Augusztus 7-től 10-ig magyar felirattal vetítik a Pannónia Movie Kft. jóvoltából ezt a különleges 102 perces dokumentumfilmet, egy időben a világpremierrel, mindennap 18:15-től. A producerek között megtaláljuk magát a rappert és a híres rendezőt, Antoine Fuquát is, aki jelenleg a Michael Jackson életrajzi mozival van elfoglalva; előtte a többi között a Kiképzést, a Védelmező-trilógiát és a Mélyütést készítette. Az utóbbiban már dolgozott együtt Eminem produkciós cégével. A Stans az idén az SXSW London keretein belül debütált, kifejezetten erős kritikai fogadtatással és Amerikában azért (is) kerül nagyvászonra, hogy nevezhető legyen a soron következő filmes versengések eseményeire, nem titkoltan díjak reményében.

Eminem 2000-ben adta ki ikonikus dalát, a „Stan”-t, ami egy mentálisan instabil, megszállott rajongójáról szól. Nem véletlenül nevezhetjük ikonikusnak, ugyanis a stan szót 2017-ben fölvették az oxfordi angol szótárba. A dal címszereplője érzelmes levelekkel bombázza Eminemet, azt ismételgetve, hogy „pont olyan vagyok, mint te!”. Ennek kapcsán készült el ez a megszokottól eltérő, teljesen hivatalos film, ami bemutat egy gondosan kiválogatott, valódi stanekből álló csapatot. Tagjainak mély, érzelmi kötődésük van Eminem egyes dalainak szövegvilágához. A rajongás témakörén túl azt is körbejárja az alkotás, hogy a világ egyik legzárkózottabb előadója és hatalmas nyilvánosságnak örvendő személyisége közt mennyire bonyolult a kapcsolat. Újraalkotott jeleneteken, ritka archív felvételeken és mélyinterjúkon keresztül – köztük egy vadonatúj és exkluzív Eminemmel – részt vehetünk egy nyers, hangos és leleplező utazáson egy világsztár karrierjében. És egyúttal megismerhetjük az elkötelezett rajongótáborát.

Négy különböző évtizedből is származik platinalemeze Eminemnek, ilyet pedig mindeddig egyetlen rapper sem produkált. Mellé kiegészítésként külön megjelenik majd egy soundtrack album, amelyen mindeddig kiadatlan számok is helyet kapnak a filmben hallhatóak mellett. A projekt létrejöttében úttörő szerepet vállalt még a Music Television is.

A kérdés már csak az, hogy vajon itthon hányan érzik magukat Stannek annyira, hogy beüljenek egy ilyen nem mindennapi kalandot kínáló dokumentumfilmre? Persze nem csak a legelszántabb rajongókat várják sok szeretettel. Stan vagy? Netán csak kíváncsi vagy? Irány az Art+ Cinema a budapesti Nagykörúton!

A Eminem-rajongóknak és más kíváncsiaknak bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Augusztus 13–20. között A testőr kerül színpadra Balsai Móni, Schmied Zoltán, Györgyi Anna és Kaszás Gergő főszereplésével. Ezt az előadást Ujj Mészáros Károly rendezi, és a budapesti bemutató előtt Szigligeten láthatja először a közönség. A kezdeményezés célja, hogy a nyaralók és a vidéki színházkedvelők számára is elérhetővé tegye produkcióit ebben az egyedi, természetközeli környezetben.

Jelenet a Játék a kastélyban című Molnár-színműből; foto: Horváth Judit.

A nyári estéken könnyed szórakozást ígér Molnár Ferenc egyik leghíresebb, de biztosan legsikeresebb darabja, a Játék a kastélyban Alföldi Róbert, László Zsolt, Balla Eszter, Puskás Samu és Schmied Zoltán főszereplésével, Puskás Tamás rendezésében. Mit tehet egy színműíró, ha fiatal zeneszerző barátjával együtt in flagranti kapja annak menyasszonyát? A bizonyossal kell szembeszállnia, a fikcióhoz kell alakítania a valóságot. Komoly kihívás ez Turai úrnak, a híres drámaírónak is, aki bravúros megoldással és sziporkázó humorral menti meg a fiatalok jegyességét.

„Molnár Ferenc színházi pályája csúcsán, 48 évesen, már világhírű szerzőként írta ezt a darabot, ami vallomás a színház hatalmáról. Banálisnak tűnhet föl ez az édes játék, azonban túlzás nélkül állítom, hogy a darab finoman csiszolt gyémánt. Arról mesél, hogy a színház nem tudja ugyan megváltoztatni az életünket, de képes elhitetni velünk egy szebb valóságot – vallja az előadás rendezője, Puskás Tamás.

A Centrál Színház másik ajánlata a nagyérdeműnek A testőr premierje lesz Szigligeten. Az ismert színésznő egy fess testőrtisztre vágyik. A színésznő férje tudja, ha egy ilyen érzéki asszonynak egy testőrre támad gusztusa, akkor az a testőr előbb utóbb besétál az ajtón. Ha viszont besétál, és a férj viseli azt az egyenruhát, az nemcsak a férj színészi képességeit és felesége hűségét teszi próbára, de a közönség rekeszizmait is. Molnár Ferenc klasszikusát Balsai Móni és Schmied Zoltán, a Büszkeség és balítéletet évek óta sziporkázó sikerrel játszó párosa kelti életre a nagyszínpadon, olyan remek játszótársak segítségével, mint Györgyi Anna, Kaszás Gergő, Papp János, Szabó Éva és Gats Éva, Ujj Mészáros Károly rendezésében.

„Molnár Ferenc A testőr című zseniális darabja egyrészt elképesztő poénözön, hatalmas brillírozási lehetőség színészi szempontból, ugyanakkor alapvető igazságokat pendít meg az érzéki vágyak, a vonzások és választások, sőt a hosszabbtávú párkapcsolati működés tárgykörében is. Némi anakronizmussal ezt a történetet a tízes években még csak szárnyait bontogató art-decoba és a jazz korszakba csúsztattuk, hogy karakteresen elkülönüljön a Centrál Színházban hatalmas sikerrel futó másik Molnár darabtól, A játék a kastélyban című előadástól.

Így remélem, hogy ebben a szokatlan, újszerű megjelenésében is elkápráztat, szórakoztat és elvarázsol mindenkit majd az előadás, miközben rádöbbenünk, hogy ez is – mint minden Molnár darab – bizony rólunk szól…” – mondta Ujj Mészáros Károly. Az előadást a budapesti bemutató előtt augusztus 13-20. között a Szigliget Várudvaron láthatja először a közönség.

A Molnár Ferenc remekei a természet ölén bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az Oscar-, Golden Globe, BAFTA-díjas Saul fiát és a Napszálltát jegyző Nemes Jeles László új mozifilmjét a rendező családjának története ihlette.

Az Árva 1957 tavaszán, Budapesten játszódik. Az elbukott forradalom után a magyar társadalom nagy része a megtorlások, a forradalmárok és ellenállók eltűnése, a reménytelenség okán behódolt, és elkezdődött a több mint három évtizedig tartó Kádár-korszak. A 12 éves Andort édesanyja egyedül neveli, a fiú még bízik benne, hogy a háborúban eltűnt édesapja vissza fog térni. Egy nap megjelenik náluk egy férfi, aki azt állítja, hogy ő Andor apja. A fiú nem hajlandó apjának tekinteni az idegent. A férfi azonban beköltözik hozzájuk, és a fiú kénytelen leszámolni illúzióival. Miközben az anya és fia közötti szakadék egyre mélyül, Andor elhatározza, hogy bármi áron, de megmenti családját a férfitól.

A főszereplő Barabás Bojtorján, édesanyját Waskovics Andrea alakítja, mellettük Gregory Gadebois látható kiemelt szereplőként. Az Árva forgatókönyvét Nemes Jeles László rendező együtt jegyzi Clara Royer-vel. A produkció magyar–brit–francia–német együttműködésben készült.

Az Árva ősztől lesz látható a hazai mozikban, a Mozinet forgalmazásában.

Az idén Velencében ott lesz az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt Testről és lélekről rendezője, Enyedi Ildikó új filmje is, a Csendes barát című alkotás, amely érzékeny és filozofikus párhuzamot von növény és ember kapcsolata között. A film érzelmes utazás az időn keresztül, némi humorral fűszerezve. A film férfi főszereplője Tony Leung Chiu-Wai, akinek munkásságát 2023-ban Velencében életműdíjjal ismerték el. A film további főszereplői, Luna Wedler és Enzo Brumm, látható továbbá szerepet kapott a filmben A feleségem története főszereplője, Léa Seydoux is. A német–francia–magyar koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült alkotás 2026 első felében jelenik meg itthon és Európa szerte a mozikban, a Mozinet forgalmazásában.

A Csendes barát meséjében egy idős fa áll egy botanikuskert közepén (lásd a fenti képet, foto: Mozinet). Magányos, ahogy a kert többi lakója is – sok ezer kilométerre eredeti élőhelyüktől, hogy megcsodálhassuk, megfigyelhessük őket. Ahogy mi őket, úgy ők is megfigyelnek minket. Tanúi rövid, kusza, zajos es zaklatott életünknek. A film három történetet mesél el, ember és növény három tétova találkozását, amikor ez a kétfajta, radikálisan különböző érzékelés egy pillanatra igazán összekapcsolódik. Emberi hőseink, akárcsak a kert növényei, kívülállók, magányos lelkek. És épp úgy vágynak a kapcsolódásra, ahogy ők.

A forgatókönyvet is jegyző rendező elmondta:

„Izgalmas lesz sok évvel a Bűvös vadász című filmem után – ami egy tölgy hatszáz éves történetét követte – ismét versenyben visszatérni Velencébe. De most még, alig két héttel a film befejezése után, a fókuszban számomra a kollégáim vannak. Hálás vagyok annak a néhány, sokat próbált közeli barátnak, akikkel sokadszor dolgoztam együtt, de annak a sok német, francia, magyar filmes szakembernek is, akikkel nem ismertük egymást, mégis megértették ennek a sok szempontból rendhagyó filmnek a tétjét és csodálatos tehetségüket, szaktudásukat épp úgy állították ennek a szolgálatába, ahogyan azt ez a film megkívánta. A lelkesedésük és szeretetük volt a motorja ennek a filmnek.” Mécs Monika producer hozzátette: „Hatalmas öröm, hogy nemzetközi munkatársaink szoros együttműködése révén végre bemutathatjuk legújabb munkánkat. Ez a harmadik alkotás, melyen együtt dolgozhattam Enyedi Ildikóval. A Testről és lélekről Berlinben debütált, A feleségem története Cannes-ban. Nagyszerű hír, hogy ezúttal a velencei közönség láthatja majd először a filmet, mely talán segít abban, hogy ráébredjünk, mennyire fontos a kapcsolódás egymással és önmagunkkal. A természet ezt már rég tudja.”

Amíg magunk is láthatjuk ezeket a filmeket addig is szorítsunk a sikerükért, hiszen valóban nem minden napi esemény, hogy egyszerre két magyar film is versenybe szállhat az Arany oroszlánért.

A Árva és Csendes barát: két magyar film is versenyezhet a Velencei Filmfesztiválon bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Zajkapitány című vígjáték a hetvenes DJ Pápai (Dióssi Gábor) története, akinek szembe kell néznie azzal, hogy meg fog süketülni. Miközben vállalnia kell sorsát és fel kell készülnie zenei karrierje végére, megpróbálja „kimaxolni” rég elvesztett fiatalságát, amihez foggal-körömmel ragaszkodik. Fiatal zenészek és tinderrandik között keresi a megnyugvást, mikor újra találkozik fiatalkori barátaival: Jancsival (Böhm György), a rockgitárossal és az ő volt feleségével, a komolyzenész Ritával (Vlahovics Edit). A közöttük újra bontakozó szerelmi háromszög azonban csak tetézi a bonyodalmakat. A kérdés, hogy képes lesz-e végül Pápai jól működő emberi kapcsolatokat kialakítani, mielőtt abba kell hagynia az egyetlen dolgot, amit komolyan vett az életében: a zenélést.

De ki az a Szabó Márton István, akinek az NFI Inkubátor Programja bizalmat szavazott és támogatást adott, hogy elkészíthesse első filmjét? Ifjú ember, aki 1993-ban született. Az Óbudai Egyetem formatervező mérnök szakán diplomázott, majd elvégezte az ELTE Filmmaking MA szakát. Tagja lett a Slam Poetry Budapest társulatának és a József Attila Körnek. 2015 óta dolgozik színházi látványtervezőként. 2016-ban Másodlagos kötések, 2022-ben Betonszféra címmel jelentek meg verseskötetei.  2021-től a Dumaszínház művészeti, 2024-től produkciós vezetője. Stand-up tévéműsorok producere. Az ELTE Filmtanszék oktatója. Klíma című rövidfilmjét a 10. Friss Hús után a tallinni Black Nights off-programjában mutatták be.

Dióssy Gábor és Zámbó Csenge (Fotó:Globi Balázs)

„Régóta foglalkoztat, hogyan tudok idős szereplőkkel abszurd jelenetekben filmre vinni egy felnőttéválás-történetet. A film Dióssi Gábor színész kortalan karaktere köré épül. DJ Pápai történetén keresztül azt szeretném megmutatni, hogy az az életszakasz váltás, ami a nyugdíj előtt álló embereket érinti nagyon hasonló ahhoz a kapunyitási félelemhez, amivel nekünk, harminc körülieknek kell szembenéznünk. Karrier, család, barátok, irreálisnak tűnő félelmek a fiatalságunk elpazarlásától és az öregségre való felkészületlenségtől – ezek mind összekötnek minket” – mondta Szabó Márton István.

Tehát valami készül nagy elszánással a budapesti éjszakában sok zenével, abszurd humorral. Sokan szavaztak bizalmat ennek a készülő produkciónak, amely friss színt kíván vinni a hazai filmes világba, rengeteg új, vagy kevéssé ismert arcot mutat be. Könnyen lehet, hogy érdemes lesz figyelni, várni a jövő évi premiert.

A Munkában az elsőfilmes: abszurd felnövéstörténet születik bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Jó tudni, hogy ezt a nézetet minden korban nagy hangon hirdették az éltesebbek, azzal a „bezzeg a mi időnkben” felkiáltással, amitől minden fiatalnak égnek állt a haja. És mégis, a világ ment előrébb, ahogyan most is. Igaz, bizonyára nem a teljes földlakó új generációk mozgatták a szálakat, de mindig kikristályosodott az egymást követő nemzedékek szellemi ereje, ahogyan ez most sincsen másképp.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) sajtótájékoztatón számolt be a közel két hónapig zajlott Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) eredményeiről. Ott tudtuk meg, hogy több mint 16 000 egyetemi hallgató készített TDK-dolgozatot és az is szóba került, hogy az OTDK Magyarország legnagyobb felsőoktatási tudományos rendezvénysorozata, egy igazi hungarikum, amelyet kétévente rendeznek meg és már 70 éves múltra tekint vissza.

Az idei, 37. OTDK-n rekord eredmények születtek, amik azt mutatják, hogy a tanulásnak, tudásnak még mindig van értéke és egy jó kiugrási lehetőség a fiataloknak, előnyt jelent a munkaerőpiacon. „A jövő te vagy!” szlogent a sok száz fiatal átéli, és komolyan veszi.

Mivel a műhelymunkának igen szerény a láthatósága a nagyvilág számára, pedig lényeges eleme a hazai felsőoktatásnak, ebben az évben már lehetővé tették a szervezők, hogy online is kapcsolódni lehessen az OTDK eseményeihez, izgalmas előadásaihoz. Streaming révén 300 közvetítés volt, amelyet 80 ezernél is több néző látott.

Az OTDK az idén is díjazta a tehetséges hallgatókat és a kiemelkedő tudományos tevékenységet végző oktatókat. A Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Bizottság tegnapi ülésén döntés született a 2025-ben Pro Scientia Aranyérem (48 Pro Scientia, 2 Pro Arte, 1 Junior Pro Scientia) kitüntetéssel elismertek személyéről.

Pro Scientia, illetve Pro Arte Aranyéremre a 36. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (OTDK-n) vagy a 37. OTDK-n I. helyezést elnyert díjazottak nyújthattak be pályázatot. A Pro Scientia Aranyérmet a szakmai bizottságok felterjesztettjei közül a döntés-előkészítő albizottságok rangsorolását követően az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által megválasztott Pro Scientia Aranyérem Odaítélő Főbizottság döntése nyomán a Tanács elnöke ítéli oda.

A 16 tudományterületi szekcióba, illetve a Junior Pro Scientia Aranyéremre az idén összesen 360-an pályáztak, közülük 48 pályázónak ítélték oda a Pro Scientia Aranyérmet, ketten Pro Arte Aranyérem kitüntetésben részesültek, 1 középiskolás pedig Junior Pro Scientia Aranyérmet kapott.

A kitüntetéseket a 37. OTDK ünnepélyes záró rendezvényén a Magyar Tudományos Akadémián adják át novemberben.

Az OTDT nagy súlyt fektet a tehetséges hallgatók elismerésére, ezért 1988 óta díjazza azokat a fiatalokat, akik tanulmányaik során és az általuk választott szakmai területen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, és arról pályamunkák, előadások vagy irodalmi, művészeti és tudományos alkotások formájában számot adtak.

Az Országos Tudományos Diákköri Tanács 1997 óta ítéli oda a Mestertanár Aranyérmet azoknak az oktatóknak, akik a kötelező tananyag elsajátításán túlmutató, tudományos diákköri, szakkollégiumi vagy egyéb önképzési formában megvalósuló tudományos tevékenységének elősegítéséért, kibontakoztatásáért és elismeréséért témavezetőként és a tudományszervezésben éveken át kiemelkedően eredményes, áldozatos munkát végeztek. Az idén 115 Mestertanár jelölés érkezett, a kitüntetést közülük 49-en kapták meg.

A tudósító személyes megjegyzése: miközben úgy érezzük, hogy elhülyül a bennünket körülvevő világ, aközben egyre közelebb jutunk a rák gyógyításához, a világűr még fel nem fedezett titkainak kifürkészéséhez, a fosszilis energiahordozók felváltásához, és felsorolni is nehéz mi minden, nem is olyan rég még elképzelhetetlen megvalósulása vár az emberre, ha idő előtt el nem pusztítja ezt a sárgolyót a laposföldhívő, védőoltás ellenes, a szövegértő olvasás szintjére soha fel nem kapaszkodó, futóbolondokat és pszichopatákat hatalomra segítő szerencsétlenek tömege. Bízzunk hát okos, szép fiaink lányaink alkotókedvében és kimeríthetetlen tudásszomjában! Jobb ötlet ennél nincsen!

A Egyre több egyetemi hallgató végez tudományos munkát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Miután még a szerencse is elpártol tőle és semmi sem úgy történik, ahogy eltervezte, csak bolyongani kezd. Ekkor felveszi a kapcsolatot régóta nem látott, már elhidegült féltestvérével, Julie-vel (India Hair), aki egyedülálló anyaként neveli gyerekét. A váratlanul felmelegített családi köteléknek örülnek és mindkettőjük számára tanulságokkal telivé válik eme kis idő.

A Pannónia Entertainment a hónap végére ezzel az elgondolkoztató mesével rukkol ki. Június 26-ától magyar felirattal lesz látható országszerte a mozikban az Egy nyár Párizsban című, vígjátéknak besorolt, ám egyáltalán nem az, melyet a színésznőből író-rendezővé avanzsált Valentine Cadic első nagyjátékfilmjeként üdvözölhetjük. Aki rászánja az időt és eljut a vége felé elhangzó kulcsmondatig, hogy „miért kellene olyannak lenni, mint mindenki”, az nem bánja meg ezt a mozizást.

Érzékeny, finom gesztusokkal építkező édes-bús film, amely a Vége-felirat után még sokáig rezeg a nézőben. Párizs olyan arca, amit nem a turisták látnak, emberek, akik akár mi is lehetnénk, el nem mondott történetek, érzések és hangulatok csendek és zajok kint és bent, szűk másfél óra, amikor magunk lehetünk a sötétben egy lánnyal, aki tétova, kedves, esendő, és annyira szerethető. 

Az alig 77 perces darab az idei Berlinalén debütált, ahol meg is nyerte a legjobb elsőfilmesnek járó díjat. Fesztiválszereplései után hazájában június 11-étől már látható, a magyar premier a világon az egyik első nemzetközi bemutató lesz.
A filmet valóban az olimpia alatt forgatták, ami különös kihívás elé állította a stábot. A rendezőnő egy interjúban elmondta, hogy néha átérezte a dokumentumműfaj sajátosságai közül a teljes kiszámíthatatlanságot. A moziba bevontak egy valódi úszónőt, aki a főhős kedvence, így őt követték szorosan és amikor egyeztették, hogy mikor is rajtol a rögzíteni kívánt eseménye, a teljes forgatócsapat készen állt, mire megkapták a hírt, hogy halasztják az eseményt a Szajna rossz vízminősége miatt. Ezt pedig természetesen követni kellett – utólagosan –a forgatókönyvben, így egyrészt be kellett építeni a történetbe, másrészt módosítani az addigiakat, hogy ne tűnjék fel utólag a változtatás.
A film egyfajta spirituális folytatása a direktor hasonló témájú rövidfilmjének, a 2022-i The Summer Holidays-nek, amiben szintén Madec játszotta a főszerepet. Blandine Madec valóban egy arc a tömegből, telis-tele vibráló titkokkal, egy olyan színésznő, aki nem lehengerelni és győzedelmeskedni akar a filmipar nagy sztár-derbyjén, hanem az esendő emberit megmutatni.

Érdemes lesz őt figyelni a jövőben, hiszen máris híre van az új filmnek, amiben játszik: Les Loups (Farkasok) Isabelle Prim redezésében. XVIII. századi legendák felidézése, a XX. századi intézményes pszichiátria keretei között. Izgalmas, érdekes élménynek ígérkezik ez is, amennyiben eljut hozzánk.

A Egy nyár Párizsban bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az összművészeti eseményen a világ legrangosabb filmfesztiváljain, az Oscaron, a Golden Globe-on, Annecy-ban díjat nyert alkotásokat is vetítenek majd. A tíz egészestés versenyfilmen túl további hat hasonló animáció lesz látható moziban, öt pedig szabadtéri óriás kivetítőn. A filmek mellett hat könyvbemutató és hét kiállítás is várja a közönséget. A KAFF minden programja ingyenes.

Minden eddiginél színesebbnek ígérkezik az idén 40. születésnapját ünneplő KAFF programja. Megtekinthető majd a többi között Gints Zilbalodisnak – az idén a legjobb animációnak járó Oscar-, Golden Globe és Európai Filmdíjat is elnyert – Áradás (Flow) című filmje, az Oscar-díjas Michel Hazanavicius tavaly Cannes-ban debütált, a Kecskemétfilm közreműködésével készült A legértékesebb áru (The Most Precious of Cargoes) című munkája és az Oscar-jelölt

Claude Barrasnak a Locarnói Filmfesztiválon díjazott Vademberek (Savages) című animációja.

A versenyprogram nyolc egészestés alkotásán túl további hat animáció lesz látható moziban. A Bogyó és Babóca, az Angelo a varázserdőben, a Mókus és Rézi megmentik az erdőt, a Mesék a varázskertből és a Robotálmok elsősorban a gyerekek érdeklődésére tarthat számot; a Fekete pillangók inkább a felnőtteknek szól. Három nő a világ egymástól távoli részein ugyanazzal a problémával küzd: az éghajlat-változással. A globális felmelegedés miatt mindent elveszítenek, és hogy mindezt túléljék, kénytelenek kivándorolni.

Egy kocka a legjobb animációnak járó Oscar-, Golden Globe és Európai Filmdíjat is elnyert – Áradás (Flow) című filmből.

Kecskemét főterén, szabadtéren, óriás kivetítőn olyan kultikus filmek peregnek majd, mint Jankovics Marcell utolsó alkotása a Toldi, a Családi legendák, a Hófehér, a Szaffi, és Az idő urai.

A 17. KAFF díszvendége az északi országok szakmai érdekképviseleti szervezete, a Nordic Animation. Válogatást láthatnak majd a nézők, amiből kiderül, hogy az észak-európai országok – Svéd-, Finnország, Norvégia, Dánia és Izland – animációjában több visszatérő téma bukkan fel. Az egyik a melankolikus humorral fűszerezett egzisztenciális szorongás (!) amiatt, hogy a társadalom egy jól működő szociáldemokráciában él, ahol a túlélésért folytatott harcot már megnyerték az előző generációk.

Öt könyvbemutató is gazdagítja a KAFF szakmai programját. Dr. Kollarik Tamás és dr. Takó Sándor Filmkészítők kézikönyve hazánk első, kifejezetten filmalkotóknak készült, közérthető, gazdagon illusztrált jogi, üzleti és produceri szakkönyve. Dr. Cseporán Zsolt, dr. Kollarik Tamás és Petri Zsolt A magyar animációoktatás jövője című, régóta várt műve szintén most debütál. Varga Zoltán filmtörténész negyedik önálló kötete, a Magyar animációs rendezőportrék hét hazai alkotó – Gyulai Líviusz, Cakó Ferenc, Orosz István, M Tóth Éva, Ulrich Gábor, Csáki László és Bucsi Réka – életművét mutatja be. Kertész Sándor két könyve is a KAFFon mutatkozik be. „Jankó – kép-regényes életrajzok” című írása a magyar karikatúra „atyja”, a XVIII. századi Jankó János életútját mutatja be gazdagon illusztrálva, megismertetve a korszak sajtó- és politikai viszonyait is. A karikaturista Gyulai Líviusz könyvbemutatójához kiállítás is kapcsolódik, csakúgy, mint Bíró Ferenc és Lendvai Gabriella a DIAkönyv – A magyar diafilmgyártás története című látványos kiadványához, mely a magyar Diafilmgyártó 70. évfordulója kapcsán jelent meg.

Kiállítás idézi fel a KAFF 40 éves történetét is. Látható lesz továbbá a 4SZOBOSZLAY, mely id. Szoboszlay Péter és három gyermeke művészetét mutatja be és Bogyó Péter animációs alkotó Séták című kiállítása is. Vörösmarty Mihály klasszikus művéből, a Csongor és Tündéből készült animációhoz és a sokszorosan díjnyertes Kék pelikán című alkotáshoz szintén kapcsolódik egy-egy izgalmas tárlat.

Kecskemét tehát május 27–június 1. között várja az érdeklődőket; ez a város évtizedek óta a magyar animációs filmkészítés bázisa, de a nagyvilágban is méltán számon tartott fellegvár, amelyet Mikulás Ferenc, az alapító atya és csapata épített fel, vitt hírnévre. Mikulás Ferenc (a bal oldali képen) 1971-ben alapított stúdiója és az 1993-tól az általa igazgatott fesztiválok mára Kecskemétet aranycsillagos helyként rajzolták a filmesvilág térképére.

A 17. KAFF persze nem csak szakmai esemény lesz, hanem azon kevés kulturális rendezvények egyike, amelyek egy hétig ingyen kínálnak szórakozást minden korosztálynak és színes, zsibongó ünnepet varázsolnak a város, ez alkalommal Kecskemét hétköznapjaiba.

A Ez látni kell! – egy hét múlva Kecskeméten az animációs világ szeme bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Jó négy évtizede, pontosan 1983 óta a klasszikus balett óriásának tartott Jean-Georges Noverre születésnapján, április 29-én ünneplik a népek a tánc világnapját. A mai tájékoztatót egy látványos flashmob nyitotta meg

a Táncszínház előtti füves téren: mintegy 150 fiatal táncos adta elő a Karöltve című közös koreográfiát, amelyet a magyar táncélet meghatározó alkotói – Bozsik Yvette, Juronics Tamás, Topolánszky Tamás, Velekei László és Vincze Balázs – készítettek.

A Magyar Táncművészek Szövetsége idei szakmai díjai, a hazai táncszakma aktuális fesztiválnaptára, a ma esti táncvilágnapi díjátadó gála részletei, valamint a Nemzeti Táncszínház 2024/25. évadának programjai és tervei is elhangzottak a tájékoztatón.

A mai ünnep fénypontja a gálaest: a Nemzeti Táncszínház színpadán a művészet kiválóságainak adóznak. A kitüntetéseket Velekei László, Fodor Zoltán és Vincze Balázs adták át a. Az est csúcspontjaként a közönség Juronics Tamás Kossuth-díjas, Harangozó Gyula-díjas koreográfus Fekete hattyú című új koreográfiáját láthatta, amely „az évad alkotója” kitüntető címet kiérdemelt művész munkásságának méltó megkoronázása. A díjazottak listája itt olvasható.

Délelőtt Nemzeti Táncszínház előtere egy kis időre megtelt a kíváncsiakkal és a művészeti ág képviselőivel, és az ünnep jegyében megállapíthattuk mindabból, amit hallottunk, hogy ez a művészeti ág lüktető, élettel teli, átszövi az egész ország kulturális életét, és határokon is átnyúlva kínál élményeket. Mindezt úgy, hogy nagyon gyakran a manapság inkább csak kultúra fogyasztóként megjelenő közönségből közösséget épít, résztvevő teszi azokat, akik nézőként érkeznek.

Ma a világnapon a lett származású Mihail Barasnyikov (a jobb oldali képen), világhírű táncos és koreográfus köszöntötte az ünneplőket:

„Gyakran halljuk: a tánc képes rá, hogy kifejezze azt, ami megfogalmazhatatlan. Az öröm, a bánat és a kétségbeesés – közös törékenységünk – láthatóvá válik általa. A tánc képes arra, hogy együttérzést ébresszen, hogy kedvességre inspiráljon és hogy a károkozás helyett a gyógyítás iránt ébresszen vágyat. Különösen most – amikor százezrek kénytelenek elviselni háborút, navigálnak a politikai felfordulásban, és tiltakoznak az igazságtalanság ellen – az őszinte szembenézés létfontosságú. Súlyos terhet ró ez testre, táncra, művészetre. A művészet azonban még mindig a legjobb módja annak, hogy formát adjunk a kimondatlannak, és ezt kezdhetjük azzal, hogy feltesszük magunknak a kérdést: Hol van az én igazságom? Hogyan tisztelem magam és a közösségem? Kinek tartozom felelősséggel?”

Itthon az idén nemcsak a 25 éves Budapest Táncfesztivál jubilál, hanem a Magyar Táncművészeti Egyetem is, mely 2025-ben ünnepli alapításának 75. évfordulóját. Április 26.–május 11 között világsztárok és ikonikus társulatok érkeznek: itt lesz a varázslatos Akram Khan Company, a műfajfeszegető Nederlands Dans Theater – NDT 2, valamint a magyar kortárs tánc meghatározó alkotói, mint például Frenák Pál, Juronics Tamás és Bozsik Yvette.

A jubileumi fesztiválon nemcsak premierekkel, hanem közönségtalálkozókkal, könyvbemutatóval és egy különleges fotókiállítással is várják a táncművészet szerelmeseit.

Érdemes a programok között böngészni és jegyet venni az egészen különleges kínálat valamelyik előadására.  Persze, szerencsére nem áll meg a táncprodukciók kínálata Budapest határainál, hiszen az éves fesztiválnaptár rengeteg vidéki eseményre hív.

A nyár, az ősz a szabadtéri fesztiválozások ideje. Miskolc, Pécs, Eger, Keszthely, Győr és a határon túl, Erdély számos vidéke ad otthont különböző műfajú táncos találkozóknak, fesztiváloknak, versenyeknek. Az ősz és rosszabb időjárás sem akadálya, hogy kőszínházi körülmények között folytatódjanak újabbakkal a jeles események.

A Táncolj, világ! bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Országszerte sikerrel mutatkoztak be eddig az elkészült részek szereplői. Most bővül a repertoár. Ezúttal Magyarország talán legismertebb művészpárja: Borbély Alexandra és Nagy Ervin mesél az életéről egy megkomponált színházi este formájában sok-sok humorral és öniróniával. A premier május 23-án este hétkor kezdődik a budapesti MOMKultban.

Az Egy életem repertoárjába ezúttal egy formabontó produkció kerül. Nem egy művész áll a reflektorfényben, hanem egy házaspár. Ráadásul nem is akárkik, hanem Magyarország talán legismertebb művészpárja: Borbély Alexandra és Nagy Ervin. Ezen a megkomponált színházi esten képek és filmrészletek segítségével beszélnek a szerelmük születéséről, kapcsolatuk meghatározó pillanatairól, hétköznapi küzdelmeikről és a szülővé válás nehézségeiről. És teszik ezt sok-sok humorral és öniróniával.

A két főhős így beszélt a közös munkáról: „Bevallom, nem szeretek a férjemmel dolgozni. Erről biztos mesélek az Egy életünkben. Viszont a kihívásokat nagyon szeretem. Másik fontos motivációm volt, hogy mivel a „világmegváltása” miatt otthon már alig látom Ervint, legalább a színpadon megbeszélhetjük az aktuális családi ügyeket” – mondta Borbély Alexandra.

„Valójában tíz éve próbáljuk ezt a darabot otthon. Reméljük, a színpadon is siker lesz. Én azért várom ezt az előadást, mert abban reménykedem, hogy itt talán egyszer-egyszer enyém lehet a végszó” – replikázott Nagy Ervin, mintegy előrevetítve a közös előadás hangulatát.

Az előadás írója a Margó-díjas Fehér Boldizsár, aki forgatókönyv-íróként a Nagykarácsony és a Sohavégetnemérős című filmeket jegyzi, illetve maga is gyakorlott stand up-os, rendszeresen fellépője a Dumaszínháznak.

Eddig Mucsi Zoltán, Thuróczy Szabolcs, Szabó Kimmel Tamás, Szinetár Dóra és Grecsó Krisztián író állt a nézők elé, hogy elmesélje élete legmeghatóbb, legderűseb történeteit. Sok humor és még több személyesség jellemzi ezeket az esteket. Országszerte már több mint 50 ezer néző látta eddig az ’Egy életem’ előadásait és már külföldön is többször járt a produkció.

Borbély Alexandra és Nagy Ervin ’Egy életünk’ című produkciója új szín lesz a palettán, és minden bizonnyal vonzza az érdeklődőket, hiszen nem vitás, szeretünk „leskelődni”, a szerepekből ismert színészek személyes titkait megtudni, valódi arcukat felfedezni. Soha jobb alakalom, mint egy ilyen est.

A Egy életünk: Nagy Ervin és Borbély Alexandra formabontó produkciója bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az új évadban két jól ismert fiatal színművész, Banovits Vivianne és Dóra Béla csatlakozik a teátrum társulatához, akikkel több szerepben is találkozhat a közönség.

A hat új produkció közül az első: David Hare: Fénytörés – dráma, ősbemutató (2025. szeptember 26.,Télikert; rendező: Valló Péter)

David Hare kétszereplős drámája a szenvedélyes múlt és a megváltozott jelen találkozása. Vajon van-e visszaút egy elhibázott kapcsolatba? Lehet-e megváltoztatni, újra játszani egy történetet? Vagy a különböző társadalmi valóságok már örökre elválasztják egymástól a feleket? Szereplők: Szervét Tibor, Sóvári-Fehér Anna, Sipőcz András e.h.

A következő: Dan Rosen: Az utolsó vacsora – szatíra; ősbemutató október 11-én; Nagyszínpad, rendező: Horváth Illés. Dan Rosen darabja igazi társadalomkritikus szatíra. Öt fiatal vacsoravendégeket hív az otthonába, hogy megvitassa a világ dolgait. Ha nincsen egyetértés, akkor mi is legyen? Egy este azonban megérkezik Norman, a megosztó, de karizmatikus médiaszemélyiség, aki mindent a feje tetejére állít. Véres humor és morális dilemmák egy palack mérgezett bor társaságában. Szereplők: Szabó Győző, Jaskó Bálint, Dóra Béla, Czakó Julianna, Banovits Vivianne, Jámbor Nándor, Domokos László, Tamási Zoltán, Mózes András, Tóth Eszter, Udvarias Anna, Gali Petra e.h.

A harmadik a kínálatból: Molnár Ferenc: Olympia – vígjáték. Bemutató: november 21., Télikert; rendező: Paczolay Béla. Molnár Ferenc ritkábban játszott vígjátéka egy osztrák fürdővárosba visz, ahol a magyar huszárkapitány és egy hercegnő románca borzolja a kedélyeket. A pletykák és a társadalmi elvárások kereszttüzében egy fiatal lány a szívére vagy a kötelességére hallgat? Szereplők: Dóra Béla, Gubás Gabi, Czakó Julianna, Bede-Fazekas Szabolcs, Csarnóy Zsuzsanna.

A negyedik bemutató krimi a javából: Arthur Conan Doyle–Ken Ludwig: Sherlock Holmes – A Moriarty-rejtély – krimivígjáték; ugyancsak ősbemutató december 6án a Nagyszínpadon; rendező: Göttinger Pál. Ebben az új kalandban a híres detektív ismét összecsap legnagyobb ellenfelével. Egy szövevényes nemzetközi kémhistória, zsarolás, szerelem és a világbéke sorsa – mindez egyetlen estén, Holmes és Watson vezetésével. Szereplők: Zayzon Zsolt, Mózes András, Jaskó Bálint, Kövesi Csenge, Hevesi László.

A színház ötödik meglepetése a nézőknek már jövőre lesz: Peter Shaffer: Black Comedy – vígjáték. Bemutató: 2026. február 14-én a Nagyszínpadon, rendező: Szabó Máté. A klasszikus vígjátékban egy váratlan áramszünet borítja fel a fiatal pár tökéletesre tervezett estéjét. Miközben a szereplők sötétben tapogatóznak, a nézők mindent látnak. Félreértések, eltitkolt múltak és lopott műtárgyak a világító színpadon. Szereplők: Jámbor Nándor, Sóvári-Fehér Anna, Csarnóy Zsuzsanna, Vida Péter, Bede-Fazekas Szabolcs, Szabó Erika, Sipőcz András e.h., Hunyadkürti István

A tavaszt a hatodik bemutatóval köszönti a Thália: Conor McPherson: Tengeren – feketekomédia. Bemutató: 2026. március 13-án a Télikertben. Rendező: Kelemen József. Conor McPherson fekete komédiája egy karácsonyi estén játszódik Dublinban. Amikor négy alkoholista férfi közé betoppan egy különös idegen, a jó hangulatú kártyaparti lassan átalakul… az egyikük lelke lesz a tét. Szereplők: Szervét Tibor, Szabó Győző, Tamási Zoltán, Domokos László, Görög László

Az 2025/26. évadot beharangozó sajtótájékoztatón úgy látszott, a Thália Színház ismét csak ki akar tenni magáért, hogy a közönség szívét lelkét elnyerje, gondolatait felkavarja és valóban igényes szórakozást kínáljon. Ami összeköti ezt a gazdag kínálatot az a rejtély. Emberi viszonyok, erkölcsi kérdések, titkok és sorsfordító döntések – ezek mozgatják az új bemutatók világát.

A bérletek már elérhetők a Thália Színház weboldalán, a Szervezési Irodában és Jegypénztáraiban. Az új évad előadásai minden színházszerető néző számára tartogatnak meglepetéseket – mert a legnagyobb rejtélyek mindig ott kezdődnek, ahol a függöny felgördül.

A Rejtélyek évada a Thália Színházban bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.