Forrás: euronews.hu Balázs Péter, a CEU professzora és korábbi uniós biztos szerint az Európai Uniónak radikálisan modernizálnia kell a működését, és a jelenlegi, gyakran lassú döntéshozatali modellt egy professzionális „részvénytársaság-szerű” struktúrára kellene cserélni — ahol a tagállamok mint tulajdonosok határoznak, de a mindennapi irányítást hatékony egység végzi. Ez szerinte növelné a versenyképességet és kezelhetőbbé tenné a 21. századi kihívásokat.
Mostani bővítési helyzet: hol tart az EU-tagság felé vezető folyamat?
Az EU több ország esetében is aktív bővítési tárgyalásokat folytat, miközben más országok jelöltként vagy potenciális jelöltként várakoznak a sorukra:
- Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Moldova és Ukrajna jelenleg is tárgyalási szakaszban vannak a csatlakozásról.
- Montenegró a legelőrehaladottabb: célja, hogy 2026–2027-re lezárja a tárgyalásokat, majd akár tagállammá válhasson.
- Albánia is halad a fejezetek megnyitásában és a tárgyalások előrehaladásában, és 2027-es zárást céloz.
- Észak-Macedónia a tárgyalási folyamatban van, de hosszabb távú — akár **2030-as — csatlakozás is reális cél lehet.
Akadozó vagy lassabb pályán:
- Grúzia tárgyalásai gyakorlatilag leálltak, miközben a reformok folynak.
- Törökországgal a tárgyalások lényegében hosszú ideje stagnálnak.
- Koszovó státusát nehezíti, hogy több tagállam nem ismeri el függetlenségét.
Miért most van új lendület?
Az Európai Bizottság legfrissebb bővítési jelentése szerint az uniós napirenden ismét prioritássá vált a bővítés, különösen a Nyugat-Balkán és Kelet felé (Ukrajna, Moldova) — ezt részben a geopolitikai helyzet (pl. az ukrajnai háború) indokolja, amely az EU stratégiai mélységének növelését sürgeti.
Esélyek röviden:
- Montenegró és Albánia számítanak a legreálisabb „következő EU-tagoknak” a következő pár évben.
- Ukrajna és Moldova jelentős előrelépést tett, de tárgyalási zárás 2028 körül lehet.
- Mások, mint Észak-Macedónia vagy Grúzia, továbbra is lassú, de folyamatos reformokkal haladnak.
