Az utóbbi időben olyan nyilatkozatokról adott hírt a magyar sajtó, amelyek szerint az Európai Bizottság a 2021–27 közötti időszakra szóló uniós költségvetésben az agrártámogatások rovására kívánná emelni a migrációval kapcsolatos, elsősorban a bevándorlók integrációját elősegítő kiadásokat. Íme a tények.
Alapvetés, hogy a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés továbbra is kiemelt szerepet játszik az Európai Unió jövőjének és jólétének biztosításában. Ennek megfelelően az Európai Bizottság javaslata a 2021–27-i uniós költségvetésnek is mintegy 30%-át, 365 milliárd eurót (vagyis nagyjából 117 ezer milliárd forintot) irányoz elő a közös agrárpolitika számára. Ez az összeg a gazdáknak járó közvetlen kifizetések (Európai Mezőgazdasági Garanciaalap) és a vidékfejlesztési projektek támogatása (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) között oszlik meg.
Magyarország az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok közül egy főre vetítve a hatodik legnagyobb támogatást kapna.
A költségvetési vitában a közös agrárpolitika és a migráció annyiban kapcsolódik egymáshoz, hogy a vidékfejlesztési programok is kiegészítő szerepet játszhatnak abban, hogy egyes kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok – például a vidéki területen élő harmadik országbeliek (köztük a legálisan ott tartózkodó menekültek) – könnyebben beilleszkedhessenek a társadalomba. Ennek megfelelően most is, a 2014–20 közötti költségvetési időszakban, a tagállamoknak – köztük Magyarországnak is – lehetőségük van a vidéken élő harmadik országbeli emberek társadalmi befogadásának támogatására a Vidékfejlesztési Alap forrásaiból. Ezt a lehetőséget a Bizottság a következő, 2021–27-i időszakra is fenntartani javasolja. Azonban a tagállamok továbbra is szabadon dönthetnek arról, hogy élni szeretnék-e ezzel a lehetőséggel, és ha igen, akkor milyen mértékben.
Fontos hangsúlyozni, hogy a közös agrárpolitika keretében az egyes tagállamok számára javasolt vidékfejlesztési támogatások összege nem függ attól, hogy mennyit fordítottak vagy szándékoznak fordítani menekültek integrációjára. Az erre költendő pénzekről a tagállamok maguk döntenek saját prioritásaik alapján, azaz a jövőben is Magyarország dönti el, hogy a vidékfejlesztési forrásokból mennyit szán a kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok integrációjára.
Ezzel szemben az agrártámogatások csökkenésének egyik oka az, hogy az uniós költségvetéshez tetemes mértékben hozzájáruló Egyesült Királyság várhatóan elhagyja az EU-t. Másrészt az unió tagállamai olyan elsőségeket határoztak meg a 2021–27 közöttre, amelyek a kiadások növekedésével járnak. Ide tartozik például az innováció, a fiatalok, a környezetvédelem és a belbiztonság fokozott támogatása. Az új prioritásokkal áll összhangban a „Migráció és határigazgatás” című költségvetési fejezet megerősítése is. Ez a fejezet jórészben az EU külső határai védelmének megszilárdítását célozza, de ebből jut az unión belüli menekültügyi rendszer javítására, az illegális bevándorlás elleni küzdelemre és az unió területén legálisan tartózkodó menekültek integrációjára is. A megerősítéssel együtt is ez a fejezet a Bizottság által javasolt teljes költségvetésnek mindössze 1,5%-a.
Az agrár- és vidékfejlesztési források csökkenése nem is jelenti feltétlenül azt, hogy a gazdákhoz összességében kevesebb EU-s támogatás érkeznék. Először is a tervezet szerint a közvetlen kifizetések csak kevesebb, mint 4%-kal csökkennének Magyarország esetében (folyó áron számolva). Az Európai Bizottság még igazságosabb elosztási rendszert javasol, melyben a kisebb, a pályakezdő, a munkahelyeket teremtő gazdák nagyobb figyelmet és támogatást kaphatnak. Továbbá a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a vidékfejlesztési források egy részét a közvetlen kifizetések felé csoportosítják át. Más európai uniós alapok is kiegészítik a közös agrárpolitika forrásait: a Bizottság javaslata például a Horizont Európa kutatási keretprogram forrásaiból 10 milliárd eurót irányoz elő az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság területén megvalósuló kutatás és innováció támogatására.
A 2021–27-i költségvetési javaslatról szóló bizottsági weboldal; A közös agrárpolitika a 2021–27-i EU-költségvetésben
i-Portunus: a Bizottság új kísérleti kezdeményezéssel támogatja a művészek uniós mobilitását
Az Európai Bizottság által finanszírozott, a művészek EU-n belüli mobilitását támogató kísérleti projekt, az i-Portunus ma első pályázati felhívását teszi közzé, melyet szeptemberig további két felhívás követ majd. A sikeres pályázók lehetőséget kapnak arra, hogy 15–85 napon át egy másik uniós országban végezzenek művészeti tevékenységet. A kezdeményezés költségvetése 1 millió euró. Ebből az összegből hozzávetőleg 500 művész kap majd támogatást ahhoz, hogy valamely másik tagország területén együttműködést alakítson ki, illetve elmélyítse együttműködését a helyi művészekkel, és művészi alkotásokat hozzon létre. A most meghirdetett felhívásokra azok a művészek jelentkezhetnek, akik az előadóművészetek (színház-, tánc- és cirkuszművészet) vagy a képzőművészetek területén tevékenyek, és azon országok valamelyikében élnek, amelyek részt vesznek a Bizottság Kreatív Európa programjában. Jövőre a Bizottság további 1,5 millió eurót fog hasonlókra fordítani. A kezdeményezés azt hivatott előkészíteni, hogy 2021-től a művészek és kulturális szakemberek mobilitásának támogatása állandó jelleggel részét képezze az új Kreatív Európa programnak.
Az i-Portunus webhelye; A Kreatív Európa programról szóló bizottsági weboldal
Az EU, Latin-Amerika és a karibi térség: partnerség a jólét, a demokrácia szolgálatában
Az Európai Unió minden eddiginél szorosabb politikai partnerségre törekszik Latin-Amerika és a Karib-térség országaival. Ezt bizonyítja a ma kiadott közös közlemény, melyben az Európai Bizottság és a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője felvázolja, hogyan kívánja az Európai Unió a kereskedelmet, a beruházásokat és az ágazati együttműködést a középpontba állítva megerősíteni és korszerűsíteni a partnerségi viszonyrendszert. Az új partnerség arra irányul, hogy a részvevők közös erővel keressenek megoldásokat a közös kihívásokra és kamatoztassák a rendelkezésükre álló lehetőségeket a világméretű és térségi változások közepette. A múlt évtizedekben elért eredményekre építve a partnerség homlokterében a következő négy elsőség áll majd: jólét, demokrácia, ellenálló képesség és eredményes globális kormányzás.
A közös közlemény szövege; Tájékoztató az EU, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatrendszerről