezért nem a jogállami garanciák rovására, hanem jobb nyomozással és ügyészi munkával kell elérni.

Források: Telex: Unger Anna megválasztása és a jelölési folyamat · Euronews: Unger Anna lett az NVVH elnöke · Magyar Helsinki Bizottság: jogállami garanciák az NVVH-nál

ENERGIA

Paks mind a négy blokkja ismét névleges teljesítményen működik

A Paksi Atomerőmű közlése szerint augusztus 26-án 20 óra 35 perckor a 4. blokkot is százszázalékos teljesítményre terhelték fel, így mind a négy blokk ismét névleges teljesítményen üzemel. A július végi rekordalacsony dunai vízállás miatt korábban fokozatosan vissza kellett fogni, majd részben le kellett állítani a termelést.

A kormány a fenékküszöb építésével, két nyolcvan méteres bárka készenlétbe állításával és fogyasztáscsökkentési intézkedésekkel kezelte a helyzetet. Magyar Péter a parlamentben az ország közös sikerének nevezte az újraindítást, és új vízügyi-energetikai korszakot ígért. A beavatkozás végleges költségét és hosszú távú környezeti hatását azonban még nem tették közzé.

Miért fontos? A teljes paksi kapacitás visszatérése csökkenti az importáram-igényt és az ellátási kockázatot. A válság azonban megmutatta, hogy az atomerőmű, a Duna vízjárása és a klímaváltozás egyetlen rendszerként kezelendő. A műszaki siker után a feladat a tartós vízgazdálkodási és energia-biztonsági terv nyilvános ellenőrzése.

Források: Paks.hu: ismét névleges teljesítményen mind a négy blokk · Kormány.hu: a paksi válság kezelésének értékelése

Péntek este a világban

A hét nemzetközi hírei ugyanarra a kérdésre futottak ki: meddig bírja a világgazdaság a politikai kockázatok felárát? Washington minden eddiginél szélesebb gazdasági hadjáratot indított Irán ellen, Kanada visszavág az amerikai vámokra, a Fed az inflációt tartja fő veszélynek. Közben az Nvidia újabb rekordja az MI-beruházások erejét, Ukrajna szövetségeseinek kyivi találkozója pedig a háború elhúzódását jelezte.

IRÁN ÉS HORMUZ

Washington gazdasági elszigetelést hirdetett, Teherán feltételeket szab

Az amerikai pénzügyminisztérium augusztus 24-én elindította az Operation Economic Outcast nevű kampányt. Öt területen — digitális eszközök, technológia, arany, légi közlekedés és hajózás — szélesítette a másodlagos szankciók lehetőségét, és csaknem hatvan személyt, céget, illetve hajót vett célba. Az amerikai közlemény célként Irán gazdasági kapcsolatainak teljes elvágását nevezte meg.

Irán közben Omán közvetítésével feltételeket készít a Hormuzi-szoros újranyitásához. Teherán a háború lezárását, az iráni kikötők amerikai blokádjának feloldását, szankcióenyhítést és kártérítést is említett; végleges megállapodás nincs. Péntek délelőtt a Brent 89,66 dollár körül járt, heti 5,1 százalékos csökkenés felé tartva, mert némi forgalom újraindult a szoroson.

Miért fontos? A piac egyszerre áraz enyhülést és új eszkalációt. A másodlagos szankciók nemcsak Iránt, hanem bankokat és vállalatokat világszerte választás elé állítanak. A hormuzi tranzit tartós rendezése nélkül a világ olaj- és LNG-ellátásának kulcsútvonala továbbra is politikai zsarolási pont marad.

Források: U.S. Treasury: Operation Economic Outcast · Reuters: iráni feltételek a Hormuzi-szoros újranyitásához · Reuters: olajár és a hormuzi forgalom

VÁMHÁBORÚ

Kanada felfüggesztette az alkut, és amerikai büntetővámra vámmal válaszolt

Az Egyesült Államok augusztus 22-én 50 százalékos vámot léptetett életbe 27,6 milliárd kanadai dollár értékű kanadai árura, miután a két ország tárgyalásai megállapodás nélkül zárultak. A kanadai kormány szerint Washington olyan feltételeket szabott, amelyek sértették volna az ország gazdasági és kereskedelempolitikai önállóságát, ezért Ottawa felfüggesztette az egyeztetéseket.

Kanada szeptember 8-tól az amerikai tételekhez igazodó, 15, 25 és 50 százalékos ellenvámokat vezet be ugyanekkora importértékre, többek között acélra, tejtermékekre, gépekre és elektronikára. Emellett 7,5 milliárd kanadai dolláros új támogatási és likviditási csomagot hirdetett az érintett munkavállalóknak és vállalatoknak.

Miért fontos? Ez már nem tárgyalási fenyegetés, hanem életbe lépett vámkonfliktus a világ egyik legszorosabban integrált gazdasági térségében. Az alkatrészek többször lépik át a határt, így ugyanaz a vám több ponton is beépülhet az árba. A viszály egyben az USMCA jövőjét és az amerikai kereskedelmi szövetségek hitelességét is próbára teszi.

Források: Kanadai kormány: ellenintézkedések és támogatási csomag · Gowling WLG: az amerikai–kanadai vámkonfliktus

KAMATOK

A Fed elnöke szerint az infláció maradt az első számú feladat

Kevin Warsh, a Federal Reserve elnöke augusztus 28-i jackson hole-i beszédében erős amerikai gazdaságról és stabil, 4,1 százalékos munkanélküliségről beszélt. Ugyanakkor a Fed által figyelt PCE-infláció éves ütemét 3,7, hathavi évesített ütemét 4,1 százalékra tette, és hangsúlyozta, hogy az áremelkedés még mindig jóval a kétszázalékos cél felett van.

Warsh nem jelentett be kamatemelést, és tudatosan kerülte a következő döntésekre vonatkozó előretekintő ígéretet. Azt mondta, a Fednek az adatok alapján kell döntenie, és kevesebb iránymutatást kell adnia a piacnak. A beszédet a befektetők szigorú hangvételűnek értelmezték, a rövid hozamok emelkedtek.

Miért fontos? A világ legfontosabb jegybankja nem recessziótól, hanem az infláció beragadásától tart. Ez magasabban tarthatja a dollárkamatokat és a globális kötvényhozamokat, megdrágítva a feltörekvő országok — köztük Magyarország — finanszírozását. Fontos különbség: a beszéd irányt jelzett, de konkrét kamatdöntést nem.

Források: Federal Reserve: Kevin Warsh jackson hole-i beszéde · The Guardian: piaci reakció Warsh beszédére

MESTERSÉGES INTELLIGENCIA

Az Nvidia negyedéves bevétele átlépte a 96 milliárd dollárt

Az Nvidia augusztus 26-án 96,2 milliárd dolláros negyedéves árbevételt jelentett, 106 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. Az adatközponti üzletág 89 milliárd dollárt termelt, éves növekedése 117 százalék volt; a bruttó árrés 75 százalékon alakult. A következő negyedévre 108 milliárd dollár körüli forgalmat vár a társaság.

A prognózis nem számol kínai adatközponti számítási bevétellel, ami jól mutatja az exportkorlátozások és a technológiai geopolitika súlyát. A gyorsjelentés egyben megerősítette: a felhőszolgáltatók, államok és MI-laborok továbbra is példátlan ütemben építik a számítási és energia-infrastruktúrát.

Miért fontos? Az Nvidia már nem csupán vállalati sikertörténet, hanem a világgazdasági beruházási ciklus egyik központja. A számok igazolják az MI-kereslet erejét, de a koncentráció, az áramigény, a finanszírozási körök és a kínai piac kizárása egyre nagyobb rendszerszintű kockázatot is jelent.

Források: SEC/Nvidia: második negyedéves gyorsjelentés · The Wall Street Journal: Nvidia-eredmények

UKRAJNA

Európa több légvédelmet, fegyveripari együttműködést és új szankciókat ígért

A „tettre készek koalíciójának” vezetői augusztus 24-én, Ukrajna függetlenségének 35. évfordulóján Kyivben és videókapcsolaton tanácskoztak. Nagy-Britannia, Franciaország és Németország vezetésével sürgős légvédelmi támogatást, az ukrán hadiiparral való szorosabb együttműködést, energetikai segítséget és az orosz hadiipart, illetve árnyékflottát célzó további szankciókat ígértek.

A résztvevők teljes és feltétel nélküli tűzszünetet követeltek a jelenlegi frontvonal mentén, és tovább készítik a tűzszünet után bevethető multinacionális erőt. Két nappal később John Ratcliffe CIA-igazgató Moszkvában orosz hírszerzési vezetőkkel találkozott. A látogatás ténye megerősített, tartalmát azonban egyik fél sem közölte; ezért békeáttörésre vagy NATO-val kapcsolatos ultimátumra ebből nem lehet következtetni.

Miért fontos? A hét egyszerre mutatta a háború két pályáját: Európa a hosszú távú katonai és gazdasági támogatást intézményesíti, Washington pedig fenntartja a titkosszolgálati kommunikációt Moszkvával. A háttércsatorna hasznos lehet a kockázatok csökkentésére, de nyilvános tárgyalási eredmény nélkül nem jelent békefolyamatot.

Források: Brit kormány: a tettre készek koalíciójának nyilatkozata · Élysée: közös nyilatkozat Ukrajnáról · Reuters: a CIA igazgatójának moszkvai tárgyalása

A jövő hét három kérdése

1. Milyen kiadási és bevételi részletekkel nyújtja be a kormány augusztus 31-én a 7,5 százalékos hiánycélra épülő költségvetési módosítást?
2. Milyen első ügyeket választ az NVVH a szeptember 1-jei indulás után, és hogyan biztosítja a nyomozások gyorsaságát, valamint a bírói kontrollt?
3. Lesz-e működő hormuzi hajózási megállapodás, miközben Kanada közzéteszi a szeptember 8-án életbe lépő amerikai ellenvámok részleteit?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg az AI segítségével, a 2026. augusztus 28-án 16.30-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hivatalos vagy politikai állításokat, valamint a szerkesztői értelmezést.

A Heti hírhalom bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A jelölés körüli vita egyik legfontosabb pontja Unger Anna meghallgatáson tett kijelentése, a mert arról beszélt, hogy akár a hivatal vezetőjének hatéves megbízatása alatt sem biztos, hogy megszületnek a bírósági ítéletek a feltárt korrupciós ügyekben. Hantosi István, a parlamenti bizottság tiszás elnöke a jelölés után úgy értelmezte ezt, hogy az igazságszolgáltatás jelenlegi működési rendjét tekintve ez reális lehet, ugyanakkor hat év alatt nyomozások, vádemelések, polgári jogi eljárások és vagyonvisszaszerzések igenis eredményt hozhatnak.

Az eddigi gyakorlat, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a hat év nem a valóságtól elrugaszkodott időtartam. Simon Gábornak, az MSZP egykori elnökhelyettesének titkos külföldi bankszámláival kapcsolatos ügye 2014 februárja óta tart, azaz már több mint 12 éve húzódik. Az elsőfokú ítélet az idén márciusban született meg. A Schadl–Völner-ügy, a végrehajtók korrupciós ügye hivatalosan 2021 novembere óta tart, vagyis közel 5 éve húzódik. A rendszerváltás utáni időszak egyik legnagyobb korrupciós botrányában a per 3 éve kezdődött. A Quaestor-ügy 2015. március 10. óta tart, az elsőfokú ítélet 2024-ben született, de a fellebbezések miatt az ügy húzódik.

Akár egy évtized is szükséges ahhoz, hogy megszülessen egy ítélet, azonban ez nincs kőbe vésve. Jogilag lényeges különbség van a nyomozás megindítása, a vádemelés, az elsőfokú ítélet és a jogerős ítélet között. Politikai szempontból azonban érthető a kérdés: valóban törvényszerű-e, hogy egy korrupcióellenes intézmény működésének első hat évében ne lehessen számottevő bírósági eredményeket felmutatni? A környező országok tapasztalatai alapján erre aligha lehet egyértelmű igennel felelni.

Szlovákiában a 2020-as kormányváltás – illetve egy újságíró és barátnője meggyilkolása után után – olyan korrupcióellenes eljárássorozat indult, amely korábban elképzelhetetlennek számított. A rendőrség és a Különleges Ügyészség magas rangú rendőri vezetők, bírák, ügyészek, állami tisztviselők és nagyvállalkozók ellen indított eljárásokat. Az amerikai külügyminisztérium összesítése szerint csak 2020-ban 124 embert emeltek vád alá korrupciós bűncselekmények miatt, miközben 118 embert ítéltek el. 2021-ben már 136 személy ellen emeltek vádat korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények miatt.

Még beszédesebb a Különleges Ügyészség és a Specializált Büntetőbíróság eredményessége. Az Európai Bizottság által idézett elemzés szerint a Különleges Ügyészség által 2020 és 2022 között bíróság elé vitt és ebben az időszakban eldöntött 288 korrupciós ügy mintegy 95 százaléka elmarasztaló döntéssel végződött. Vagyis három év alatt nem egyszerűen nyomozások vagy politikai ígéretek születtek, hanem százszámra jutottak el korrupciós ügyek a bírósági döntésig.

A 2020 után indult ügyekben ráadásul nem kizárólag kishivatalnokokról volt szó. A vádlottak és elítéltek között rendőri vezetők, ügyészek, bírák és befolyásos üzletemberek is szerepeltek. Dušan Kováčik volt különleges ügyészt például korrupció miatt jogerősen nyolc év szabadságvesztésre ítélték.

Robert Fico visszatérése után azonban éppen azokat az intézményeket kezdték lebontani, amelyek ezt az eredményességet lehetővé tették. A kormány megszüntette a Különleges Ügyészséget, és átszervezte a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökséget, a NAKA-t. Az Európai Bizottság külön is figyelmeztetett arra, hogy a változtatások veszélyeztethetik Szlovákia képességét a magas szintű korrupció hatékony kivizsgálására és üldözésére.

Az eredmény a korrupció megítélésében is látványos. Szlovákia a Transparency International 2023-as rangsorában még történelmi legjobb eredményét, a 47. helyet érte el. A 2024-es indexben a 59. helyre zuhant, 2025-ben pedig további két helyet veszítve már csak a 61. volt a 182 vizsgált ország között. A Transparency International Slovakia számítása szerint két év alatt összesen 14 helyet és hat indexpontot veszített az ország.

Románia példája még markánsabb.

A román Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség, a DNA önálló, specializált intézményként évről évre több száz embert állít bíróság elé. A hivatalos adatok szerint 2023-ban 651, 2024-ben 683, 2025-ben pedig már 792 vádlottat küldtek bíróság elé. Ez három év alatt összesen 2126 személy.

Csak 2025-ben 2599 új büntetőügy érkezett a DNA-hoz, 1592 ügyet zártak le, 114 vádirat készült, 253 esetben pedig vádalku született. A bíróságok ugyanebben az évben a DNA által kezelt ügyekben 289 jogerős elmarasztaló ítéletet hoztak.

Ezek az adatok természetesen nem jelentik azt, hogy egy új magyar korrupcióellenes hivatalnak egyik napról a másikra százával kellene jogerős ítéleteket produkálnia. A büntetőeljárás nem futószalag, a jogállamban pedig éppen az a lényeg, hogy a politikai elvárás ne írja felül a bizonyítást, a védelem jogait és a bíróság függetlenségét.

A hat év nem valamiféle természeti törvény.

Ha adott egy kellő jogkörökkel rendelkező, megfelelően finanszírozott, szakmailag felkészült és politikailag független nyomozó-ügyészi rendszer, akkor néhány év alatt nemcsak nyomozások indulhatnak el, hanem vádemelések, elsőfokú és akár jogerős ítéletek is születhetnek. Szlovákia 2020 utáni története és a román DNA jelenlegi teljesítménye éppen ezt bizonyítja, így Unger Anna kijelentése körül valójában két külön vita zajlik.

Az egyik jogi-szakmai kérdés az, hogy felelős vezető ígérhet-e előre jogerős ítéleteket olyan ügyekben, amelyekről még azt sem tudjuk, milyen bizonyítékok állnak majd rendelkezésre? Nyilvánvalóan nem. Egy korrupcióellenes hivatal vezetője nem bíró, és nem ígérhet politikai megrendelésre ítéleteket.

A másik azonban intézményi és politikai kérdés: elfogadható célkitűzés-e eleve úgy nekivágni egy hatéves ciklusnak, hogy annak végére sem feltétlenül várunk bírósági ítéleteket? Erre már sokkal nehezebb igennel felelni.

Ha egy új hivatal éppen azért jön létre, hogy évtizedes korrupciós ügyeket tárjon fel, vagyont szerezzen vissza és felelősségre vonást kezdeményezzen, akkor teljesítményét nem lehet pusztán a megnyitott akták vagy a megtett feljelentések számával mérni. A nyomozás eredménye a vádemelés, a vádemelés próbája pedig a bíróság. Szlovákia és Románia tapasztalata azt mutatja: nem kell feltétlenül hat év ahhoz, hogy egy ország komolyan vehető eredményeket érjen el a korrupció elleni küzdelemben. Politikai akarat, intézményi függetlenség, megfelelő szakemberek és hatékonyan működő igazságszolgáltatás kellenek hozzá.

A cikk az AI segítségével készült

A Hány év kell a korrupció elítéléséhez? bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Baka András lett Magyarország új köztársasági elnöke

Az Országgyűlés augusztus 11-én 140 igen és 6 nem szavazattal köztársasági elnökké választotta Baka Andrást. A Fidesz–KDNP képviselői nem vettek részt a titkos voksolásban. A 73 éves jogtudós korábban az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírája, majd a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt; hivatalát augusztus 19-én foglalja el.

Eskütétele után Baka a jogállamiság helyreállításáról, a közpénzek ellenőrzéséről és a társadalmi megosztottság csökkentéséről beszélt. Kijelentette: a jogsértéseket fel kell tárni, de a bűnösséget a bíróságoknak kell megállapítaniuk, az új országot pedig nem lehet bosszúra építeni. Ezek programadó államfői mondatok; tartalmukat a későbbi döntések mérik majd.

Miért fontos? A Tisza kétharmadával megválasztott elnök első próbája saját intézményi önállósága lesz. Törvényt küldhet az Alkotmánybírósághoz, kegyelmet adhat és jelölési jogköröket gyakorolhat — vagyis a politikai semlegességét nem a beszéd, hanem az első konfliktusokban elfoglalt álláspont teszi hitelessé.

Források: Kormány.hu: Baka András lett a köztársasági elnök · Országgyűlés: az augusztus 11-i szavazások · Portfolio: Baka András beiktatási beszéde

ENERGIA

Fenékküszöbbel és készenlétbe helyezett bárkákkal védenék Paksot

A kormány megkezdte a Duna paksi vízkivételi térségét megemelő fenékküszöb előkészítését. Az atomerőmű csütörtökön két turbinával, összesen mintegy 500 megawatt teljesítménnyel működött, miközben a folyó ismét apadt. A tartós megoldáshoz 145 ezer köbméter követ terveznek beépíteni: az első 35 ezer köbméterből vízszintemelő kőborda, további 110 ezerből medervédelem készülne.

Gyors beavatkozásként két, egyenként 80 méteres bárkát is előkészítettek elsüllyesztésre, ha a vízállás ezt szükségessé teszi. A kormány 6,1 milliárd forintra becsüli a beruházást, és azt állítja, hogy árvíznél legfeljebb 1–2 centiméterrel emelné a vízszintet. Aszódi Attila energetikai szakértő működőképes, sürgős megoldásnak tartja a tervet; a kivitelezés tényleges hidrológiai és ökológiai hatását azonban csak a mérések igazolhatják.

Miért fontos? A krízis után már nem csupán fogyasztáscsökkentésről, hanem fizikai alkalmazkodásról van szó. A beruházás Paks üzemét stabilizálhatja, ugyanakkor precedenst teremt: a klímaváltozás miatt egyre több kritikus infrastruktúrát kell a korábbi víz- és hőmérsékleti viszonyoktól eltérő környezetre átépíteni.

Források: Kormány.hu: megkezdődött a paksi vízszintemelés előkészítése · Aszódi Attila: mire képes a paksi fenékküszöb? · Telex: politikai vita a paksi beavatkozás körül

KÖLTSÉGVETÉS

Júliusi többlet után átírták az államadósság-szabály kivételét

A központi alrendszer júliusban 524,3 milliárd forintos többletet ért el; hét hónap alatt ugyanakkor még 2857,9 milliárd forint volt a hiány, az éves törvényi cél 67,7 százaléka. A Pénzügyminisztérium szerint az éves összevetésben kedvezőbb egyenleget mintegy 300 milliárd forinttal alacsonyabb intézményi kifizetés, 109 milliárddal kisebb állami vagyonkiadás, valamint 157 milliárddal magasabb adó- és járulékbevétel segítette.

Az Országgyűlés közben módosította a stabilitási törvényt: az adósságcsökkentési szabály alól már nemcsak recesszió, hanem olyan hároméves időszak is kivételt jelent, amikor az összesített reálnövekedés nem éri el az 1 százalékot. A 2023–2025-ös növekedés a Portfolio számítása szerint 0,2 százalék volt, így az augusztus 14-én hatályba lépett szabály lehetővé teszi az idei büdzsé magasabb hiánnyal és adóssággal járó módosítását.

Miért fontos? A júliusi többlet jó hír, de egyetlen hónap részben elhalasztott kiadásokkal is javítható. A szabálymódosítás gazdaságilag mozgásteret ad az örökölt hiány kezeléséhez, intézményileg viszont felveti, mennyire hiteles egy olyan fiskális korlát, amelyet éppen az aktuális helyzethez igazítanak.

Források: Pénzügyminisztérium: júliusi államháztartási gyorsjelentés · Magyar Közlöny: a közpénzügyi reformok törvénye · Portfolio: átírták az államadósság-szabály kivételét

IPAR

Látványos éves növekedés mögött havi visszaesés maradt

A magyar ipari termelés júniusban nyers adatok szerint 10,1 százalékkal nőtt az előző évhez képest, de munkanaphatástól megtisztítva már csak 4,1 százalék volt a bővülés. A szezonálisan kiigazított kibocsátás májushoz viszonyítva 1,4 százalékkal csökkent. Az eltérést részben az okozta, hogy idén kettővel több munkanap volt júniusban.

A járműgyártás 41, a gép- és berendezésgyártás 26 százalékkal bővült, miközben az akkumulátor- és szárazelemgyártás 1,3, az élelmiszeripar 1,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az első félév egészében 2,4 százalékkal nőtt az ipar, a június végi rendelésállomány pedig 48 százalékkal haladta meg a tavalyit.

Miért fontos? Az exportágazatokban megjelent a fordulat, de még nem beszélhetünk széles alapú fellendülésről. A munkanaphatás és néhány nagy ágazat kiugró teljesítménye felfelé húzza a fő számot, miközben a havi csökkenés és a gyenge belföldi értékesítés óvatosságra int.

Források: KSH: ipari termelés, 2026. június · GKI: modellváltás kell a tartós növekedéshez

UNIÓS PÉNZ

Átláthatósági vita miatt elesett két RRF-támogatástól az Opus Titász

A Magyar Fejlesztési Bank augusztus 10-én kizárta az Opus Titász Áramhálózati Zrt.-t az RRF-ből finanszírozott hálózatfejlesztési és okosmérő-pályázatokból, arra hivatkozva, hogy a társaság nem teljesítette az átlátható tulajdonosi szerkezet követelményét. A döntés két, összesen mintegy 66 milliárd forintos korábbi támogatási döntést érint; a teljes pályázati keret meghaladja az 500 milliárd forintot.

A társaság vitatja az MFB álláspontját, jogorvoslatot helyezett kilátásba, és azt állítja, hogy a kizárás a tiszántúli fogyasztókat és a hálózat fejlesztését károsítja. Péntekig nem született bírósági vagy más jogerős döntés arról, hogy az MFB értékelése helyes volt-e; bizonyított tény maga a kizáró határozat és a cég tiltakozása.

Miért fontos? A vita egyszerre szól korrupciómegelőzésről és ellátásbiztonságról. Az uniós pénzekhez szigorú tulajdonosi átláthatóság kell, de az érintett térség hálózatfejlesztése sem maradhat el — a kormánynak ezért jogilag védhető és műszakilag gyors alternatívát kell találnia.

Források: Telex: az MFB kizárta az Opus Titászt az RRF-pályázatokból · HVG: mintegy 66 milliárdos támogatási döntést vontak vissza · Opus Global: a társaság vitatja az MFB döntését

Péntek este a világban

A geopolitikai kockázat és a gazdasági ár ezen a héten különösen közel került egymáshoz. A Hormuzi-szoros bizonytalansága az olajpiacot, az amerikai adatok a kamatvárakozásokat, a hőség Európa infrastruktúráját, a drónháború pedig egyszerre a civil lakosságot, a NATO légterét és a technológiai kereskedelmet érte el.

OLAJPIAC

A Hormuzi-szoros zavara már a készleteket éli fel

A Nemzetközi Energiaügynökség augusztusi jelentése szerint a világ olajkínálata júliusban napi 101,5 millió hordóra emelkedett, de még 6,3 millióval elmaradt az egy évvel korábbitól; a Perzsa-öböl térségében 8,3 millió hordónyi napi termelés továbbra is kiesett. Az IEA a harmadik negyedévre napi 1,8 millió hordós hiányt vár, több mint kétszer akkorát, mint egy hónappal korábban.

Júliusban 69 millió hordóval csökkentek a megfigyelt készletek, miközben az IEA a magas árak és a szoros részleges lezárása miatt 2026 egészére napi 1,6 millió hordós keresletcsökkenést jelez. Az OPEC ezzel szemben még napi 0,6 milliós keresletnövekedéssel számol. A Brent pénteken 87 dollár körül járt, és mintegy 6 százalékos heti emelkedés felé tartott a megrekedt amerikai–iráni tárgyalások közepette.

Miért fontos? A készletpuffer fogyása azt jelenti, hogy minden újabb tankerincidens gyorsabban jelenhet meg az üzemanyagárakban. Az IEA és az OPEC ellentétes keresleti prognózisa pedig megmutatja, milyen széles a bizonytalansági sáv — a jegybankoknak egyszerre kell gyenge növekedést és új energiaár-sokkot kezelniük.

Források: IEA: Oil Market Report, 2026. augusztus · OPEC: 2026. augusztusi olajpiaci jelentés · Reuters: olajdrágulás a Hormuzi-szoros körüli feszültségben

EGYESÜLT ÁLLAMOK

Enyhült a havi infláció — de az éves árnyomás még magas

Az amerikai fogyasztói árindex júliusban 0,1 százalékkal nőtt, az éves infláció 3,4 százalék volt. A havi emelkedés mintegy kétharmadát a lakhatási költségek adták. A termelői árindex havi alapon nem változott, mert a szolgáltatások 0,2 és az építőipar 2,2 százalékos drágulását ellensúlyozta az áruk 0,7 százalékos árcsökkenése.

A termelői árak ugyanakkor éves alapon 4,7 százalékkal emelkedtek, és az élelmiszer-, energia- és kereskedelmi szolgáltatások nélkül számított mutató is 0,4 százalékkal nőtt egy hónap alatt. A piacok mégis csökkentették a szeptemberi Fed-emelés valószínűségét, a technológiai részvények pedig rekordközeli szintekre vitték az S&P 500-at.

Miért fontos? A két adat egyszerre ad okot megkönnyebbülésre és óvatosságra. A pillanatnyi árnyomás hűlt, de az éves termelői infláció és a lakhatás drágulása nem egyeztethető össze könnyen a Fed 2 százalékos céljával — különösen akkor, ha az olajár ismét emelkedik.

Források: BLS: amerikai fogyasztói árak, 2026. július · BLS: amerikai termelői árak, 2026. július · Reuters: csökkent a szeptemberi Fed-emelés esélye

KLÍMA

Rekordalacsony folyók és tüzek rajzolták át Európa nyarát

Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja szerint a Loire, a Pó, a Rajna és a Duna augusztusban rekordalacsony vízszintre süllyedt. A tavasz óta tartó csapadékhiányhoz ismétlődő hőhullámok társultak, a jelenlegi előrejelzések pedig szeptemberig az átlagosnál melegebb és szárazabb idő kockázatát mutatják. A vízhiány már a mezőgazdaságot, az energiatermelést, a folyami szállítást és a turizmust is egyszerre terheli.

Franciaországban, Spanyolországban, Németországban, Görögországban, Horvátországban és az Egyesült Királyságban is lakóterületeket veszélyeztető tüzek égtek. Az AP beszámolója szerint Horvátországban halálos áldozat és több kórházi sérült is volt; Nagy-Britanniában augusztus 13-án 38,1 Celsius-fokot mértek, az ország történetének ötödik legmelegebb napját.

Miért fontos? A rendkívüli időjárás már nem egyetlen ágazat kockázata, hanem összekapcsolt gazdasági sokk. Ugyanaz a vízhiány csökkenti a termést, drágítja az energiát, akadályozza a szállítást és növeli a tűzoltás költségét — vagyis az alkalmazkodás közpénzügyi és versenyképességi kérdéssé vált.

Források: EU Közös Kutatóközpont: rekordalacsony folyók és súlyosbodó aszály · Copernicus: rekordmeleg óceán és európai tűzveszély · AP: Európa több országban küzd erdőtüzekkel

UKRAJNA

A civil veszteség csúcsra ért, egy drónt már NATO-gép lőtt le

Az ENSZ emberi jogi megfigyelői júliusban legalább 437 civil halálát és 2610 sérülését ellenőrizték Ukrajnában. Az összes civil veszteség 2022 márciusa óta nem volt ilyen magas egy hónapban; a halottak száma 2022 májusa, a gyermekáldozatoké 2022 áprilisa óta a legnagyobb. A tényleges szám ennél magasabb lehet, különösen a megszállt területeken, ahol korlátozott az ellenőrizhető információ.

Augusztus 14-én a NATO balti légtérrendészeti missziójának vadászgépei lelőttek egy Lettország légterébe belépő külföldi drónt. A lett védelmi minisztérium az orosz elektronikai hadviselést nevezte a berepülés okának, de közleményében nem azonosította a drón üzemeltetőjét. Az AP szerint valószínűleg egy ukrán eszköz tért el az útvonalától; ez sajtóértesülés, nem végleges vizsgálati megállapítás.

Miért fontos? A háború egyszerre lett intenzívebb a civil lakosság számára és kiszámíthatatlanabb a NATO keleti határán. Egy félreirányított drón is éles szövetségi reakciót válthat ki, miközben a légvédelemnek tömeges támadásokat és véletlen vagy szándékos légtérsértéseket egyaránt kezelnie kell.

Források: ENSZ: 2022 márciusa óta nem volt ennyi civil áldozat · Lett védelmi minisztérium: NATO-gép lőtt le egy drónt · AP: nő a civil veszteség, drón lépett NATO-légtérbe

TECHNOLÓGIAI KERESKEDELEM

Washington akár százszázalékos vámot vet ki a drónokra

Donald Trump augusztus 13-i proklamációja 100 százalékos vámot rendel el a 25 kilogrammnál nehezebb vagy bizonyos érzékeny képalkotó képességgel rendelkező drónokra, azok dokkolóállomásaira és egyes kritikus alkatrészeire. A kisebb, kevésbé érzékeny rendszerekre és más alkatrészekre 25 százalékos vám kerül; a fő szabályok 21 nappal az aláírás után lépnek hatályba.

Az Európai Unióból, Japánból, Dél-Koreából, Svájcból, Tajvanról és Liechtensteinből érkező, szigorú eredetszabályoknak megfelelő termékek 15, a brit drónok 10 százalékos kulcsot kaphatnak. A Fehér Ház nemzetbiztonsági és iparpolitikai intézkedésként indokolja a lépést, és amerikai gyártást ösztönző programot is engedélyez; a Financial Times szerint a fő cél a kínai technológiától való függés csökkentése.

Miért fontos? A drón egyszerre fogyasztási cikk, ipari eszköz és fegyverrendszer, ezért a vám új szintre emeli a technológiai kereskedelmi háborút. Az amerikai gyártók időt nyerhetnek, de a rendőrségek, gazdák és vállalatok rövid távon drágább beszerzéssel és szűkebb kínálattal szembesülhetnek.

Források: Fehér Ház: új vámok a drónokra és alkatrészeikre · Fehér Ház: a drónvámokról szóló elnöki proklamáció · Financial Times: Washington a kínai drónfüggést célozza

A jövő hét három kérdése

1. Mit mond hétfőn az Alkotmánybíróság a Sulyok Tamás távozását eredményező szabályról, és zavartalan lesz-e Baka András augusztus 19-i hivatalba lépése?
2. Szükség lesz-e a két bárka elsüllyesztésére Paksnál, és a fenékküszöb építése milyen gyorsan emeli meg mérhetően a vízszintet?
3. Közelebb kerül-e az amerikai–iráni megállapodás, vagy az olajkészletek további fogyása újabb üzemanyagár- és inflációs hullámot indít?

Szerkesztői megjegyzés

A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. augusztus 14-én 17 óráig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő ügyeknél a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat és a szakmai véleményeket külön kezeli. Az összeállítás az MI segítségével jött létre.

A Péntek este itthon és külföldön bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Országgyűlésben 14 órakor kezdődött meg az új köztársasági elnök megválasztásáról szóló titkos szavazás. Hallerné Nagy Anikó (Tisza), az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnök hiordette ki az eredményt, amely szerint 140 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében a parlament köztársasági elnökké választotta Baka Andrást

A Legfelsőbb Bíróság volt elnökét szombaton jelölte köztársasági elnöknek a Tisza párt parlamenti frakciója. A frakció közleményében kifejtették, hogy Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta.

Miután 2011-ben az Országgyűlés fideszes többsége jogellenesen, idő előtt eltávolította hivatalából, kúriai bíróként folytatta munkáját. Dr. Baka András egész eddigi életútja során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mindig következetesen kiállt a jogállam és a bírói függetlenség mellett. Életútja példát mutat a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről – teszi hozzá a frakció, amelynek tagjainak meggyőződése, hogy Baka András tapasztalata és egész életútja során mutatott szakmai függetlensége különös értéket jelent abban az időszakban, melynek során Magyarország új alkotmányos berendezkedésének alapjait készülünk közösen megteremteni.

Megválasztása után tartott beszédében az új köztársasági elnök elmondta, hogy azért vállalta a felkérést, mert úgy gondolta, hogy Magyarország történetének olyan időszakához érkezett, amikor az állam működéséről, az alkotmányosságról és az ország közösségéről komoly gondolkodásra van szükség.

Hozzátette: „A társadalom többsége felszabadulást és reményt érez, mások csalódottságot és bizonytalanságot. Egy demokratikus társadalomban ez nem rendellenesség, hanem természetes állapot. Az új korszak kezdetén nem kerülhetjük el a szembenézést. Tudnunk, értenünk kell, hogyan jutottunk idáig. Egygenerációnyi időt vesztegetett a nemzet, miközben a rendszerváltás éltanulójából a sereghajtó országok közé süllyedt. Magyarország olyan súlyos válságba került, amely a jogállam, a gazdaság, a társadalom, az államháztartás, az energiaháztartás, a vízgazdálkodás és a közlekedés területét egyaránt érinti. Tragikus helyzetben van az egészségügy, az oktatás, a gyermekvédelem.”

Baka András szerint a közös javak jelentős része magánérdekbe került. „A jogállam nem csak attól működik, hogy vannak szabályai, hanem az emberek elhiszik, hogy ezek a szabályok mindenkire vonatkoznak” – húzta alá a megválasztott államfő, aki szerint Budapestet és a vidéket, a fiatalt és az időset, a hívőt és a nem hívőt, a jobboldalit és a baloldalit, a konzervatívot és a liberálist, a kisebbséget és a többséget, a gazdagot és a szegényt egymással szembe állították. Egyszerre követel ez igazságtételt és önmérsékletet – rögzítette Baka András, világossá téve: „Nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra. Akik csalódtak, nem kell megtagadni a meggyőződésüket ahhoz, hogy ugyanannyi hely jusson nekik a jövő Magyarországán.”

Baka András hangsúlyozta, tévedés lenne azt hinni, hogy a választási eredmény önmagában helyreállítja a jogállamot. Szükség van demokratikus és működő alkotmányos kultúrára is, amelyben a hatalom korlátozása nem akadály, a politikai ellenfél nem ellenség, a kritika nem árulás, a kompromisszum pedig nem gyengeség.

A történelemben nincs visszaút, megváltozott a világ, „a változás nem egy elveszett múlt helyreállításának lehetősége. Arra kaptunk lehetőséget, hogy tanuljunk abból, amit jól csináltunk, és abból is, amit elrontottunk. Nem egy régi Magyarországot kell visszakapnunk. Az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e olyan országgá válni, ahol egy gyerek jövőjét nem a születési helye dönti el, ahogy egy tanár vagy ápoló munkája megbecsülést jelent.” Baka András beszédét azzal zárta, hogy az állam nem önmagáért, hanem az emberért van.

Fotó: MTI

A Baka András az új köztársasági elnök – az állam nem önmagáért, hanem az emberért van bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Jelezték azt is, hogy Kékestetőn még soha nem mértek ilyen magas hőmérsékletet, mint csütörtök délután, amikor 32,1 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. Korábban ott 2007. július 20-án 31,4 Celsius-fokig melegedett fel a levegő.

A szakemberek megfeszített munkájának köszönhetően egyelőre továbbra is biztonsággal üzemeltethető a Paksi Atomerőmű még működő turbinája – közölték a Védelmi Munkacsoport értékelésében, amelyet a kormany.hu oldalon tettek közzé. A közleményben azt írták: a következő napokban 40-42 fokos csúcshőmérsékletet mutatnak az előrejelzések.

A hidegfront amúgy nem hoz annyi csapadékot Magyarországra, hogy javítson az aszályhelyzeten, de Ausztriában eshet annyi, amennyi megemelheti a Duna rekordalacsony vízállását.

A területi védelmi bizottságok adatszolgáltatása alapján Magyarországon 465 településen rendeltek el elsőfokú, 151 településen másodfokú, 13 településen pedig harmadfokú vízkorlátozást – olvasható a kormany.hu oldalon a hőségriasztásról készült, szerda reggel közzétett jelentésében. Azt írták: a védelmi munkacsoport ülést tartott az energiaellátási helyzet kezelésével kapcsolatban, valamint áttekintette az ivóvíz-korlátozások eredményeit.

A Gazdasági és Energetikai Minisztérium által a MAVIR Zrt. adatai alapján készített tájékoztatás szerint a bruttó csúcsidei rendszerterhelés kedden 6800 megawatt volt, amely 300 megawattal kevesebb az előre tervezett 7100 megawattnál. A várható bruttó csúcsidei rendszerterhelés szerdán 6900 megawatt lehet – jelezték hangsúlyozva, hogy mérhető eredménye van az áramfogyasztás átütemezésére vonatkozó kormányzati kommunikációnak és a nagyfogyasztók önkéntes korlátozásainak. A paksi atomerőmű aktuális visszaterhelési értéke 1770 megawatt, így az erőmű 2000 megawatt helyett 230 megawatton termel.

A számítások szerint a következő napokban Pakson már lassú javulás várható, de a többi turbina újraindításához a szükséges vízszintnek tartósan meg kell maradnia. Minden döntésnél a nukleáris biztonság az első – hangsúlyozták, hozzátéve, hogy addig is a szakemberek fegyelmezetten, folyamatos készenlétben dolgoznak a rendkívüli helyzetben. A vízállás mellett a termelést egyéb kockázatok is veszélyeztetik: mivel egy rendszer működik, bármilyen kisebb üzemzavar kritikus lehet. Ezért fontos továbbra is takarékoskodni a villamosenergiával – mondja az értékelés.

Közölték: az elmúlt napokban 837 közepes és nagyfogyasztó tett önkéntes vállalást, összesen több mint 600 megawatt fogyasztás csökkentésére vagy átütemezésére. Amennyiben az ország energiaellátásának biztonsága ezt megköveteli, a nagyfogyasztók kötelező korlátozását vagy akár lekapcsolását is lehetővé teszik a jogszabályok. A következő 48 óra lesz a legnehezebb – mutattak rá.

Hangsúlyozták, hogy emellett a lakosság összefogásának is köszönhető, hogy az ország villamosenergia-ellátása stabil. A kormány továbbra is arra ösztönzi az embereket, hogy délután 5 és este 10 óra között ütemezzenek át minden halasztható áramfogyasztást.

Miután a hőség nőni fog a következő napokban, ezért a kormány a Védelmi Munkacsoport ülésén eldöntötte, hogy fenntartja a vasúti teherszállítás szüneteltetését szerdán és csütörtökön is 17 és 22 óra között, ami az esti csúcsidőszakban a számítások szerint 60-90 megawatt terhelést vesz le az energiahálózatról.

A képen a ma reggeli hőmérsékletek

A Újabb melegrekordok dőltek meg, szombaton másodfokúra csökken a riasztás bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.