Tűrhetetlennek tartja a Der Spiegel című hírmagazin, ahogyan a német média egy része a napi aktualitásokat kezeli. Olyan témakörökről van szó, mint a Brexit, Donald Trump Amerikája, vagy a német jobboldali párt (AfD, Alternatíva Németországnak) politikusa ellen elkövetett minapi merénylet.
Jóformán föl sem tűnik a szerkesztőségeknek, hogy puszta szócsőnek, eszköznek használják őket, de meglehet: ennek tudatában vannak, sőt, még egyet is értenek az egyébként káros gyakorlattal. Kétségbeejtő, hogy mennyire felelőtlenül tálalják a napi híreket, alig fűznek hozzá értelmezést, és ha mégis, akkor a hatás elhanyagolható – olvasható a hírportálon.
Álljon itt például a tekintélyelvű erők világméretű térnyerése, ami a média nélkül elképzelhetetlen lett volna – véli a német Der Spiegel. Az autoriter jobb- és szélsőjobboldal izmosodásában egyértelmű e médiafelületek felelőssége.
„Ha azt szeretnénk, hogy Németországból ne legyen Magyarország, Trump-féle USA, Brazília, akkor szembe kell nézni ezzel a felelősséggel.” A liberális és demokrata újságírók nem maradhatnak semlegesek, „pártatlanok” olyan jelenségekkel szemben, amilyeneknek Magyarországon lehetünk tanúi. Drámaian kevés tudósítás olvasható Németországban a magyar médiavilág Orbán-féle bedarálásáról. A magyar kormányfő haverjai az összes helyi lapot (igen az összest!) egyetlen alapítványba söpörték be. „Arról az Orbánról van szó, akit a CSU-pártkongresszusán a német alaptörvény őre, a szövetségi kormány belügyminisztere körülhízelegve dédelgetett.” („Orbán hat von seinen verlegerischen Kumpanen sämtliche, ja: sämtliche Lokalzeitungen des Landes in eine Stiftung überführen lassen. Orbán, der auf CSU-Parteitagen vom Innenminister, Hüter des Grundgesetzes, umschmeichelt und umschleimt wird.”)
Ahol azonban – a demokratikus értékeknek hátat fordítva – a média szövetségre lép politikával, kitör a katasztrófa. Részben ez a frigy a ludas a Brexitben is, ami Európát kétségbe ejtő helyzetbe sodorta – írja Sascha Lobo. Alapvetően persze David Cameron, Boris Johnson, Theresa May és Jeremy Corbyn csapnivalóan elhibázott politikája okolható, de a Brexitért sokat tett a bulvárlapok hecckampánya is.
De mit tettek és tesznek a komolyan vehető médiumok, mint amilyen például a BBC? Nick Cohen brit újságíró szerint a BBC azért mondott csődöt, mert munkatársait hatalmába kerítette a félelem. Nem mertek szembeszállni a heccmesterekkel és a gyújtogatókkal.
Napjainkban lépten-nyomon tanúi vagyunk annak, ahogyan meg a liberális demokráciákban is befolyást szereznek a tekintélyelvű hatalmasságok a minőségi lapokban, tévécsatornákban. Németországban is tanúi voltunk ennek, ahogyan hitelt és teret adtak az Alternatíva Németországnak (AfD), manipulációinak. Egy-egy ügyet felfújva, hangulatot teremtenek a híradások, másokat jószerivel elhallgatnak. A német bulvárlap, a Bild, megkongatta – alaptalanul – a vészharangot, hogy ugyanis a „demokráciát balról fenyegeti veszély”, amit aztán a minőségi sajtó is átvett. A cinkostárs lett a hamis hírek (fake news) tálalásában.
Ahogyan a 20. században Julien Benda – és példája nyomán sokan mások – az írástudók felelősségére apellált, úgy kötelességünk ma is az újságírók fejére olvasni az árulásukat. Az álhírek, féligazságok és ezek agymosásra törekvő sulykolása veszedelmes divatot teremtett, amelyben élen jár Putyin Oroszországa és Trump Amerikája. A Der Spiegel cikke számos példát sorol föl és elemez, ám hozzá fűzi: Európa józanabb felében nem kellene ezt a divatot követni. „Adjanak magukra” a minőségi lapok szerkesztői, tévécsatornák műsorvezetői, vegyék a fáradságot és ne engedjék, hogy a média a politika játékszerévé váljék.