Udvarhelyi Tessza alpolgármester díjátadón mondott beszéde óriási sikert aratott és vastapsot kapott. Talán nem tévedek, hogy ez taps most nekünk, a csodálatos választási forradalmat végrehajtó magyaroknak, a megújuló és Európába visszatérő Magyarországnak és a reménytelenségben is kitartó, a közösségét szolgáló helyi politikának egyaránt szólt.

A Befogadás és a Sokszínűség Fővárosai díj elismeri és reflektorfénybe állítja azt a munkát, amelyet egy-egy város vagy régió végez, és amely más európai városokat is inspirálhat arra, hogy polgáraik számára sokszínűbb, befogadóbb és megkülönböztetésmentes környezetet teremtsenek.

A díj azokat a gyakorlatban bevált módszereket részesíti elismerésben, amelyek előmozdítják a – nem, az életkor, fogyatékosság, LMBTIQ-identitás, vallás vagy meggyőződés, illetve faji vagy etnikai hovatartozás tekintetében megmutatkozó – sokszínűséget, mint a gazdagság és az innováció forrását, támogatják a befogadást célzó szakpolitikákat és rendszereket, és minden polgárban erősítik az összetartozás érzését. 

A díj az EU rasszizmus elleni cselekvési tervének és az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló 2020–2025-ös stratégiájának eredményeképpen született.

Udvarhelyi Tessza a díjátadón így beszélt: ” Mi a legsötétebb időkben is a másik Magyarországot építettük kicsiben, de most végre úgy érezzük, egész Magyarország visszatért az EU-ba, és nem kell ellenszélben dolgoznunk tovább. Józsefvárosban továbbra is azon dolgozunk, hogy mindenki egyenlően hozzáférjen az önkormányzati szolgáltatásokhoz, beleszólhasson az ügyeinkbe, és azt érezze, hogy ez a közösség az otthona!” – idézi Pikó András.

A Aranyfokozatú befogadó lett Józsefváros bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A teljes szavazókorú népesség körében a Tisza Párt támogatottsága elérte az 56 százalékot. Azok között, akik biztosan pártot tudnak választani, ez az arány még magasabb, 66 százalék.

Ezzel szemben a Fidesz támogatottsága jelentősen csökkent. A teljes népességben már csak 21 százalék szavazna a Fideszre, a biztos szavazók között 25 százalék.

Magyar Péter is reagált a Medián friss közvélemény-kutatására, amely 40 százalékpontos Tisza-előnyt mutat a Fidesszel szemben – a leendő miniszterelnök a Facebookon posztolt erről.

Soha nem látott választási felhatalmazás után, soha nem látott (66%-25%) előny és az ezzel járó soha nem látott felelősség – írta bejegyzésében Magyar. „Magyarország döntött, a magyar emberek teljes rendszerváltást és egy működő, emberséges hazát szeretnének” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a Tisza-kormány ezért fog dolgozni

A 66 : 25 – óriási különbség a Tisza Párt javára bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Ruff Bálint elfogadta a felkérést, a Miniszterelnökséget vezető miniszter lehet

Elfogadta Magyar Péter felkérését Ruff Bálint, így a Miniszterelnökséget vezető miniszteri posztra készül az új kormányban – erről maga az egykori politikai tanácsadó, majd ismert médiaszereplő beszélt a Válasz Online-nak adott interjújában.

Ruff úgy fogalmazott: a választások után, hosszas egyeztetéseket követően mondott igent a felkérésre. Szerinte most „egyszer fordul elő az ember és az ország életében”, hogy egy rendszerváltást kell végigvinni, és az ő feladata az lesz, hogy a Miniszterelnökséget ennek a munkának a kiszolgálására szervezze meg.

A leendő miniszter arról is beszélt: a választási kampányban nem volt formális kapcsolata a Tisza Párttal, ugyanakkor politikai tanácsadóként több szereplővel, így Magyar Péterrel is többször egyeztetett.

Nem „halálcsillagot” ígér, hanem koordináló Miniszterelnökséget

Ruff Bálint szerint az általa vezetendő Miniszterelnökség nem az Orbán-rendszerből ismert, túlnövesztett központi szervezet mintájára működne. Azt mondta, nem „halálcsillagként” működő minisztériumot képzel el, hanem olyan intézményt, amely összehangolja a minisztériumok munkáját, figyeli a vállalások teljesítését, sürgeti a végrehajtást, és összegyűjti a jó kormányzáshoz szükséges információkat.

Az interjú alapján a Miniszterelnökségben kapna helyet a kormányzati stratégia központja is, emellett szakpolitikai referatúra segítené a döntéshozatalt. Ruff ezt a tárcát a „rendszerváltás motorjának” nevezte.

Az első lépések között az ügynökakták és a vagyonvisszaszerzés

A leendő miniszter két korai feladatot is megnevezett. Elmondása szerint az első naptól azon lesznek, hogy a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat, a lehető legkevesebb, nemzetbiztonsági okokra hivatkozó kitakarással. Ezt történelmi és morális ügynek nevezte, mondván: a múlt feltárása nélkül nem lehet új lapot nyitni.

Második kiemelt vállalásként egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozását említette. Az interjúban arról beszélt, hogy ennek a szervezetnek széles jogosítványokra lenne szüksége, mert szerinte az igazságszolgáltatásnak el kell érnie azokat, akik súlyos károkat okoztak az országnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: miniszterként nem kíván személyeskedni, és a büntetések megítélését a bíróságok dolgának tekinti.

„Normális, működő, emberséges” országot ígér

Ruff Bálint az interjúban többször is a „normális ország” gondolatára építette mondanivalóját. Azt mondta, olyan államot szeretne, amely újra a polgárokért dolgozik, nem ellenük, és amely visszaszerzi az emberek bizalmát. Példákat is sorolt: az állam ne hallgassa le jogellenesen az állampolgárokat, a hatóságok valós adatokat közöljenek, az adóforintokat rendeltetésszerűen költsék el, és az állam ne elnyomni, hanem védeni, szolgálni és segíteni akarjon. A leendő miniszter szerint a magyarok április 12-én a megosztásra, a hergelésre és az „őrületre” mondtak nemet. Azt állította, nem akar olyan minisztériumot vezetni, amelynek bármi köze van az indulatok felkorbácsolásához.

Megszüntetnék a vizuális politikai riogatást

A társadalmi klímáról szólva Ruff arról is beszélt, hogy az Orbán-korszak egyik legsúlyosabb örökségének a propaganda által fenntartott lelki nyomást tartja. Azt mondta, a migrációval, háborúval vagy „woke”-kal riogató politikai hirdetések megszűnnek, sőt olyan jogszabályt is hoznának, amely kizárja az ilyen típusú kampányokat. Szavai szerint az utcákon és az online térben megjelent vizuális riogatásnak vége lesz.

Szabad kezet kaphat a csapatépítésben

Ruff azt mondta, Magyar Péterrel abban állapodtak meg, hogy maga rakhatja össze a saját csapatát. Állítása szerint az ország legjobb szakembereit szeretné a Miniszterelnökségre hívni, és nem politikai beállítottság, hanem teljesítmény alapján válogatna.

Arra a felvetésre, hogy korábbi megszólalásai alapján inkább baloldali programhoz állt közel, miközben most egy néppárti erő kormányában vállal szerepet, úgy válaszolt: a Tisza programja eleve heterogén, bal- és jobboldali, zöld, liberális és konzervatív elemeket is tartalmaz. Szerinte most nem az ideológiai harc, hanem a rendszerváltás ideje van.

Korlátokat ígér a hatalomnak

A kétharmados felhatalmazás és az önkorlátozás viszonyáról szólva Ruff Bálint azt mondta: hisz az intézményi korlátokban és abban, hogy a fékek és ellensúlyok képesek kordában tartani a hatalom torzító hatását. Az Orbán-rendszer kudarcának egyik okát éppen abban látta, hogy nem maradtak valódi ellensúlyok, a kontroll nélküli hatalom pedig szerinte elszakította a vezetőket a társadalomtól. Példaként említette, hogy Magyar Péter saját maga kezdeményezte: egy ember legfeljebb két cikluson át lehessen miniszterelnök.

Az uniós pénzek hazahozatalát kulcskérdésnek nevezte

A leendő miniszter arról is beszélt, hogy az EU-ügyek a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt maradhatnak. Indoklása szerint ez azért fontos, mert az uniós pénzek hazahozatala és az Európai Unióval való viszony rendezése a következő hónapok egyik legsürgetőbb feladata lesz.

Szólt az átadás-átvételről is: elmondása szerint várhatóan Gulyás Gergellyel és Rogán Antallal is egyeztetnie kell, ugyanakkor ennél is fontosabbnak nevezte, hogy a kormányzati átadás-átvétel minden jogszabályt betartva, teljes körűen és precízen menjen végbe.

„Ennek az eufóriának hegyeket kell megmozgatnia”

Ruff Bálint az interjú egyik legerősebb mondatában úgy fogalmazott: a Tisza 141 fős frakciójában azt látja, hogy tisztában vannak a rájuk nehezedő felhatalmazás súlyával, és „ennek az eufóriának hegyeket kell megmozgatnia”. Arra a kérdésre pedig, mivel lenne elégedett négy év múlva, azt válaszolta: azzal, ha akkor is tiszta szívvel tud minden magyar szemébe nézni, és úgy érezheti, hogy „megcselekedtük, amit megkövetelt a haza”.

Az összefoglaló az MI segítségével készült

https://www.valaszonline.hu/2026/04/22/ruff-balint-magyar-peter-tisza-kormany-miniszter-interju

Jogász, kommunikációs szakember, politikai stratéga és leendő miniszter

Ruff Bálint tanulmányait először az ELTE-n végezte, ahol 2004-ben filozófia diplomát szerzett, majd 2005-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen jogi diplomát kapott. Pályafutását a Miniszterelnöki Hivatalban kezdte jogi tanácsadóként, Horn Gábor államtitkár mellett.

2007-től az SZDSZ kabinetfőnöke volt, később az MSZP-frakciónak is dolgozott. 2017 és 2024 között Botka László szegedi polgármester politikai főtanácsadójaként és kampányfőnökeként tevékenykedett. Országos ismertségre a Partizán Vétó politikai elemző műsorának vezetőjeként tett szert, ahol stratégiai kérdéseket boncolgatott és világos, elemző gondolkodásával kiemelkedett a hazai médiában. Ez a szereplés hozzájárult ahhoz, hogy neve széles körben ismertté vált.

A 2026-os választásokat követően, Magyar Péter felkérésére, elvállalta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepét a Tisza Párt kormányában.

A Ruff Bálint: a Miniszterelnökség a „rendszerváltás motorja” lesz bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az EP nagyobb költségvetést tart szükségesnek

Az Európai Parlament költségvetési bizottsága 26 igen, 9 nem és 5 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját a 2028–2034-es többéves pénzügyi keretről (MFF). A képviselők szerint az uniós költségvetés felső határát az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,27 százalékában kellene meghatározni. Emellett azt javasolják, hogy a NextGenerationEU helyreállítási alap adósságszolgálata – amely a GNI 0,11 százalékát teszi ki – ne a költségvetési plafonon belül jelenjen meg. A bizottság álláspontja mintegy 10 százalékkal haladja meg az Európai Bizottság 2025 júliusában bemutatott javaslatát. A többletforrásokat a képviselők egyenletesen osztanák el az uniós prioritásokat finanszírozó fő költségvetési fejezetek között, és hangsúlyozzák: a büdzsét védeni kell az infláció hatásaitól.

Háború, versenyképesség, klíma – növekvő kihívások

Az EP szerint ez a finanszírozási szint a minimum ahhoz, hogy az EU teljesíteni tudja vállalásait és reagáljon a polgárok elvárásaira. A képviselők többek között a következő kihívásokat emelik ki:

• az Európában zajló nagyléptékű fegyveres konfliktusok,
• gazdasági és társadalmi feszültségek,
• a versenyképességi lemaradás,
• valamint az éghajlati és biodiverzitási válság súlyosbodása.

Az EP hangsúlyozza: a következő hosszú távú költségvetésnek továbbra is beruházási jellegűnek kell maradnia, amely uniós hozzáadott értéket teremt a nemzeti kiadásokhoz képest.

Elutasítják a „nemzeti menük” logikáját

A képviselők nem támogatják az uniós költségvetés „renacionalizációját”. Kifejezetten bírálják a Bizottság „egy terv minden tagállamnak” megközelítését, amely szerintük gyengítheti az uniós szakpolitikákat, csökkentheti az átláthatóságot, és versenyt teremthet a kedvezményezettek között.

Több pénzt kérnek kulcsprogramokra

Az EP külön, megerősített forrásokat sürget több kiemelt területen. A javasolt többletek (folyó árakon) többek között:

• Közös agrárpolitika: +139,31 milliárd euró
• Kohéziós és strukturális alapok: +78,87 milliárd euró
• Európai Szociális Alap: +124,19 milliárd euró
• Európai Versenyképességi Alap: +30,05 milliárd euró
• Horizon Europe: +25 milliárd euró
• Global Europe program: +24,06 milliárd euró

Emellett növelnék az Erasmus+, a Connecting Europe Facility és a polgári védelmi mechanizmus forrásait is. A képviselők üdvözlik, hogy a Bizottság megduplázná a versenyképességet, a védelmi képességeket, az innovációt és a zöld és digitális átállást támogató kiadásokat, ugyanakkor további erősítést tartanak szükségesnek.

Külső fellépés: több pénzt, de még nem elég

Az EP támogatja az EU külső tevékenységeinek növekvő finanszírozását, de a jelenlegi javaslatot elégtelennek tartja. További forrásokat kérnek:

• a bővítési politikára,
• a fejlesztési együttműködésre,
• Ukrajna támogatására,
• valamint a humanitárius segítségnyújtásra.

Átláthatósági aggályok

A képviselők figyelmeztetnek arra, hogy a költségvetési döntések egy részének a Bizottság munkaprogramjaiba való áthelyezése csökkentheti a demokratikus ellenőrzést. Kifogásolják azt is, hogy a költségalapú finanszírozástól való eltérés megnehezítheti az ellenőrzést. Bár a rugalmasságot szükségesnek tartják, szerintük az átláthatóság hiánya alááshatja a közbizalmat. A jelentés kiemeli: az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása, ugyanakkor a végső kedvezményezetteket nem szabad büntetni a kormányzati jogsértések miatt.

Új bevételek nélkül nem megy

Az EP továbbra is új „saját források” bevezetését szorgalmazza a NextGenerationEU adósságának törlesztésére és a költségvetés finanszírozására. A képviselők támogatják a Bizottság úgynevezett „kosármegközelítését”, amely évente mintegy 60 milliárd euró bevételt generálna. Lehetséges új forrásként említik:

• a digitális szolgáltatási adót,
• az online szerencsejátékok megadóztatását,
• a karbonvám kiterjesztését,
• illetve a kriptoeszközök nyereségének megadóztatását.

A plenáris szavazást 2026. április 29-re tervezik. Amennyiben az Európai Parlament megerősíti az álláspontot, megkezdődhetnek a tárgyalások a Tanáccsal. Mivel a több éves költségvetési keret elfogadásához az EP hozzájárulása is szükséges, a tagállamok várhatóan figyelembe veszik a parlamenti követeléseket.

A Tíz százalékos emelést javasol az EP a 2028–2034-es uniós költségvetésre bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A „víznagyhatalom” mítosza és a porzó utak

Bár szeretjük azt hinni, hogy a Kárpát-medencében bőségben van vizünk, a valóság ennél jóval szárazabb. „Őrült nagy baj van” – fogalmazott a GPC vitaestjén Balogh Péter, a Vízválasztó Mozgalom elnöke, rávilágítva egy évtizedes szemléletbeli hibára. Még mindig a víz elvezetésében és a gyors lecsapolásban vagyunk aktívak, nem pedig a megtartásában.

A magyar táj vízellátottsága terén a helyzet drámaivá vált az elmúlt évek során: a Tisza vízgyűjtőjén mára nagyjából három és fél balatonnyi, a Dunáén pedig egy balatonnyi víz hiányzik a talajból.

Miközben aszály sújtja a földeket, az árhullámokat továbbra is igyekszünk minél gyorsabban kivezetni az országból, ahelyett, hogy hagynánk azokat beszivárogni a talajba. Az eredmény? Porzó utak márciusban, és fák, amelyek gyökere már nem éri el a mélyre süllyedt talajvizet. 2026-ban a januári nagy hó ellenére a helyzet már március végén aszályt mutat itthon és az egész régióban. Bár a „Vizet a tájba” program révén tavaly már megkezdődtek előremutató beavatkozások, Orbán Viktor egy nemrég elhangzott beszédében is elismerte a hátralévő feladatok hatalmas voltát.

Ipar vagy élelem? – A magyar föld paradoxona

Ez a válság nemcsak környezeti, hanem strukturális is. A vitaest egyik legérdekesebb pontja a hazai földhasználat arányainak kérdése volt. Bár jelentős mezőgazdasági területekkel rendelkezünk, Balogh Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar szántóföldi gabonatermelés nagyjából 10 százaléka szolgál közvetlen emberi fogyasztásra. A fennmaradó rész jelentős arányban ipari alapanyagként (például bioetanol) vagy állati takarmányként kerül felhasználásra, illetve exportálják. Magyarország az Európai Unió harmadik legnagyobb bioetanol-termelője, mindössze Franciaország és Németország előzi meg.

A jelenlegi termelési szerkezet tehát nagyobb hangsúlyt helyez az exportpiacokra és az ipari igényekre, mint a közvetlen hazai élelmezésbiztonságra. Mint Polgár Ákos (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) elmondta, a hazai cukortermelés a kereslet alig 40%-át képes kielégíteni, de burgonyából sem tudjuk fedezni a hazai szükségletet.  Ezt a képet tovább árnyalja az ország utóbbi években indult új, erőforrás-intenzív gazdaságfejlesztési stratégiája.

A hazai döntéshozók célja az volt, hogy Magyarország meghatározó szerepet töltsön be az akkumulátorgyártásban, ami azonban természetéből fakadóan számottevő víz- és energiaigénnyel jár. Egy az aszályok által egyre inkább érintett térségben ez az irány kihívások elé állíthatja a lakosság és a hazai élelmiszertermelés jövőbeni vízellátását.

A Green Policy Center szakmai álláspontja szerint a klímasemlegességi átmenet nem valósítható meg nagymértékű energiatárolás nélkül, így valamekkora szintű hazai akkumulátorgyártásra is szükség van. Sem gazdaságilag, sem a környezeti igazságosság szempontjából nem lenne felelős döntés a saját zöld átállásunkhoz szükséges technológiát kizárólag importra alapozni, ráadásul az uniós irányelvek is az Európán belüli gyártás megerősítését szorgalmazzák. A fő kérdés tehát nem maga a technológia, hanem a lépték: a hazai ökológiai adottságok ismeretében indokolt-e a belső szükségleteket többszörösen meghaladó, alapvetően exportorientált, magas víz- és energiaigényű kapacitásokat kiépíteni. (A GPC jelen újraiparosítási hullámról készült elemzése itt érhető el.)

Fel kell hagyni a talaj kizsigerelésével és vissza kell adni területeket a víznek ott, ahol a szántóföldi művelés már csak veszteséget termel. A vízigényes kukorica helyett szárazságtűrő növényekre (mint például a cirok) és új kertészeti kultúrákra (mint például a füge) van szükség, valamint az adórendszerrel és tudatosítással árelőnybe kell hozni a helyi, szezonális és klímabarát élelmiszereket.

A beszélgetés egyik fontos végkövetkeztetése az volt, hogy a természet nem fog megvédeni minket, ha mi magunk romboljuk le a védfalait. Ha nem változtatunk, a hazai élelmiszer hamarosan luxuscikké válik, mi pedig továbbra is egyre több import élelmiszert eszünk majd a kiszáradó földek szélén, egyre magasabb áron.

A Luxus lesz a hazai élelmiszer, ha nem változik az agrárpolitika bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Aki a Tisza Pártra akar szavazni, az lehetséges, hogy egy ukrán fedett műveletre szavaz” – fogalmazott Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke a Mandiner Reakció című podcastjében. Szerinte „a külföldi nyomásgyakorló hálózat szereplői láthatóan egyre durvább módon próbálják befolyásolni a magyar választást: mindent megtesznek azért, hogy megtörjék Magyarország békepárti álláspontját, és belekényszerítsék az országot a háborúba. Az emberek kénytelenek szembesülni azzal, hogy mit is jelent egy ország szuverenitása szempontjából a külföldi beavatkozás, és hogy milyen pőrén és drasztikusan zajlik.” Ez olvasható a Szuverenitásvédelmi Hivatal weboldalán, a hivatal hírlevelében – a választások után négy nappal. Úgy tűnik tehát, hogy a hivatal vezetői nem követték Orbán miniszterelnök magatartását, kitartanak a korábbi álhírek és propaganda állítások mellett.

Az április tizediki dátumú hírlevél azzal folytatódik, hogy külföldi titkosszolgálatok által irányított, kiterjedt dezinformációs kampány zajlik a 2026-os választás befolyásolása és a magyar külpolitika kisiklatása érdekében. A művelet célja, hogy olyan narratívát alakítsanak ki a hazai közbeszédben, amely szerint a magyar kormány és a választási folyamat orosz befolyás alá került.

A kampányt egy külföldről finanszírozott hálózat hajtja végre, amely médiamunkásokból, influenszerekből és politikusokból áll, és célja, hogy a választás előtt eltérítse a közbeszédet. A Szuverenitásvédelmi Hivatal értékelése szerint a szóban forgó befolyásolási gépezet – amely mögött az Európai Bizottság, valamint a vele szövetséges tagállamok titkosszolgálatai és bizonyos üzleti szereplők állnak – évek óta szisztematikusan törekedik a tagállami nyilvánosság, illetve a demokratikus döntéshozatal manipulálására.

A hivatal „leleplezte” azt is, hogy „külföldi hátterű csoportok és nyomásgyakorló szervezetek próbálják megrendíteni a magyar társadalom választásba vetett bizalmát.” A Szuverenitásvédelmi Hivatal buzgó munkatársai által azonosított „dezinformációs kampány” legaktívabb szereplőjének a De! Akcióközösség Egyesületet nevezték. Szerintük a szervezet – amelynek vezetői egyértelműen a Tisza Párthoz kapcsolódnak – influenszerekkel és tartalomgyártókkal együttműködve terjeszt egy filmet, amely azt a látszatot kelti, hogy a kormánypártok választási csalást készülnek elkövetni.

A hivatal hírlevelében a választás után még mindig arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar választási rendszer elleni erősödő támadások egy összehangolt, külföldről finanszírozott művelet részeként próbálják megingatni a társadalmi bizalmat. Céljuk a destabilizáció, a választási rendszer hitelének rombolása, valamint az utcai erőszak lehetőségének megteremtése, írja a hírlevél. (A film azt mutatta be, hogy milyen módon csaltak 4 évvel korábban a választáson. A hivatal tavaly 6,2 milliárd forintból gazdálkodott és a fentiekhez hasonló anyagokat készített, továbbá magyar újságírókat, civil aktivistákat pécézett ki, és nevezett külföldi ügynöknek…)

https://szuverenitasvedelmihivatal.hu/hirek/szuverenitasfigyelo-26-04-10#:~:text=Megjelent%20a%20Szuverenit%C3%A1sv%C3%A9delmi,%C3%A9s%20drasztikusan%20zajlik.

A A Szuverenitásvédelmi Hivatal szerint a külföldi titkosszolgálatok dezinformációs kampánya befolyásolta a választást bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Sulyok ír arról is, hogy Magyar Péternek elmondta, az Országgyűlés alakuló ülését, a jogerős eredmény megszületése után a lehető legkorábbi dátumra fogja összehívni, „az alakuló ülést előkészítő egyeztetések azonban már a napokban megkezdődhetnek, melyeknek hagyományosan az Országház ad otthont” – tette hozzá.

Bár az elmúlt napokban nem tűnt úgy, hogy Sulyok Tamás másként döntene, valójában a törvény nem kötelezi arra, hogy a választáson a legjobb eredményt elérő párt vezetőjét kérje fel miniszterelnöknek.

A jogerős végeredményre még legalább két hetet várni kell az eddigi tapasztalaok alapján, majd ezt követi az Országgyűlés alakuló ülésének összehívása, amire az Alaptörvény harminc napot ad a köztársasági elnöknek.

Korábban a HVG azt valószínűsítette, hogy ez május 11-én hétfőn, vagy 12-én kedden várható, azonban Magyar Péter elmondása szerint Sulyok arról tájékoztatta, hogy május 6-án vagy 7-én lehet az alakuló ülés. Azt szintén jogszabály határozza meg, hogy hivatalosan ezen az ülésen tesz javaslatot a köztársasági elnök a miniszterelnök személyére. A kormányalakítás csak ezután történik, ez megtörténhet pár nap alatt, de volt olyan is, hogy 2-3 hétig húzódott.

Ugyancsak a mai nap híre, hogy a jelek szerint nem aggódik Orbán Viktor választási veresége miatt Donald Trump, Az amerikai elnök az ABC News riporterének azt mondta: kedveli az új miniszterelnököt. „Szerintem az új ember jó munkát fog végezni, ő egy jó ember.” Jonathan Karl azt írta az X-en, hogy Trump azt mondta neki, nem tudja, jelentett volna-e különbséget, ha nem JD Vance, hanem ő ment volna Magyarországra megtámogatni Orbán Viktor kampányát. „Jelentős lemaradásban volt”, idézi Trumpot Karl, „én nem vettem ebben részt, bár Viktor egy jó ember.”

A Az államfő felkérte Magyar Pétert a kormányalakításra bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Bár a hivatalos és végleges eredmény még várat magára, a politikai közvéleményben konszenzus alakult ki: a Tisza Párt kétharmados győzelme megtörtént. A Tisza 138 képviselőt küldhet a parlamentbe, míg a Fidesznek 55, a Mi hazánknak 6 képviselője lehet, a DK és a Kutyapárt nem jutott a törvényhozásba. Elemzők, piaci szereplők, nemzetközi megfigyelők és – ami talán a legbeszédesebb – a politikai ellenfelek reakciói is egy irányba mutatnak: Magyarország politikai rendszere történelmi fordulóponthoz érkezett. Ez a helyzet nem egyszerűen egy választási győzelemről szól. Sokkal inkább egy korszak lezárásáról és egy új, még formálódó berendezkedés kezdetéről, – a budapesti utcákon a hangulat egy szilveszteri újévi bulira hasonlított, el is hangzott, hogy BUÉK…

A „kétharmad hangulata”: amikor a percepció megelőzi a jogot

A modern politikában nem ritka, hogy a politikai realitás megelőzi a formális aktusokat. Most is ez történik. A közvélemény-kutatások, exit pollok, részleges eredmények és a politikai szereplők viselkedése együttesen olyan képet rajzolnak ki, amelyben a kétharmados többség nem lehetőségként, hanem adottságként jelenik meg.

A piacok reagálnak, a nemzetközi sajtó kész tényként kezeli az átrendeződést, a hazai politikai térben pedig már nem az a kérdés, hogy lesz-e fordulat, hanem az, hogy milyen mélységű és tempójú lesz az átalakulás. Ez önmagában is jelzi: a választás tétje messze túlmutatott a kormányváltáson.

A Tisza-jelenség: protestből politikai hegemónia

A Tisza Párt felemelkedése tankönyvi példája annak, amikor egy kezdetben protest-hangulatot megtestesítő politikai erő rövid idő alatt rendszerszintű alternatívává válik.

A siker mögött több, egymást erősítő tényező áll:

• Rendszerfáradás: a hosszú ideje fennálló politikai struktúra kifulladása, a választók egy részének erős változásigénye
• Narratívaváltás: a Tisza nem egyszerűen ellenzékként pozicionálta magát, hanem „újrakezdésként”
• Szavazói átrendeződés: korábbi kormánypárti és ellenzéki szavazók egyaránt megjelentek a táborában
• Mobilizációs fölény: a kampány utolsó szakaszában látványos aktivitás és részvételi hajlandóság

A végeredmény egy olyan politikai konstrukció lett, amely nemcsak győzni tudott, hanem – a jelenlegi állás szerint – alkotmányozó többséget is szerzett.

Mit jelent a kétharmad a gyakorlatban?

A kétharmad Magyarországon nem pusztán arányszám, hanem rendszerszintű hatalom. Egy ilyen felhatalmazás birtokában a Tisza Párt:

• módosíthatja vagy újraalkothatja az alaptörvényt
• átalakíthatja a kulcsintézményeket
• újraszabhatja a gazdasági és társadalompolitikai kereteket
• új irányt adhat az Európai Unióhoz fűződő viszonynak

Ez a mozgástér egyszerre jelent történelmi lehetőséget és rendkívüli felelősséget.

A hatalomváltás dilemmái

A politikai realitás gyors átalakulása ugyanakkor komoly kérdéseket vet fel.

1. Intézményi átmenet
Egy hosszú ideje fennálló rendszer leváltása nem történik súrlódások nélkül. A kulcskérdés az lesz, hogy az átmenet mennyire lesz kontrollált és kiszámítható.

2. Elvárások kezelése
A választói várakozások magasak – sok esetben azonnali és radikális változásokat feltételeznek. Ezek teljesítése időben és tartalomban is komoly kihívás.

3. Kormányzóképesség
A politikai lendület és a kormányzati rutin nem ugyanaz. A következő időszak egyik fő kérdése az lesz, hogy a Tisza mennyire tudja gyorsan stabilizálni saját működését.

Nemzetközi és gazdasági következmények

A kialakult helyzet nemcsak belpolitikai ügy. Egy kétharmados felhatalmazással rendelkező új politikai erő:

• újratárgyalhatja Magyarország pozícióját az EU-ban
• hatással lehet a befektetői bizalomra
• befolyásolhatja a régiós politikai dinamikát
• a forint jelentősen erősödött az eredmény hatására

Korszakhatár

A jelenlegi állapot talán leginkább egy szóval írható le: korszakhatár. A kétharmados Tisza-győzelem – még ha formálisan nem is zárult le minden eljárás – politikai értelemben már megtörtént. A kérdés innentől nem az, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy milyen Magyarország rajzolódik ki a következő években. A történelem ritkán ad ilyen egyértelmű pillanatokat. Most egy ilyen pillanatban vagyunk. És ahogy ilyenkor lenni szokott: a legfontosabb dolgok még csak most kezdődnek.

Fotó:MTI

A Elsöprő győzelem a Tisza Párt kétharmados többséget szerzett a magyar parlamentben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Lengyelország északkeleti része komoly sugárszennyezést kapott és a kormány április 30-án késő este tartott egy tájékoztatót, szembe menve a szovjet titkolózással. Ezen a tájékoztatón, amelyen tudósítóként én is részt vettem, az akkori kormányszóvivő, Jerzy Urban szájából hangzott el a mondat: a sugárfertőzésnek nem lesz több áldozata Lengyelországban, mint ahányan egy évben a dohányzás miatt halnak meg…

A lengyelországi előzmény az volt, hogy 1986 április 28-án, két nappal a csernobili katasztrófa után a Mikołajki Radioaktív Szennyeződésmérő Szolgálat megfigyelő állomása, amely az ország észak-keleti részén, közel a robbanás helyszínéhez található, regisztrálta a levegőben lévő radioaktív izotópok aktivitását, amely több mint félmilliószor!! nagyobb volt a normálisnál.

Azonnal informálták a Varsói Radiológiai Védelmi Központi Laboratóriumot, amely riasztást jelentett be. Kezdetben a lengyel tudósok azt feltételezték, hogy valahol atomrobbanás történt, de a radioaktív szennyeződések elemzése egyértelműen jelezte, hogy forrásuk csak nukleáris reaktortűz lehet. Csak este hatkor vált világossá mindenki számára, mégpedig a BBC rádióadásából, hogy Csernobil volt a forrás.

Április 28-ról 29-re virradó éjszaka bemutatták a hatóságoknak a polgári védelemi javaslatokat, amelyek fontos pontja egy nagy jód-dózis beadása volt a 131-es radioaktív jód felszívódásának blokkolására, amely a pajzsmirigyben felhalmozódhatott és rákbetegség kialakulásához vezethet.

Nem volt azonban elegendő jódtabletta az országban, ezért erre a célra a Lugol folyadékot, azaz a kálium-jodid és az elemi jód vizes oldatát ajánlották. A mi gyerekeink is ezt kapták, nem tudtuk, hogyan kell adagolni, ezért szegényeknek minden víz nélkül adtuk be a folyadékot, utána utaztak Pestre…

Az éjszakai tanácskozás után a lengyel kommunista párt vezetése és a kormány egy bizottságot hozott létre, amely úgy döntött, hogy 11 észak-keleti vajdaságban, amelyek felett áthaladt a radioaktív felhő, a gyermekeknek és serdülőknek be kell adni a jódos folyadékot.

Az akció aznap, 28-án este elkezdődött és egy napon belül a régióban a gyermekek mintegy 75%-a megkapta a jódot. Április 29-én a kampányt kiterjesztették az egész országra. Nem egészen két nap alatt Lengyelországban stabil jódot adtak be 18,5 millió embernek, főleg 17 év alatti gyermekeknek. Egyúttal úgy döntöttek, hogy megtiltják a legeltetést a réteken, és ajánlották, hogy a gyermekek tejport vagy sűrített tej kapjanak, továbbá, hogy ne egyen senki friss gyümölcsöt, zöldséget és gombákat. Ilyen intézkedéseket akkor a magyar kormány egyáltalán nem tett. Egy nem kicsit cinikus, bor és vodkakedvelő kolléga némi akasztófahumorral jegyezte meg, hogy lám, a tejivás még veszélyesebb, mint az alkoholfogyasztás…

A sajtótájékoztatóról és a lengyel kormány intézkedéseiről április 30-án éjszaka hazaküldtem a Magyar Rádiónak a tudósítást, a kollégák elmondása szerint ez másnap reggel hat órakor egyszer hangozhatott el. A május elsejei felvonulásokra készült ugyanis az ország, sugárzó napsütésben, és a hatalom nem engedte, hogy elrontásk azt a szép ünnepet… A tudósítást aznap nem is adták le többször, persze a Szabad Európa és a BBC magyar adása folyamatosan mondta a hírt… Két nappal később a 168 óra című, akkor éppen fénykorát élő rádióműsor már lehozta a beszámolómat, de ugye a két nappal korábbi hír finoman szólva másodlagos frissességűnek számít…

Úgy két hét múlva hazarendeltek Varsóból Budapestre, és Csillebércen, a KFKI-ban, vagyis a Központi Fizikai Kutatóintézetben megmérték, milyen sugárterhelést kaptunk. Nem csak én voltam ott, hanem magyar kiküldöttek százai a Szovjetunióból, Lengyelországból és más országokból is.

Korábban 4 ezer becquerel volt a határérték, amely fölött egészségre ártalmasnak minősítették a kapott sugárdózist. A becquerel a radioaktivitás SI egysége, a definíció szerint egy becquerel az aktivitása annak a radioaktív anyagnak, amelyben másodpercenként egy atommag bomlik el. A név Henri Becquerel francia fizikus nevéből származik. Becquerel ugyanis 1903-ban megosztott Nobel-díjat kapott a Curie házaspárral, így ismerték el a radioaktivitás felfedezése terén tett munkájukat. A természetes kálium az emberi szervezetben másodpercenként 4000 bomlást produkál, azaz aktivitása 4 kBq.

A mérés után szóban közölték velem, hogy hétezer becquerel-nyi dózist mértek, ami, úgy mondták, nem veszélyes az emberi szervezetre, és egyébként is, már felemelték a négyezres határétéket 8 ezer becquerelre… Ebben lehetett igazság, hiszen 40 év után, elég jó állapotban írom ezeket a sorokat. Szerencsés voltam, ugyanakkor ezt azok nem mondhatják el, akik azokban az április napokban magyar állami kiküldöttként, kamionsofőrként vagy repülőgép utasaként jártak, utaztak arra Ukrajnában.

Figyelemre méltó, hogy a magyar hivatalos személyek évek múltán is védték a saját mundérjukat, mondván, ők mindent jól csináltak, vagyis még azt is védték,, hogy április végén sem tájékoztatták az embereket, amikor már a lengyelek megtették… Az akkor Ukrajnában dolgozó, hivatalos kiküldetésben lévő emberek esetében, akik később rákban elhunytak, soha semmilyen összefüggést nem állapítottak meg a csernobili sugárzás és a haláleset között, és kártérítést sem fizettek.

Az sohasem derült ki, vajon igaza lett-e lengyel kormányszóvivőnek, amikor azt az ominózus mondatot mondta, vagyis valóban több tízezer áldozata volt-e Lengyelországban a csernobili robbanásnak? A számok, a becslések igen eltérőek, hiszen komoly érdekek ütköztek, így a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség sem volt érdekelt abban, hogy túl nagy legyen az áldozatok számáról szóló becslés, és az egyes államok sem akartak az áldozatoknak, azok hozzátartozóinak kártérítést fizetni…

Az alábbi összefoglalót a Kitekintő közölte:

Az ENSZ Atomsugárzás Hatásaival Foglalkozó Tudományos Bizottságának (UNSCEAR) 2011. áprilisi tanulmánya szerint a katasztrófahelyzet felszámolásán dolgozó 510 ezer munkás átlagosan 120 millisievertes (mSv) sugárdózist kapott 1986 és 1990 között. Az egyéni dózisok mértéke 10 és 1000 mSv között volt, 85%-uk a 20–500 mSv közötti tartományba tartozott. A 115 ezer kitelepített lakost 1986 és 2005 között átlagosan 31 mSv, a szennyezett területeken élő 6,4 millió személyt pedig átlagosan 9 mSv többletsugárzás ért a katasztrófából kifolyólag. A három érintett ország (Belarusz, Oroszország és Ukrajna) teljes lakossága átlagosan 1,3 mSv, Európa 500 millió lakója pedig 0,3 mSv mértékű radioaktivitásnak volt kitéve Csernobil által. …

A zónát a mai napig felügyelő és „üzemeltető” ukrán Különleges Ügyek Minisztériumának 2011-es jelentése szerint a szervezet nyilvántartása 314 ezer ún. likvidátort tart számon, akik közül 207 ezren dolgoztak a helyszínen 1986 és 1987 között. Az adatok alapján a likvidátorok körében a pajzsmirigyrák előfordulása az átlagos érték 5,6-szorosa, míg a női munkások között átlagosan másfélszer annyi emlőrákot diagnosztizáltak, mint a katasztrófa által nem érintett populáción. Az 1986–1987 között a helyszínen dolgozók körében a 2004 és 2007 közötti időszakban összesen 7190 rosszindulatú daganatot diagnosztizáltak, köztük 299 pajzsmirigyrákos és 226 emlőrákos esetet. …

A likvidátorok mellett a katasztrófa által leginkább érintett másik csoport a csecsemők és gyermekeké volt. Az adatok szerint az 1990-es évek elejétől kezdve drámai emelkedést regisztráltak a pajzsmirigyrákos megbetegedéseket illetően a baleset idején – elsősorban szennyezett tejtermékek elfogyasztása következtében – nagymértékű jód-131 dózist kapott gyermekek körében. Az ENSZ Csernobil Fórumának 2005-ös jelentése több mint 5 ezer esetről szólt, míg későbbi ukrán felmérések 1986 és 2008 között 6 ezer pajzsmirigyrákos megbetegedésről számoltak be a katasztrófa idején 18 év alattiak körében.

A Greenpeace a 2005-ös ENSZ Fórum megállapításaira adott „válaszjelentésében” 270 ezer pajzsmirigyrákos esetet, továbbá az 1990 és 2004 közötti időszakban összesen 200 ezer halálos megbetegedést kötött Csernobilhez. Ugyanakkor ötven, nagyrészt kelet-európai tudós által készített anyag a rákos megbetegedések Csernobil előtti arányát hasonlította össze a katasztrófa utáni adatokéival, a növekedést pedig egy az egyben a baleset számlájára írta. Emellett a nem pajzsmirigyrákos megbetegedések becsléséhez Hirosimából és Nagaszakiból származó adatokat használt, melyek azonban nem szolgáltatnak megfelelő tudományos alapot a két esemény, illetve a két érintett populáció jelentősen eltérő mivoltát figyelembe véve. Egy 2007-es, három orosz szakember (köztük a Greenpeace-jelentés egyik szerkesztője) által írt és angol nyelvre 2009-ben lefordított könyv szerint 2004-ig 985 ezren haltak meg Csernobil miatt…

Kép: wikicommons

A Csernobil: katasztrófa negyven évvel ezelőtt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

„Amikor a Kreml egy egész országot rábíz egyetlen személyre, ő attól fogva mindenért felel, ami azzal az országgal kapcsolatos: a politikától a gazdaságon és a titkosszolgálaton át egészen a szervezett bűnözésig. – Az orosz rendszerben ugyanis ezek a területek egyáltalán nem különülnek el egymástól – tette hozzá a volt moszkvai magyar nagykövet.

Némileg más szavakkal, de ugyanezt fogalmazta meg egy kiterjedt orosz kapcsolatokkal rendelkező magyar üzletember is: – Vjacseszlav Usakov volt az ezredforduló utáni Vorosilov marsall, Moszkva magyarországi területi képviselője. Vagy mint még korábban a cár személye körüli emberek. Usakov mindenhonnan, minden területről megkapta a jelentéseket, ezeket integrálta, és aztán ezek alapján ő adott javaslatot a cárnak a stratégiaalkotásra. Cár alatt természetesen Vlagyimir Putyint értette. ….

Így vált az FSZB főigazgató-helyettese, a közel-külföld elleni orosz befolyásolási műveletek irányítója a magyar-orosz viszony legfontosabb figurájává, akin keresztül a Gyurcsány-kormány 2005-től kezdve az összes fontosabb kétoldalú ügyet – Putyin-látogatások, Malév-eladás, Déli Áramlat gázvezeték, Mol-részvények stb. – egyeztette.

Csakhogy az orosz titkosszolga olyannyira inkognitóban működött Magyarországon, hogy még Gyurcsány Ferenc kormányának egyes tagjai, sőt a miniszterelnök tanácsadói sem voltak tisztában Usakov tevékenységével és jelenlétével.

Sz. Bíró Zoltán akkori miniszterelnöki tanácsadó szerint a Gyurcsány-Putyin tárgyalásoknak Usakov például sosem volt hivatalosan tagja. Neve és a fotója soha sehol nem jelent meg, és Sz. Bíró maga sem volt tisztában azzal, hogy Usakovnak ennyire fontos szerepe volt. A Gyurcsány-kormány egyik minisztere pedig úgy fogalmazott: egyes tárgyalásokon a háttérben „mintha felismertem volna Usakov sziluettjét”, bizonyos hivatalos megbeszélés végeztével pedig emlékei szerint előfordult, hogy Veres János és Usakov kettesben ott maradtak beszélgetni. Ennek ellenére állítása szerint akkoriban fogalma sem volt arról, hogy Usakov kulcsszerepet játszik a magyar-orosz kapcsolatokban.

Olyan is előfordult, hogy Usakov még Gyurcsány egyik közvetlen munkatársát is szándékosan megtévesztette. – Amikor Putyin 2006. februári budapesti látogatását készítettük elő, felbukkant a semmiből egy magas, ősz hajú, sunyi tekintetű orosz. Borzalmasan taszító ember volt, nyájas, és rettenetesen szolgálatkész. Egészen nyilvánvalóan be akart hálózni mindenféle szívességek felajánlásával. „Egyszer meg kell néznie Moszkvát!” – ilyeneket mondott. Olyan érzés volt, mintha egy polip akarna körbefonni a csápjaival – idézte fel a különös találkozást Gyurcsány akkori munkatársa. …

Veres János és az MSZP-kormányok más vezetői azt is csak jóval később tudták meg, hogy miközben azt hitték, bizalmi viszonyt ápolnak Usakovval, az FSZB főigazgató-helyettese valójában két kapura játszott: idővel felvette a kapcsolatot legfőbb politikai riválisukkal, a Fidesszel is.”

https://panyiszabolcs.substack.com/p/usakov-es-a-dollaros-borond-moszkvabol?utm_id=97758_v0_s00_e0_tv0&fbclid=IwY2xjawRC3OFleHRuA2FlbQIxMQBicmlkETE2NGdhMjc3SXBlZFN0YUtwc3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHlsfFKHkMHJOs7Dsq2MrhUyHI-kH-5wkuddkjBmZytdc4Ra_g8ulHwvXN_EY_aem_Zt1K_Qur2ilN1SOY6h7Ang

A Dolláros bőrönd Moszkvából – Színre lép Putyin magyarországi helytartója bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.