Az Európai Uniónak többet kellene tennie a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok előmozdításáért az unión belül, a többi között civil szervezetek támogatásával. A képviselők ma támogatták az állampolgári jogi szakbizottság javaslatát, amely megháromszorozza az új, Jogok és értékek programra 2021–27 között rendelkezésre álló forrást. A Parlament így 1834 millió euróra emelné a programra elkülönített összeget (az Európai Bizottság 642 millió eurót javasolt).
A Parlament álláspontját, amely kiindulási pontként szolgál az uniós miniszterekkel folytatott tárgyalásokon, 426 szavazattal, 152 ellenszavazat és 45 tartózkodás mellett fogadták el.
A program átfogó célja, hogy védje és előmozdítsa az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt jogokat és értékeket. A helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi civil szervezetek támogatása révén ösztönzi az egyenlőséget és a polgárok részvételét a demokratikus folyamatokban, és fellép a hátrányos megkülönböztetés és az erőszak ellen.
A képviselők a célok között külön megemlítették a demokrácia és a jogállamiság védelmét és előmozdítását, mivel ezek az alapjogok védelmének, a tagállamok egymás közötti bizalmának, és az európaiak unió iránti bizalmának előfeltételei, szerepel az állásfoglalásban.
Az unió kasszájából finanszírozott tevékenységek kapcsán a Parlament javasolja, hogy kezdődjék figyelemfelkeltő információs kampány az európai alapértékekről, és az uniós tagságból eredeztethető jogokról és kötelességekről. A képviselők olyan kezdeményezéseket is támogatnak, amelyek a totalitárius rendszerek kialakulását segítő körülményekre hívják fel a figyelmet, és megemlékeznek az ilyen rendszerek áldozatairól. A képviselők emellett a többi között a testvérvárosi kezdeményezéseket, az emberi jogi aktivistákat, a közérdekű bejelentőket, a gyűlöletbeszéd és a félreinformálás ellen hozott szabályokat és az erőszak áldozatainak védelmét is támogatnák.
A képviselők egyetértettek abban, hogy kivételes esetekben, ha egy tagállamban hirtelen súlyos veszélybe kerül a jogállamiság, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárással támogatási pályázatot hirdethet olyan civil szervezetek számára, amelyek segítenék és támogatnák az országban a demokratikus párbeszédet.
Az elfogadott szöveg itt elérhető (2019.1.17.)
A Jogok és értékek program létrehozására irányuló javaslat
Uniós integráció: szűnjék meg a tagállami kívülmaradás lehetősége
A Parlament az „à la carte Európa” és a másodosztályú tagság ellen foglalt állást egy csütörtöki szavazással. A képviselők számba vették a tagállami integráció eltérő módozatait, amelyeket az európai szakzsargonban az „à la carte Európa”, „változó geometria”, „többsebességes Európa” vagy „első- és másodosztályú tagság” kifejezésekkel írnak le. A differenciálódást az európai projekt hasznára kellene fordítani ahelyett, hogy a folyamat veszélybe sodorja az uniót, figyelmeztettek a képviselők.
A képviselők szerint a tagállami integráció eltérő mértéke elfogadható, mivel egyes európai projektek elindításakor csak rugalmasság biztosításával vihető tovább az integrációs folyamat. Azonban a képviselők visszautasítják, hogy a differenciált integráció „az Unió jövőjére nézve innovatív útvonallá” vagy stratégiai prioritássá váljék.
A Parlament szerint a tagállamok megegyezésén alapuló, eltérő mértékű integrációra mint pragmatikus, második legjobb megoldásra kell tekinteni, amelynek alkalmazása minden EU-tag előtt nyitva áll. A módszer egyes szakpolitikák területén alkalmazható, átmeneti megoldás a hatékonyabb és egységes döntéshozatal felé vezető úton. Semmiképp sem áshatja alá az „egyre szorosabb unió létrehozásának folyamatát” és nem vezethet első- és másodrangú EU-tagság kialakulásához. A képviselők felhívják a figyelmet a politikai és intézményes felaprózódás veszélyére, illetve a döntéshozatali folyamat még bonyolultabbá válására: mindkét folyamat oda vezet, hogy az Unió még nehezebben érthető lesz az európaiak számára.
A tagállamok eltérő formát öltő és különböző mélységig ható integrációjának rendszerbe foglalása céljából a képviselők az uniós szerződések felülvizsgálatát javasolják. A felülvizsgálat alkalmával:
# meg kell szüntetni az elsődleges uniós jogszabályok alóli állandó kivételeket (a brexit lehetőséget ad arra, hogy a „kívülmaradási” modell helyett a „részvételi” modell irányába mozduljon a jogalkotás);
# a tagállamoknak minden egyes szakpolitika terén teljes mértékben be kell tartaniuk az elsődleges uniós jogot;
# a tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az uniós alapértékeket és a jogállamiságot; e területen a tagállamok között semmilyen eltérés nem fogadható el; és
#„valamilyen partnerségi formátumot” biztosítani kell az olyan országok számára, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak teljes mértékben megfelelni az elsődleges uniós jognak.
A nem törvényerejű állásfoglalást 446 szavazattal, 138 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el.
A tagállamok uniós integrációjának sebessége, az integráció által érintett terület és az integráció mélysége eltérő lehet. A differenciált integráció az alábbi szabályozott formákat öltheti:
# Megerősített együttműködés a tagállamok egy-egy csoportja között (konkrét témák, például a válásokra vonatkozó jogszabályok területén)
# Állandó strukturált együttműködés (a biztonság és a védelem területén)
# Pár ország állandó kívülmaradási jogot kért egyes uniós szabályzás alól (Dánia például kívül marad az eurón és a schengeni rendszeren)
# Átmeneti intézkedések az újonnan belépő tagállamokban (együttműködési és ellenőrzési mechanizmus vagy ideiglenes eltérés az uniós szabályzástól)
Az eltérő mértékű integráció megítélése tagállamonként változó. Egyes országokban pozitív jelenségként írják le, mert a nagyobb fokú integráció esetén gyorsabb az előrelépés, máshol – köztük Magyarországon – viszont kedvezőtlennek ítélik a differenciált integráció folyamatát, mert álláspontjuk szerint az első- és másodosztályú tagok csoportját eredményezi.
Az elfogadott szöveg itt elérhető (2019.1.16.)
A plenáris vita felvételről (2019.1.16.)
Jelentéstevő: Pascal Durand (Zöldek/EFA, Franciaország)
A Parlament víziója Európa jövőjéről (2017.2.6.)
Az Európai Unió többszintű irányításának alkotmányos problémái (2013.12.12.)