A versenyhatóság 2019 végén szabott ki bírságot a Telenor Magyarország Zrt.-re, amiért 2016–17-ben 0 Ft-osként vagy kedvezményesként hirdette egyes készülékeit, miközben az áruk egy részét beépítette az előfizetői díjba. A távközlési cég bírósághoz fordult a döntéssel szemben, ám az helyben hagyta a GVH által megállapított jogsértés tényét, azonban a bírság összegének indokolására kötelezte a versenyhatóságot.

Az új eljárásban az immár új nevű, Telenorból Yettellé változott cég új indítvánnyal élt, amiben a fogyasztók jóvátételét vállalta a jogerősen is megállapított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt. Vállalta a 7500 forintos kompenzációt: számlajóváírást vagy feltöltőkártya-keretet fizet minden, jelenlegi ügyfelének, csaknem 180 ezernek, aki az érintett időszakban, a Telenor Blue-kampányok alatt, vagyis 2016. október 6. és 2017. október 22. között készülékkel egybekötött hűségidős előfizetői szerződést kötött. Az érintett ügyfeleket a Yettel email-ben vagy sms-ben értesíti. A kompenzáció garantált értéke 1310 millió forint – vagyis: ha a fogyasztók részére juttatott teljes összeg bármi okból nem éri ezt el, a vállalkozásnak verseny-felügyeleti bírságként kell befizetnie a fennmaradó összeget.

A versenyhatóság – a kompenzációs csomagra tekintettel – az újraszámoláskor 125 millió forintban bírságot szabott ki a távközlési cégre.

A GVH döntése a fogyasztóknál jelentkező közvetlen előnyök mellett tekintettel volt arra is, hogy a cég lemondott a további jogorvoslati lehetőségéről. A jóvátételi kötelezettségek teljesítését a Versenyhivatal a végrehajtásukra előírt határidő leteltét követően ellenőrzi majd. Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/33/2021.

Délután, néhány perccel öt óra előtt cikkünkhöz a Yettel kiegészítést küldött, aminek lényege ekként foglalható össze:

„Üdvözöljük, hogy ügyfeleink számára előnyösen zárult a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által folytatott, még 2016-ra visszanyúló, reklámkampányt érintő verseny-felügyeleti eljárás.”

A megismételt verseny-felügyeleti eljárásban az ügy lezárása céljából a Yettel fontosnak tartotta, hogy fokozottan együttműködjék a hatósággal, és az ügyfeleknek kedvező megoldási javaslatot tegyen, a verseny-felügyeleti eljárásban vizsgált reklámok által érintett ügyfeleknek nyújtson kompenzációt. Ennek részeként a Yettel Magyarország Zrt. a GVH által elfogadott felajánlásában vállalta, hogy tevőleges jóvátétel formájában mintegy 1318 millió forint kompenzációban részesíti a határozatban rögzített fogyasztóknak, ami ügyfelenként bruttó 7500 Ft-os számlajóváírást, illetve feltöltő kártyás ügyfeleknél ugyanekkora összegű egyenlegfeltöltést eredményez. A Yettel megerősítette, hogy lemondott a határozattal szembeni jogorvoslatról, így a kompenzáció mellett a GVH által meghatározott 125 millió Ft összegű bírságot a vállalat befizeti, és azzal szemben további jogi eljárást (bírósági felülvizsgálat) nem kezdeményez.

A Yettel megkezdte az értesítés kiküldését a kompenzációra jogosult előfizetők számára és minden szükséges tájékoztatást megad az érintetteknek.

A Telenorért fizet a Yettel jóvátételt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A nemzeti versenyhatóság vizsgálata megállapította, hogy a Fatbond fogyókúrás kapszula hazai forgalmazója és a vele együttműködő reklámügynökség jogszerűtlenül, a fogyasztókat megtévesztve hirdette az érintett terméket. A cégek ugyanis az orvostechnikai eszközökre irányadó ágazati szabályozás megtartását célozták – miközben a termék egyúttal gyógyászati segédeszköznek is minősült, amelynek a fogyasztók biztonságát szolgáló reklámozási előírásai (pl. az alkalmazásához szükséges tájékoztatás, figyelmeztető szöveg, a használati útmutató megismerésére felhívás stb.) nem teljesültek. A hirdetések ezen felül megalapozatlan, megtévesztő állításokkal (pl. „három világszabadalommal védett receptúra”) próbálták elnyerni a vásárlók bizalmát. A cég egészségügyi szakember, ismert színész, fitneszbajnok, illetve több mint 30 influenszer közreműködésével terjesztette a jogsértő hirdetéseket, miközben a jogszabályok gyógyászati segédeszköz esetében ezt tiltják. A versenyhatóság a terméket népszerűsítő reklámügynökség közvetlen felelősségét is megállapította.

A GVH Versenytanácsa a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt 29 millió forintos bírságot szabott ki a termék hazai forgalmazójára, az SCB Trade Kft.-re, amely visszaeső jogsértőnek bizonyult. A jogszerűtlen népszerűsítésben részt vevő reklámügynökség, a Kék Padlizsán Kft. az eljárásban együttműködött a hatósággal: korrekciós vállalati megfelelési program bevezetését vállalta, elismerte a jogsértést és lemondott a bírósági jogorvoslat lehetőségéről. A hatóság így összességében 70%-os mérséklést alkalmazva, 3 millió forint bírságot szabott ki a cégre.

A Versenyhivatal döntése aláhúzza: a gyógyszer-ágazati termékkategóriák között lehetnek átfedések, amelyek esetében a forgalmazóknak minden érintett kategória szabályozását szigorúan meg kell tartania – bizonytalanság esetén pedig szakértők bevonása segíthet a kereskedés megkezdése előtt. –Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/10/2020.

Hallgattassék meg a másik fél is!

A FATBOND súlycsökkentő és elhízást megelőző orvostechnikai eszköz forgalmazójának közleménye

Ma érkezett információ az elmarasztalt cél sajtóügynökségétől:

A Gazdasági Versenyhivatal 2022. augusztus 8-án közzétett határozatában elmarasztalta a FATBOND súlycsökkentő orvostechnikai eszköz forgalmazóját. A sajtóban megjelent cikkek azt sugallják, hogy a hatóság a termék összetételét vagy hatását bírálta, miközben valójában egy jogi kérdésben nincs egyetértés a forgalmazó és a GVH között. A GVH elsődlegesen azért marasztalta el az SCB TRADE Kft.-t, mert véleménye szerint a Forgalmazó nem rangsorolta a FATBOND-ot az orvostechnikai eszközökön kívül, a gyógyászati segédeszköz kategóriába is.

Valójában a FATBOND egy súlycsökkentő és elhízást megelőző orvostechnikai eszköz, amely EU-s CE tanúsítvánnyal és ún. EK-jelöléssel rendelkezik. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) rögzítette, hogy a gyártó eleget tett a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004 (XI. 23.) EüM rendelet gyógyászati segédeszközök forgalmazására vonatkozó szabályainak, a termék jogszerűen forgalmazható Magyarországon. Ezt a GVH sem vitatja, amely határozatában kijelenti „Tekintettel arra, hogy a terméket a gyártója IIa kockázati osztályba sorolt orvostechnikai eszközként helyezte jogszerűen forgalomba,…. mivel a termék rendelkezik IIa kockázati osztályban érvényes EK megfelelőségi tanúsítvánnyal, jogszerűen került forgalomba és megfeleltethető az orvostechnikai eszköz fogalmának.”

A GVH úgy véli, hogy az orvostechnikai eszköz kategórián felül a FATBOND-terméket gyógyászati segédeszköz kategóriába is be kell sorolni. Valójában az EU-ban kizárólag csak orvostechnikai eszköz minősítés létezik, nincs külön gyógyászati segédeszköz kategória.

A magyar jog szerint ahhoz, hogy egy orvostechnikai eszközt gyógyászati segédeszköz kategóriába is be kelljen sorolni, négy feltételnek kell együttesen megfelelnie:

1. átmeneti, vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal élők használatában vannak,
2. ii) használatuk során nem igénylik egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy folyamatos jelenlétét,
3. iii) testüregben, vagy testen viselik, vagy alkalmazzák, a test megtámasztására vagy mozgatására alkalmazzák és
4. iv)  diagnosztikus, terápiás, rehabilitációs, vagy ápolási célt szolgálnak.

A FATBOND ezekből csak a ii)-es feltételnek felel meg, azaz használata nem igényel egészségügyi személyzetet.

A törvény szerint amennyiben a fentiek közül bármelyik feltétel nem valósul meg, úgy az adott eszköz nem tartozik az orvostechnikai eszközök és a gyógyászati segédeszközök közös halmazába, vagy az egyiknek, vagy a másiknak (illetve egyiknek sem) minősülhetnek csak. Azaz az eddigi szabályozás szerint a FATBOND orvostechnikai eszközt nem lehetne egyben gyógyászati segédeszköznek is tekinteni.

Az elmarasztaló határozat az alapos GVH vizsgálat után semmilyen megtévesztést nem állapított meg a FATBOND hatásmechanizmusával, a dobozon, illetve a tájékoztatóban szereplő, egészséggel kapcsolatos állításokról.

A GVH határozata szerint a bemutatott szakmai dokumentáció és klinikai vizsgálatok alapján a FATBOND hatásmechanizmusaival kapcsolatban továbbra is jogszerűen kommunikálhatók az alábbiak:

étvágycsökkentő, nassolásgátló, szénhidrát- és zsírmegkötő, azaz négyszeres kalória-gátló hatással rendelkezik. A növényi rost-komplexnek a vastagbél mikrobiomra gyakorolt prebiotikus hatását klinikai vizsgálat igazolja. Továbbra is elmondható, hogy csökkenti a hizlaló hatású, Firmicutes baktériumok arányát a vastagbélben.

A FATBOND jelenlegi forgalmazója nem vitatja a GVH által, a termék komplexebb kategóriába való sorolását és a gyógyászati segédeszközöknek is megfelelő módon fogja reklámozni a súlycsökkentő és elhízást megelőző orvostechnikai eszközt.

A SCB Trade Kft.: visszaeső jogsértő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A vállalat kampányának üzenetei (pl. „50% kedvezményt kapsz mobilneted havidíjából 3 hónapon át, és még 30 GB mobilnetet is díjmentesen belföldre 90 napra, ha 1 éves hűséget vállalsz mobil-előfizetésedre a Telekom alkalmazásban”) azt a benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy a meglévő előfizetői díjcsomagjukra vonatkozó, további egy évnyi hűségidő vállalásával igényelhetik az ígért kedvezményeket.

A versenyhivatal ugyanakkor azt valószínűsíti, hogy egyes ügyfelek csak a meglévőtől eltérő feltételű, új díjcsomagra történő szerződéskötéssel válhattak jogosulttá a kedvezményekre. A Telekom kampánya így megtévesztő módon befolyásolhatta a fogyasztók döntését.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárásra három hónap áll rendelkezésre, ami, ha indokolt, kétszer, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható.

Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/24/2022.

A Megtévesztően ígérhetett kedvezményeket ügyfeleinek a Telekom bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A versenyhatóság vizsgálata feltárta, hogy a magyar altató- és lélegeztetőgép-piac nagy szereplői, a Dräger Medical Kft., a GE Hungary Kft. és forgalmazója, az Aladdin Medical Kft., valamint a HOGE Orvosi Műszer Kft. még évkkel a járvány előtt, 2015-ben megállapodtak egymással a verseny korlátozásáról az Emberi Erőforrások Minisztériuma által tervezett, 6000 millió forintos központi eszközbeszerzés kapcsán.

A versenyhivatali eljárás megállapította, hogy a tervezett tenderrel kapcsolatban a cégek – kezdetben külön-külön folytatott – lobbitevékenysége egy idő után jogsértő egyeztetésekbe csapott át. Ezek során a vállalatok megállapodtak egymással a beszerzés nagyságrendileg 40%-40%-20%-os arányú felosztásáról, valamint a részletes ajánlati áraikról, amelynek bizonyítékait a versenyhatóság a helyszíni kutatások során a résztvevőknél is megtalálta. A cégek úgy tervezték megvalósítani a megállapodásukat, hogy a felosztással kedvező irányba befolyásolják a közbeszerzési kiírást.

A jogsértés miatt a GVH Versenytanácsa összesen 669 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásokra. A döntés tekintettel volt a vállalatok pénzügyi teljesítőképességére és arra is, hogy közülük többen kis- és középvállalkozásnak minősülnek. A nemzeti versenyhatóság bírságcsökkentő körülményként vette figyelembe, hogy az érintett cégek egyike – a Dräger Medical Kft. – egyezségi eljárás keretében elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslat lehetőségéről és belső vállalati megfelelőségi program bevezetését vállalta a jövőbeni hasonló esetek elkerülésére. Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/47/2016.

A magyar lélegeztetőgép-botrány feétehetően ezzel nem zárult le, tekintettel arra, hogy újabb pert nyert a Transparency International (TI), így a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kell adnia, kik engedélyezték a szerződéskötést a lélegeztetőgépek beszerzéséről, hogyan és milyen eredménnyel világították át a malajziai beszállító céget sőt, maga a vállalkozás a hazai szabályok szerint átláthatónak minősült-e — írta 2022. május 16án a Népszava.

A Altató- és lélegeztetőgép-kartellt tárt fel a versenyhivatal bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A nemzeti versenyhatóság eljárást indított a Szőnyeg galéria Kft.-vel szemben, mert a vállalkozás egyebek között a nagy kereskedelmi televíziókban, illetve országos rádióadókon futó reklámjai vélhetően több szempontból is megtévesztik a fogyasztókat.

A Versenyhivatal gyanúja szerint a cég feltehetően megalapozatlan állításokkal hirdeti piacelsőségét és termékválasztékának nagyságát (pl. „A legnagyobb és legjobb szőnyegválaszték Magyarországon”). A vállalkozás emellett olyan „eredeti” árakat tüntethet fel az akciós árai alapjául, amelyeket korábban vélhetően sohasem alkalmazott. A szőnyegkereskedés továbbá megtévesztően állíthatja, hogy végkiárusítást tart, „felszámolási kedvezményt”ad minden szőnyegre, illetve„véglegesen bezárja üzletét” – miközben nem áll szándékában felhagyni a tevékenységével. Az ál-végkiárusításhoz hasonlóan a fogyasztók mihamarabbi vásárlásra sürgetését szolgálhatták a cég honlapjának egyes elemei is – így például egy visszaszámláló óra, amelynek feltehetően nem volt valódi hatása az akció elérhetőségére.

A versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. Az eljárásra három hónap áll rendelkezésre, de indokolt esetben kétszer, két-két hónappal meghosszabbítható. Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/13/2022.

A Szőnyegáruház reklámjait vizsgálja a Versenyhivatal bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A nemzeti versenyhatóság tavaly októberben szabott ki rekordösszegű, 1105 millió forintos bírságot a Nitrogénművek csoportra, amiért más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően törekedett a verseny korlátozására a hazai műtrágyapiacon. A résztvevők fele önként elismerte a kartellt, a cégcsoporton kívül pedig a többi érintett be is fizette (illetve az előírtak szerint törleszti) a kirótt bírságot. A Nitrogénművek csoport azonban bíróságon támadta meg a döntést, egyúttal kérve a versenyhivatali határozat végrehajtásának – így a bírság befizetésének – felfüggesztését mindaddig, amíg az akár évekig tartó, teljes jogorvoslati eljárás le nem zárul.

A bíróságok megvizsgálták a vállalatcsoport érveit, és egybehangzó döntést hoztak: előbb a Fővárosi Törvényszék, majd – immár jogerősen – a másodfokon eljáró Kúria is elutasította a Nitrogénművek halasztásra vonatkozó kérését, mivel nem látták bizonyítottnak, hogy a cégek működése valóban ellehetetlenülne. A Nitrogénművek csoportnak így a versenyhatósági döntés érdemi felülvizsgálatának menetétől függetlenül, haladéktalanul be kell fizetnie a bírság teljes összegét, valamint az eredeti (tavaly őszi) fizetési határidő óta felgyülemlett késedelmi pótlékot, amely immár mintegy 300 milliós millió forint, és a bírság teljes befizetéséig tovább növekszik.

Mivel a vállalatcsoport a Kúria döntését követően eddig a bírságösszeg nagyjából 5 ezrelékét rendezte, a Gazdasági Versenyhivatal a Kúria döntése alapján – jogszabályi kötelezettségének eleget téve – az adófizetők pénzének védelme végett elrendelte a pótlékkal növelt bírsághátralék végrehajtását.

A Kúria: 11 000 millió forint kartellbírság a Nitrogénműveknek bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A versenyhatóság vizsgálata feltárta, hogy három építőipari cég jogsértő módon összejátszott a bajai Deák utca 11–13. szám alatti kormányhivatali épületenergetikai felújítására kiírt közbeszerzésen. A vállalkozások az ajánlattételkor, tavaly augusztus-szeptemberben összehangolták magatartásukat azért, hogy az általuk kijelölt Ponty-Poronty Kft. nyerjen. A tendert kiíró Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal szakembereinek azonban szemet szúrt, hogy a dokumentációkon ugyanazon cég fejléce szerepel, emellett a véletlennel nem magyarázható azonosságok találhatóak az ajánlatok tartalmában is (így bizonyos, részletezett munkadíj- és anyagköltségek minden egyes tételsorukban teljesen megegyeztek), ezért értesítették a Gazdasági Versenyhivatalt.

A versenyhatóság rajtaütést tartott a vállalkozásoknál, ahol további közvetlen bizonyítékokat szerzett az összejátszásra. Ezek alapján egyértelműen megállapítható volt, hogy a cégek összehangoltan, közösen elkészített ajánlatokkal próbálták segíteni egyikük tendernyertességét, majd – az ajánlatkérő észleléséig – a közbeszerzési eljárás alatt is folytatták a tiltott együttműködést.

A Versenytanács összesen 42,8 millió forintos bírságot szabott ki a jogsértésért a Ponty-Poronty Kft.-re, az Operon Group Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-re és az Építő Szolgáltató Bt.-re. A döntés figyelembe vette a többi között, hogy a GVH különösen súlyos jogsértésként tekint a közbeszerzési eljárásokkal összefüggő versenykorlátozásra, a szóban forgó összejátszás pedig ezen belül is a legsúlyosabb kategóriába tartozó, piacfelosztó és árrögzítő magatartás volt.

A hatóság tekintettel volt ugyanakkor arra is, hogy a cégek kis-és középvállalkozások, továbbá az eljárás alatt mindhárman elismerték a jogsértést, lemondtak a jogorvoslati jogukról és utólagos megfelelési program bevezetését vállalták. (Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/39/2021.)

A Közbeszerzési kartell – meggyűlt velük a Versenyhivatal baja bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A Gazdasági Versenyhivatal tavaly kezdett vizsgálatot az Alza.hu üzemeltetőjével és cseh anyavállalatával szemben a webáruház kifogásolható értékesítési módszerei miatt. Az eljárás feltárta: a portál jogsértő módon sürgette a leendő vevőket a mihamarabbi vásárlására, amikor szembetűnő, villogó üzenetekkel (pl. „Jelenleg X ügyfél érdeklődik a termék iránt”; „A héten X ügyfél vásárolta meg ezt a terméket” stb.”) helyezte pszichés nyomás alá a felhasználókat. Ez önmagában véve is tisztességtelen, mivel megzavarja a nyugodt döntési folyamatot. A sürgető üzenetekben bemutatott adatokat ráadásul nagyrészt nem támasztották alá a számítási módszerek: a „Jelenleg X ügyfél érdeklődik” üzenet például nem az adott pillanatban ténylegesen érdeklődők számát, hanem a vállalkozáscsoport összeurópai, elmúlt teljes napi megjelenítéseit mutatta.

A magyar versenyhatóság versenytanácsa 40 millió forint bírságot szabott ki a jogsértésért az Alza.hu Kft.-re és anyacégére, az Alza.cz a.s.-re. A döntés figyelembe vette a többi között, hogy az üzemeltetők elismerték a jogsértést, lemondtak a jogorvoslatról és felülvizsgálták a kereskedelmi gyakorlataik megfelelőségét biztosító belső vállalati szabályzatukat. A hatóság tekintettel volt arra is, hogy az eljárást követően a cégek rövid időn belül maguktól felhagytak a GVH által kifogásolt magatartásokkal.

A GVH bírságcsökkentő tételként figyelembe vette azt a jóvátételi csomagot is, amelyet a webáruház ajánlott fel fogyasztóinak kompenzáció gyanánt. A vállalások nyomán előírt hatósági kötelezettségek szerint minden fogyasztó 3000 Ft értékű kupont kap, aki 2019-ben az Alza webáruházában vásárolt. A kedvezmény a következő egy évben használható fel bármely, 10 000 Ft feletti vásárláskor. A kuponokat az Alza 2022. április 17-ig küldi ki e-mailben minden jogosultnak, és sms-ben, honlapján, közösségi oldalain és a sajtón keresztül is értesíti az érintetteket. A jóvátételi csomag része a kapcsolódó kommunikáció is, amelyben a cégcsoport a tudatos fogyasztói magatartás jelentőségére is felhívja a figyelmet.

Abban az esetben, ha a kuponok felhasználásának összértéke nem éri el a 450 millió Ft-os összeget, az Alza kiegészítő vállalások révén gondoskodik a fogyasztók közvetlen kompenzálásáról.

Ha a jóvátétel összege még így sem érné el a 450 milliós összeghatárt, a különbözetet a cégeknek bírságként kell megfizetniük. A webáruház üzemeltetőinek részletesen be kell számolniuk a hatóságnak arról, hogy megtörténtek a vállalások. (Az ügy hivatali nyilvántartási száma: VJ/16/2020.)

GVH Sajtóiroda

A Negyvenmillióra bírságolta a Versenyhivatal a magyar és cseh Alzát bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A GVH 2020. végén elején indított vizsgálatot – egyidejűleg a Vodafone-nal – a Magyar Telekommal szemben mobilinternet-díjcsomagjainak népszerűsítése miatt. A cég reklámjai ugyanis korlátlanságot ígértek a fogyasztóknak például közösségi médiaszolgáltatások, meghatározott chat-alkalmazások vagy egyes tv- és filmapplikációk használatakor (pl. „Korlátlan mobilnetünk megállíthatatlanná tesz. Válaszd a hozzád illő korlátlanságot!”, „Válassz korlátlan közösségi médiát!”).

A versenyhatóság vizsgálata feltárta, hogy valójában a hangsúlyosan korlátlanként hirdetett, nullás díjszabású opciók egyike sem biztosított teljes díjmentességet, mivel egyes funkciók – így például a chat-alkalmazások esetében a hang- és videóhívások, vagy a közösségi média böngészésekor a videótartalmak – csökkentették az előfizetők adatkeretét. A korlátozások közkedvelt funkciókra is vonatkoztak (például videólejátszás), más esetekben elkerülhetetlenek voltak (például automatikusan lejátszódó hirdetés) vagy a szolgáltatások lényegi részeit érintették: a chat-appok hanghívás (VOIP) funkcióit például a fogyasztók harmada-negyede használta a vizsgált időszakban, és nagy volt köztük a videotelefonálók aránya is.

A szűkítésekről a Telekom jellemzően nem adott reklámjaiban tájékoztatást – ahol pedig adott, ott sem tette egyértelművé, hogy mely forgalmak ingyenesek, és melyek csökkentik a díjcsomagba foglalt adatkeretet.

A GVH döntése megállapította, hogy a megtévesztő gyakorlat nem csupán az érintett mobilcsomagok ár–érték-arányára lehetett hatással, hanem befolyásolhatta a fogyasztók használati szokásait is: pl. a szűkítések pontosabb tudatában a fogyasztók kevésbé intenzíven használhatták volna az érintett alkalmazások (korlátlannak hitt) funkcióit, vagy gyakrabban térnek át a wifi-hálózatra.

A hatóság 310 millió forint bírságot szabott ki a jogsértésért a Magyar Telekom Nyrt.-re, tekintettel arra is, hogy az utóbbi 10 évben már tizedszer tévesztette meg a fogyasztókat. A hatóság eltiltotta a vállalkozást a gyakorlat folytatásától, emellett – bírságcsökkentésként figyelembe véve – a fogyasztók kompenzálását célzó jóvátételi csomagjának végrehajtására kötelezte.

A bírságcsökkentés mértékét összességében többszörösen meghaladó értékű, 4 GB-nyi, egy hónapig felhasználható többlet adatmennyiséget kap minden fogyasztó, aki 2017. január 1-je után igénybe vett és jelenleg is igénybe vesz a Telekomnál korlátlanként hirdetett opciót, és legalább egyszer elérte a díjcsomagjában foglalt adatkeretének 100%-át. A jóvátételre jogosultakat a cég sms-ben tájékoztatja majd a pótlólagos adatkeretről. A Telekom emellett valamennyi, korlátlan opciókkal érintett előfizetőjét tájékoztatja a kérdéses adatforgalmak korlátaira vonatkozó információk elérhetőségéről.

A Jubileumi büntetés a Telekomnak – Korlátos volt a korlátlan net bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A nemzeti versenyhatóság vizsgálata megállapította, hogy a Reckitt Benckiser Kft. megtévesztette a fogyasztókat az általa forgalmazott Dettol termékcsaládba tartozó biocid termékek (antibakteriális felülettisztító spray-k és kendők, kézfertőtlenítők és szappanok) népszerűsítésekor. A reklámok nagyfokú hatékonyságot állítottak (pl. „Elpusztítja a baktériumok 99,9%-át és inaktiválja a vírusokat”, „Víz nélkül pusztítja el a kórokozók 99,9%-át”), a cég ugyanakkor ezt a hatást az eljárás során csak a baktériumok vonatkozásában tudta elfogadhatóan bizonyítani. Jogsértő volt annak módja is, ahogyan a termékeket a vállalkozás a Heim Pál Gyermekkórház logójával és ajánlásával népszerűsítette.

Bár a logót és a „Heim Pál Gyermekkórház ajánlásával” szlogent a cég a felek közötti marketing-megállapodás alapján használhatta, a feltártak nem támasztották alá, hogy a termékek ajánlása szakmai ellenőrzést vagy vizsgálatot követően, megalapozott szempontok szerint történt, ahogyan egy átlagos fogyasztó gondolhatta. A logó és szlogen így megtévesztő üzenetet közvetített a vásárlóknak.

A hatóság vizsgálata kiterjedt arra is, hogy miként népszerűsítette a fertőtlenítőszert az egyik legnépszerűbb hazai Facebook-profil, Tibi atya közösségi oldala. Az eljárás egyértelműen megállapította, hogy az oldal a két fél közötti együttműködés nélkül jelenítette meg a terméket, vagyis nem próbált szponzorációt leplezni a fogyasztók elől. A GVH így e vonatkozásban megszüntette az eljárást.

A tisztességtelen gyakorlatokért a GVH Versenytanácsa 147 millió forint versenyfelügyeleti bírságot rótt ki a Reckitt Benckiser Kft.-re. A döntés figyelembe vette a többi között, hogy az évekig tartott reklámkampány érezhető hatással volt az érintett piacra. A versenyhatóság tekintettel volt ugyanakkor arra is, hogy a vállalkozás az eljárás hatására önként módosította reklámgyakorlatát és részben elismerte a jogsértést.

Mivel a járványhelyzet miatt időközben a sokszorosára emelkedett a kereslet a vírus elleni védekezést segítő termékek iránt, a GVH nagy figyelmet fordított erre a területre – különösen abban az időszakban, amikor még nem volt vakcina a Covid-19 ellen, így a fogyasztók kiemelten érzékenyek voltak a védelmet ígérő reklámüzenetekre. Júniusban a hatóság százmilliós bírságot szabott ki hasonló okokból, és jelenleg is folyik a vizsgálat a Virostop spray ügyében.

Bár a Dettol-termékekkel kapcsolatban jogsértőnek bizonyult reklámállításokat a forgalmazó már jóval a járvány előtt is alkalmazta, a GVH piaci felhívásának megfelelően elvárt lett volna tőle a fokozott óvatosság a járvánnyal érintett kereskedelmi gyakorlatok körében.

A Versenyhivatali büntetés megtévesztő fertőtlenítők miatt bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.