Az Európai Unió gyengeségeire utal, hogy az utolsó, legnagyobb magyar független online sajtótermék bezuhanásakor Brüsszelnek sem politikai akarata, sem jogi eszköze nincs arra, hogy vigyázzon a sajtószabadságra az uniós tagállamokban – olvasható a Politico legfrissebb, hazánkról szóló írásában.
Holott Vera Jourová biztos előre jelezte a problémát, de ő maga is belátta, eszköztelen az Európai Unió ilyen kérdések megoldásában. Felvetette, talán a versenyjogi törvények között lehetne kutakodni, mert akkor a sajtótermékek összeolvadására vonatkozó korlátozásokat tetten érve a demokráciára és a szólásszabadságra is befolyással lehetne a bizottság. Mert a 7-es cikkely alkalmazása egyhangú határozathozatal híján nem vezet eredményre, s egyelőre az is bizonytalan, hogy az Európai Tanács most belebegtetett jogállami norma követelése kivitelezhető-e.
Ugyanakkor a versenyjogi felelősségre vonás sem működött például KESMA (Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány) létrehozásakor, mert valóban nem lehetne ugyan 400 kormánypárti médiumnak egybeolvadnia, azonban a kormány lehetőséget sem adott a vizsgálódásra, mert azonnal jogszabályban rögzítette, hogy nemzetstratégiai jelentőséggel bíró közérdek a KESMA alapítása. Hiába állapította meg a Média Pluralizmus és a Sajtószabadság Központja értékelésében, hogy példátlan médiakoncentrációt hoztak létre a kormánypárthoz hű oligarchák, a magyar ügyészségnek a szeme sem rebbent. Ráadásul az uniós versenyjogi törvények alkalmazása magas pénzügyi küszöbhöz kötött. A KESMA-nál ugyebár ez sem állt fenn, lévén: ingyen dobták be az oligarchák a maguk vagyonát a közösbe.
Vizsgálat tárgya lehet a hirdetéseken keresztül történő támogatás, amiről Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemező Központ egyik vezetője egy jó példával élt a Politicónak nyilatkozva, hogy míg a Figyelő hirdetési bevételeinek 74%-át kapta a kormánytól, addig a HVG csak 3,5%-ot 2018-ban. Vagy például az „Állítsuk meg Brüsszelt!” kampányra fordított 10 millió eurós kampánypénznek a 40%-át a Médiaworks kapta annak idején. Brüsszel ezekben a csatákban gyakorlatilag egy helyben toporog 2016 óta, ami igencsak frusztráló érzés.
Jávor Benedek volt uniós képviselő szerint Brüsszel tisztában van a helyzettel, de nincs elég bátorsága a konfliktust felvállalni.
A The Washington Post „Majomketrec” vendégoldal rovatában a két egyetemi kutató arra a következtetésre jutott, hogy a koronavírus okozta válság elhúzódása a demokrácia erodálásához vezet világszerte. Méghozzá a gazdagok és szegények közti gyorsan mélyülő szakadékba zuhan majd a demokrácia is. Namármost: rögtön az első sorokban ott szerepel Magyarország neve abban a felsorolásban, amely ennek a folyamatnak máris ékes bizonyítékát adta. Után jön Izrael, India, a Fülöp-szigetek és Brazília. Mert ezen országok vezetői a rendkívüli helyzetet használták fel hatalmuk még nagyobb kiterjesztésére és elmélyítésére. A legnagyobb veszély azonban ezen is túlmutat, ha a járvány válság tovább gyűrűzik, az a demokrácia bukásához is vezethet. Milyen okok vezetnek ide? Drámai bérkülönbségek, a mobilitás megszűnése a szegények körében. Miközben otthonról épp a legszegényebbek nem tudnak dolgozni. Mert nem olyan a munkájuk. Amerika milliárdosai eddig is csak profitjukat gyarapították. Hát még ezután?!
Orbán Viktor és Andrej Duda kiválóan alkalmazzák már most is az elitellenes szlogeneket, de hát mi sem könnyebb egy populistának. Azonban akkor az önkényuralmi rendszer csapdájába sétál a szavazó.
A román ügyész, Daniel Galbeaza bizonyíték híján ejtette a vádat a tavalyi, úz-völgyi verekedés és temetőfoglalás ügyében – számol be az ügyészi indoklás részleteiről a Balkan Insight, illetve a magyar kormány támogatásával megjelenő szekelyhon.ro oldal. A „Magyarok, ki az országunkból!” román szélsőségesek uszítását például úgy értékelte, hogy az emberek egy csoportjának és nem a nemzetiségi, kisebbségi csoportnak lett címezve. Az ügyész szerint a magyarok provokálták ki az erőszakot, amire nem is reagáltak a románok. Noha képek bizonyítják, hogy a magyarok a temetőben békésen imádkoztak, amikor sértegetni kezdték őket a románok.
Az összetűzés háttere: az első világháborús emlékezés napján 52 ortodox keresztet tettek ki a temetőbe, amit a magyarok szemeteszsákkal letakartak. A román hatóságok – a Balkan Insight szerint –kifogásolták, hogy a magyarok magyar jelképekkel dekorált 600 fakeresztet emeltek a temetőben a magyar kormány támogatásával.
Ám nemcsak a magyar áldozatok sírjára, hanem a román, osztrák, német, orosz és szerb sírokra is.