Helyben.hu néven új hírügynökségi szolgáltatás kezdődik Magyarországon. A helyben.hu oldalán jelenleg regisztrációkat fogadnak a szolgáltatást igénybe venni kívánó, érdeklődő szerkesztőségektől, de a háttérben próbaként már tartalmakat is előállítottak.

Merényi Miklós interjút ad a 45plusz.hu YouTube csatornának.

A szolgáltatás szerződött médiapartnereknek, főleg helyi, önkormányzati médiumok számára lesz elérhető regisztráció után, de a tartalmaikkal az olvasók, nézők is találkozhatnak majd e fórumok olvasóiként. Ez az a hírügynökség, melyről a sajtóban nevének említése nélkül „ellenzéki MTI-ként” és „ellen-MTI-ként” is szó esett már.

A helyben.hu egyik fontos vezetője Kövesdi Péter újságíró, a Népszava egykori szerkesztője, aki 2020 elején az Érd Médiacentrum ügyvezetője lett. Kövesdi a helyben.hu tartalomfejlesztési vezetője aláírással küldött e-maileket néhány szerkesztőség számára, a szolgáltatás igénybevételére buzdítva a lapokat. Kövesdi továbbra is dolgozik az Érd Médiacentrum vezetőjeként, tehát a két feladatkört egyszerre látja el.

Kövesdi Péter, az Érd Médiacentrum ügyvezetője, a helyben.hu tartalomfejlesztési vezetője. (Fotó: Népszava)

Kövesdi leszögezte: az új hírügynökség a lapok munkáját segítendő jött létre. A helyben.hu hírügynökségként tartalmat szolgáltat elsősorban hazai politikai, gazdasági és közéleti témákban, az országos jelentőségű hírek mellett nagy teret adva a Budapesten kívüli információknak. Szolgáltatásait helyi témákkal foglalkozó minden szerkesztőségnek, online, nyomtatott és televíziós felhasználásra ajánlja. A felhasználás részben ingyenesen, részben kedvező előfizetéses rendszerben érhető el.

A helyben.hu kínálatában cikkek, szöveges összefoglalók, infografikák, megosztható, rövid videós tartalmak (magyarázó videók) és teljes napi videós hírblokkok egyaránt szerepelnek, hetente friss anyagokkal. Ezek szabadon felhasználhatók, akár egy az egyben publikálva, akár szerkesztve, helyi vonatkozásokkal kiegészítve.

A tartalmakat egy központi szerkesztőség állítja elő, és szeretnénk helyben felvetődő témákat is feldolgozni és terjeszteni a saját rendszerünkön keresztül – nyitottak vagyunk ezzel kapcsolatos hírekre, információkra. A működést online rendszer is segíti, amelyen keresztül a bejegyzett használók letölthetik a tartalmakat, és kommunikálhatnak a központi szerkesztőséggel – helyi információval egészíthetik ki a híreket, témát javasolhatnak) – adja tudtul Kövesdi Péter.

A Wikipediából:

Kövesdi példákat is említett a kedvcsináló levélben az új hírügynökség próbaidőszakában készített információkra:

• A Fidesz kormány tíz éve – négyrészes összefoglaló cikk
• Orbán hiába ígérte, törvény tiltja a népszavazást a Fudan Egyetemről! – interjú Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal
• A vasúti szárnyvonalak újabb megszüntetése helyett járatritkítással igyekszik tízmilliárdokat megspórolni a kormány
• Számokkal mutatjuk meg: a covid-járvány okozta sokk pénzügyi következményét arra használta fel a kormány, hogy elégtételt vegyen a 2019. októberi önkormányzati térvesztésen
• Interjú Jávor Benedekkel, a főváros brüsszeli képviseletének vezetőjével a következő időszak EU támogatásairól
• Ellenzéki települések kivéreztetése – magyarázó videó
• Ellenzéki előválasztás – videó

Az oldal friss információi között érhető el interjú dr. Magyar Györggyel, a Civil Választási Bizottság (CVB) elnökével az ellenzéki előválasztás menetrendjéről, valamint dr. Vörös Imre egykori alkotmánybíróval, aki arról beszélt, hogy Orbán leváltásához forradalomra vagy puccsra sincs szükség.

Az új hírügynökség tulajdonosa Merényi Miklós. A helyben.hu domént az URBINO Consulting Kft. nevű vállalkozás jegyeztette be. Az Opten céginformációs rendszer szerint a már 1996 óta működő, jelenleg 3 millió forint jegyzett tőkéjű budapesti kft.-nek két tulajdonosa van. Az egyik Merényi Miklós, a másik Bereczki Mária, Merényi felesége.

Merényi 15 évet töltött el újságíróként. Dolgozott például a rendszerváltás után a Magyarországnál, a Népszabadságnál, 1998–2003 között ő volt a Figyelő című (akkoriban még nem a NER szolgálatába állított) üzleti és gazdasági hetilap főszerkesztője, rövid ideig dolgozott az MTV Híradófőszerkesztőjeként is. A médiaszakember később az államigazgatásban kötött ki. Dolgozott például 2004–06 között a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtófőnökeként és stratégiai igazgatójaként, majd helyettes szakmai államtitkári pozíciót is kapott, e minőségében nemzetközi kapcsolatokért felelt. 2008–10 között Rómában, Máltán és San Marinóban lett Magyarország akkreditált nagykövete, 2010-ben a Nemzetgazdasági Minisztériumban lett főtanácsos, majd 2011-től aCentral European Investment Services Tanácsadó Kft. partnere lett. Felügyelőbizottsági tag volt 1993–97 között a Gyurcsány-családhoz köthetőAltus Rt.-ben. Dolgozott Niedermüller Péter Budapest VII. kerületének DK-s polgármestere kabinetvezetőjeként. Merényi szerkesztője volt a Medgyessy Péter 2004-i miniszterelnöki bukása után a Ringier kiadó által megjelentett Gyurcsány – A magyar sajtó tükrében című könyvnek.

A helyben.hu-ról Merényi elmondta: szerkesztőségi rendszerét (CMS) már beüzemelték. Megerősítette, hogy ha minden jól megy, napokon belül élesben is szolgáltatni fognak a velük szerződött partnerek számára. Szavaiból az is kiderült, hogy az új hírügynökség a Gémesi György (gödöllői polgármester) vezette Magyar Önkormányzatok Szövetségével partnerségben működik.

Merényi leszögezte: a Helyben.hu sem ambícióban, sem képességeiben nem ellenzéki MTI.

A Helyben.hu: új hírügynökség kezdi meg munkáját bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Információink hitelességét erősíti, hogy az NMHH Médiatanács weboldalán megtaláltunk egy hivatalos PDF-állományt, melyben az áll, a Médiatanács e heti napirendjén szerepelt „a Budapest 92,9 MHz körzeti vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőség közösségi jellegű használatára 2020. november 4-én közzétett pályázati felhívással megindított pályázati eljárás folytatása” című napirend.

A Klubrádió ezt a frekvenciát vasárnap estig használhatta, azóta a frekvencia üresen, kihasználatlanul áll: aki odakapcsol, sercegést hall adás helyett.

A Médiatanács idén január közepén függesztette fel a Budapest FM 92,9 MHz frekvencia pályáztatását, ami a Klubrádió szempontjából rendkívül kedvezőtlen fejleménynek bizonyult, hiszen emiatt a Klubrádió pályázati úton sem tudta visszaszerezni frekvenciáját február 14-ig, amikor a médiaszolgáltatási jogosultsága lejárt. Részben ez vezetett oda, hogy a Klubrádió adását le kellett kapcsolni vasárnap éjfélkor az FM 92,9-en és internetre kényszerültek…(A cikk itt folytatódik.)

Az Infovilágban megjelent írások a Klubrádió kálváriájáról és küzdelmeiről.

A Visszaszerezheti a Klubrádió a frekvenciáját (?) bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az ítélet értelmében a Klubrádió keresetét a Fővárosi Törvényszék elutasította, egyben a Klubrádiót kötelezte 200 ezer forint perköltség és továbbá 38 ezer forint illeték megfizetésére.

Mindezek alapján jelenleg elkerülhetetlennek látszik, hogy a Klubrádió befejezze sugárzását 2021. február 14-én 23:59-kor, vasárnapról hétfőre virradó éjjel a Budapest FM 92,9 MHz frekvencián. Bár a Klubrádió fellebbezést nyújthat be, amit várhatóan meg is fog tenni, de jogerős ítélet február 14-ig már nem várható.

A bíróság azzal indokolta ítéletét, hogy a Klubrádió a korábbi jogsértései ügyében nem nyújtott be fellebbezéseket, azok jogerőssé váltak, így a két bírság kizáró ok a 92,9 MHz frekvenciajogosultság meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálásakor.

Arató András, a Klubrádió elnöke és tulajdonosa folyosói sajtótájékoztatóján szégyenteljesnek nevezte, hogy Magyarországon olyan rendszer van, amelyben ilyen határozatot hozhat a Médiatanács és az pedig ilyen bírósági megítélés alá eshet. A Klubrádió jogorvoslatra készül az ítélet ellen, tette hozzá. Azt mondta, nem váratlan, de szomorú és antidemokratikus az ítélet, mivel a bíróság nem vette figyelembe érveiket.  Arra kért a hallgatókat, maradjanak a Klubrádióval az interneten és támogassák a fennmaradását.

Arató András azt mondta, az ítélet valójában ítélet arról, milyen állapotban is van Magyarországon jelenleg a jogállam, és egy rádiót mondvacsinált indokokkal el lehet hallgattatni.

Orbán Viktor kijelentése az Európai Parlamentben.

A rádió a korábbi nyilatkozatai alapján úgy tervezi és hallgatóit is erre sarkallta előzetesen, hogy amíg vissza nem tudja szerezni a frekvenciáját, az interneten próbálja majd átvészelni az előtte álló időszakot, hiszen a Klubrádió DAB+ sugárzását más digitális rádiókhoz hasonlóan már tavaly ellehetetlenítette a médiahatóság, amikor megszüntette Magyarországon a DAB+ technológiát, miközben a technológia épp most vált kötelezően támogatandó szabvánnyá az autórádiókban.

A Klubrádió frekvenciájának visszaszerzése hónapokig vagy még tovább, éven túl is eltarthat.

A cikk itt folytatódik, tessék kattintani!

A Ítélet: le kell kapcsolni a Klubrádiót a 92,9-en bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A következő hónapok azonban így is nagy izgalomban telnek majd, mert a Médiatanácsnak hamarosan határoznia kell: meghosszabbítja-e a rádió médiaszolgáltatási jogosultságát? Egyébként az elmúlt hetekben némiképp megváltozott a rádió műsorszerkezete, új műsorok is indultak – erről a főszerkesztő nyilatkozott a Media1-nek.

Arató András, a médiaszolgáltató elnöke a rádió Ez itt a Fórum című műsorában közölte: 80 millió 24 ezer forint gyűjt össze 6443 hallgató adakozásából a Klubrádió számára a tavaszi, március 16-tól április 9-ig tartott „túlélőgyakorlat” heteiben.

A Klubrádió elnöke és többségi tulajdonosa hozzátette: az összeg – bár nem fedezi a rádió következő félévének valamennyi kiadását – lehetővé teszi, hogy az idén szeptemberig, a következő gyűjtésig („túlélőgyakorlatig”) mindenképp tovább szóljon az adás. Azt is mondta, hogy természetesen az adománygyűjtő kampány lejártával is szívesen fogadnak felajánlásokat, a bankszámlaszámok ezután is élnek.

Arató ezután megköszönte a hallgatók segítségét, majd azt mondta, megható, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora összeg gyűlt össze, ami szerinte azt mutatja, a hallgatók szeretik és fontosnak tartják a Klubrádiót.

Az összeg mértékét jól mutatja, hogy eddig talán csak egyszer érkezett nagyobb adomány a gyűjtőhetek történetében. Igaz, a Klubrádió előnye Arató szerint, hogy már tíz éve „látványos ostromzár alatt” működik, amit a hatalom vont köréje, de ami egyfajta rutint is adott a nehéz helyzetek megoldásához.

Izgalmas hónapok jönnek: most kell döntenie a Médiatanácsnak, meghosszabbítja-e a Klubrádió engedélyét

Arató szólt arról is: nagyon reméli, hogy a jövő februárban lejáró7 évesmédiaszolgáltatási jogosultságát a Médiatanács a médiatörvény alapján 10 évvel meghosszabbítja majd, hiszen a Klubrádió minden alapvető feladatát teljesítette, ami szükséges a hosszabbításhoz: időben és jogszerűen benyújtotta igényét a folytatásra és mindig a jogszabályoknak megfelelően működött, ráadásul az adónak az elnök szavai szerint több százezer hallgatója van, tehát igencsak meglévő szükségletet elégít ki.

A Klubrádió terveiről, lehetőségeiről és a túlélés formáiról – különös tekintettel az egész világot sújtó koronavírus-járványra – itt olvashat bővebben; tessék kattintani!

A Megmentették hallgatói a Klubrádiót bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A MÚOSZ és a TASZ is jogi segítséget ajánl a munkájukat tisztességesen végző, az új jogszabály által szabadságvesztéssel fenyegetett újságíróknak – írja a Média1 szakportál alapító főszerkesztője, Szalay Dániel.

A civil szervezetek – köztük a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) és a Helsinki Bizottság –, az ellenzéki pártok fellépése, a tegnapi internetes demonstráció és az aHang már több mint 100 ezer aláírást tartalmazó internetes petíciója, valamint a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) tiltakozó nyilatkozatai, továbbá a brit The Guardian aggódó szerkesztőségi cikke és az Európai Bizottság figyelmeztetése ellenére elfogadta hétfőn a Fidesz-kétharmad  az országgyűlésben a sajtóban felhatalmazási törvényként emlegetett, hivatalos nevén „A koronavírus elleni védekezésről” szóló jogszabályt, majd nem sokkal később Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök figyelmet keltő gyorsasággal már alá is írta a holnaptól életbe lépő törvényt.

A törvény az országos járványügyi veszélyhelyzetre, a koronavírusra hivatkozással lehetővé teszi, hogy Orbán Viktor kormányfő a parlament összehívása nélkül, kormányrendeletekkel irányítsa Magyarországot, akár hatályos törvényeket is kiiktasson.  Az új törvény kiegészítette továbbá a Büntetőtörvénykönyvet (Btk) egy új szakasszal, amely hatással lehet a média működésére is.

Ez utóbbi kapcsán nem sokkal a törvény elfogadását követően nyilatkozott Hargitai Miklós, a MÚOSZ elnöke a Media1-nek. Hargitai szerint a jogszabály elfogadásával Magyarország visszatért a rendszerváltás előtti időkhöz: a hatalom a valóság bemutatásáért is büntetheti az újságírókat. Az újságíró-szövetség első embere idézte a frissen elfogadott törvényszöveget, melynek szövege szerint:

„Aki nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”.

A sajtó nyilvánvalóan nagy nyilvánosságnak minősül. Hogy mi számít „oly módon elferdítésnek”, ami úgymond akadályozza a védekezés eredményességét, azt a jogszabály nem tartalmazza – hívta fel figyelmet a jogszabály súlyos pontatlanságára Hargitai Miklós. A MÚOSZ elnöke szerint a kormánykommunikáció most a lehető kevesebb konkrétum közlésére épül, és valamilyen módon ehhez alakítja a védekezés logikáját is. Azaz nem közöl például területi bontású adatokat, nem mondja meg, hogy melyik kórházban mennyi fertőzött van, hogy hány orvos fertőződött meg, hogy – majd a járvány későbbi szakaszában hol hány szabad intenzív ágy és lélegeztetőgép van még stb.

A Média1 írása itt folytatódik, tessék kattintani!

A Kockázatossá vált az újságírói hivatásgyakorlás bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A stúdióba a járvány miatt egyáltalán nem hívtak már újságírókat, pedig tegnap még a Koronainfót a média munkatársainak személyes jelenlétében tartották, méghozzá úgy, hogy az egyre súlyosbodó világjárvány idején is egyetlen, körbejáró közös mikrofont kellett használnia a média összezsúfolódni kényszerült munkatársainak.

A mai sajtótájékoztatón bejelentették: kérdések százai érkeztek egy nap alatt az erre a célra szolgáló  press@koronavirus.gov.hu e-mail címre. Jelezték: a kérdéseket tipizálva, csoportosítva kezdik el megválaszolni, és nincs idő minden kérdésre.

Végighallgattam a sajtóeseményt, de azon végül alig néhány témát érintettek. Kérdést idéztek a BBC-től, a román Digi24-től, a magyar Blikktől, a 444.hu-tól, az ATV-től, az MTI-től, a Magyar Hírlaptól, a TV2-től… De például a Media1 tegnap nem sokkal 14 óra után, az e-mail cím megemlítésekor azonnal elküldött 3 téma köré épülő kérdéscsomagját nem érintették, nem válaszolták meg.

Több más szerkesztőség, például az RTL Híradó kérdéseire sem válaszoltak. Az egész sajtótájékoztató villámgyorsan, kevesebb, mint 30 perc alatt ért véget, ebből pedig mindössze 12 perc jutott a felolvasott kérdésekre. Az nem világos, milyen alapon hagytak el kérdéseket. Ahogyan az sem érthető, hogy a több száz újságírói kérdésre miért mindössze 12 percet hagytak, azaz miért nem szentelnek több időt a kérdések tisztességes megválaszolására.

A Media1 kérdéseit egyébként az elektronikus tértivevény tanúsága szerint még csütörtökön 14:23-kor megkapták és elolvasták a Koronavírus Tájékoztató Központban, vagyis több mint 25 órája késlekedik a válasz egy járványügyi országos veszélyhelyzetben. Az efféle késedelem, illetve a cenzúra maga is veszélyes gyakorlat.

A Media 1 válasz nélkül hagyott kérdései közül csak egy:

Mit szólnak a legnagyobb taglétszámú újságíró-szövetség, a MÚOSZ nyilatkozatához, melyben sérelmezik, hogy az önök központja járványügyi közadatokat zár el, adatokat titkolnak el, és korlátozzák az újságírók által feltehető kérdések számát, nem biztosítanak kellő időt a kérdésekre, a tájékoztatóikon az újságírókat sértegetik sokszor érdemi válaszok helyett?

Személyesen is vállalják-e a felelősséget, ha netán később kiderül, hogy az eltitkolt járványügyi adatokkal a járvány további terjedéséhez is hozzájárultak?  Több jogász és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila is jelezte, hogy nem felel meg a valóságnak, hogy a területi adatok személyes adatnak minősülnek és az  nyilvánosságra hozható lenne. A kérdésünk az is, hogy mitől tartanak, miért nem hozzák nyilvánosságra a területi adatokat?

Az Operatív Törzs egyébként nem először gyakorol cenzúrát. A múlt héten például az RTL Híradó riporterének kezéből szó szerint kitépték a mikrofont egy kérdés közben…

(A teljes beszámoló itt olvasható, tessék kattintani!)

.

A Koronavírus: cenzúra a Koronainfón bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.