Az idén eddig összesen 47 ezer 364 hektáron pusztított tűz – írja friss tájékoztatójában a Katasztrófavédelem. A vizsgált szűk hat hónap eseményszámai és a leégett terület nagysága már most többszörösen meghaladják a múlt tíz év adatait, a mostaninál több eset csak 2012-ben volt. Az eddigi legnagyobb területű szabadtéri tűz július 19-én a Hortobágyon keletkezett, ahol több mint 750 hektárnyi terület égett le. A tüzet száztíz tűzoltó huszonnyolc tűzoltó járművel, csaknem négy napon át oltotta. A legtöbb erőt és eszközt július 21-én a Kiskunhalas melletti erdőtűznél kellett bevetni, ahol összesen negyvennyolc tűzoltó járművel majdnem száznyolcvan tűzoltó dolgozott. A statisztikai adatokból az is kiderült, hogy a sérültek száma is duplájára nőtt az előző évihez képest. Eddig az idén szabad területen keletkezett tűzesettel összefüggésben 55 ember sérült meg, és heten haltak meg. – E hírek hallatán jutott eszembe egy negyedszázaddal ezelőtti beszélgetésem Szőcs István mérnökkel, az IFEX Kft. vezetőjével, a tűzoltást megreformáló impulzuspuska/-ágyú feltalálójával. Az interjú és a találmány bemutatása a Reform című hetilap 1997. október 28-i számában jelent meg:
A tűzoltó első számú ellensége a tűz, a második pedig az idő. Barátja pedig a körültekintő polgár, aki nem okoz tüzet, kárt, vigyáz magára és másokra…
Hazánkban jelenleg (minden adat 1997-i! – a szerk. megj.) 9138 hivatásos tűzoltó (1357 állami és 7781 önkormányzati) teljesít szolgálatot 94 városi tűzoltóságon és a fővárosi tűzoltóság 15 egységén. Az 1778 önkéntes tűzoltóságnak 28 142 tagja van. Az ezernél több létesítményi tűzoltóságnál mintegy 15 ezren dolgoznak. Tavaly kis híján 20 ezer (1992-ben 29 636) tűzesethez vonultak ki a tűzoltók. Az idei (1997!) első félévben 12 600 alkalommal kellett szembeszállniuk a tűzzel. Tavaly (1996) 9577 káresetnél (közúti, vasúti, villamos-, metró-, vízi, légi, omlásos baleset, elemi kár, veszélyes anyagok ártalmatlanítása stb.) ugyancsak bevetették a tűzoltókat. Akadt még 5313 vaklárma és téves jelzés és számtalan nem létező vagy közben eloltott tűz- és káreset.
A legjobb tűzoltó is eredménytelen és esélytelen a korszerű technika nélkül. Ezért, ahol ezt anyagilag megengedhetik maguknak, a legújabb technikai felfedezések legelőször a tűzoltóknál jelennek meg. Egyik ilyen az IFEX-módszer, mely a tűzoltást forradalmasította. Az új technikáról a német Focus magazin nemrégi cikkében azt sugallta, hogy azt egy bizonyos Steur úr találta fel. A holland származású, Németországban élő feltaláló szenzációs példákat sorolt: két liter vízzel oltott el egy faházban tomboló tüzet, s egy-két liter elegendő egy gépkocsi-, tízszer annyi egy átlagos lakástűz megfékezéséhez, eloltásához.
Ha ez így igaz, akkor aligha túlzás, hogy az IFEX, az impulzusos tűzoltás zseniális találmány. Nagy Lajos tűzoltó ezredes, a Tűzoltóság Országos Parancsnoksága (TOP) tűzoltási, műszaki mentési főosztályvezetője is annak tartja a találmányt. Aztán hozzáteszi: „Nem véletlenül, elvégre feltalálója, gyakorlati kivitelezője magyar. Szőcs István vegyész- és gépészmérnök.”
A feltaláló Budán, a Sas-hegy oldalában él családjával, ott, ahol csak a madár jár. S túl a harcok tucatjain és a menetrend szerinti szívinfarktuson, 54 évesen a maga lábán és uraként. Műszaki fejlesztéssel foglalkozó mérnöki irodáját vezeti, de dolgozik a tűzvédelmi-tűzoltó berendezéseket gyártó és forgalmazó IFEX Kft.-ben is.
– Az impulzusos tűzoltási módszer – kezdi Szőcs István, s az egyszerűség kedvéért csak impulzuspuskaként emlegeti a technikát – a nyolcvanas évek végén vált kivitelezhetővé. Lényege, hogy az oltóanyagot, mindenekelőtt vizet, egy pillanatban, nagy energiájú lökéshullám (impulzus) segítségével, különösen finoman porlasztva juttatják, szinte rálövik az égésre. Az eredmény: a lángok tüstént kialszanak. A sűrített levegő segítségével bejuttatott oltóanyag a porlasztás következtében hihetetlenül hatékony hűtő-, illetve oltófelületet képez. A vízcseppecskék ugyanis mindössze 2-200 mikron nagyságúak, ugyanakkor 430-540 kilométeres óránkénti sebességgel lövellnek ki a tűzfészekre. Az igen nagy felületű vízköd intenzív hőcserét hoz létre, s egy liter vízből 12-15 köbméternyi vízköd képződik, a sugár hatótávolsága 8-10 méter.
A Szőcs-féle IFEX-módszer és az impulzuspuska nagyban is működik, s egy átalakított páncélosra szerelt IFEX-ágyú el is készült Ez a leggyakoribb nagy tüzek ellen gyorsan bevethető. A tűzesetek többségében elegendő a vizes változat, bár száraz vegyi anyaggal és habképző oldattal is tölthető.
A feltaláló szerint gyakorta nem a tűz, hanem a tűzoltáshoz használt víz és egyéb anyagok okozzák a nagyobb kárt Például a lakástűz-oltáshoz a helyiségekbe fecskendezett víznek valójában csak a töredéke olt, mert hatásfoka meglehetősen alacsony, ugyanakkor a legszakszerűbb és legkörültekintőbb tűzoltói igyekezet mellett is tetemes másodlagos kár keletkezik. S e másodlagos károkat vagy a tulajdonos, vagy a biztosító viseli. Nagy előnye még az impulzuspuskának, hogy az alkalmazására percek alatt kiképezhető tűzoltó akár motorkerékpáron is a helyszínre viheti és használhatja a készüléket Külföldön már sok helyütt az autópálya-rendőrségek és a sárga angyalok felszerelésében megtalálható az IFEX-puska.
De vajon meglepte-e az új tűzoltási technológia magyar feltalálóját a Focusnak nyilatkozó Steur magatartása?
„Steur úr valójában a jótevőm volt akkor, amikor már minden pénzünket, összesen 8,5 millió forintot elköltöttünk a szabadalmi díjakra, és az a veszély fenyegetett, hogy nem tudom tovább védeni a találmányomat. Akkor lépett ő közbe, és segített pénzzel. Szabályos, nemzetközi jogi érvényű megállapodást kötöttünk, melyben ő hasznosítási jogot kapott az IFEX-re. Aztán üzemében »Made in Germany« jelzéssel gyártani kezdte, és ma már árusítja is világszerte.”
A BŐRVÖDÖRTŐL NAPJAINKIG
Már az ókori Egyiptomban és a Római Birodalomban is szervezetten védekeztek a tűz ellen. Japánban, ahol az építőanyag sokáig bambusz és papír volt, különösen nagy hagyománya van a tűzoltásnak, s nagy újításnak számított, amikor a 15. század első felében föltalálták a hurkatöltőelven működő vízpuskát, mellyel jobban lehetett célozni, mint a bőrvödörrel, és persze messzebbre is hordott. Egy 1490-ből való magyar leltárban már szerepel a „fechkendew”, a fecskendő szó. Gróf Széchenyi István fia, dön hozatta Angliából az első gőzfecskendőt 1872-ben a két évvel előtte megalakított, 12 fős pest-budai tűzőrség számára. A hazai első tűzoltóközösség 1834-ben alakult Aradon. Utánuk a soproniak következtek, akik 1863-ban szervezték meg a maguk torna- és tűzoltóegyletét. Aztán idővel a sok tűzveszélyforrás egyre több helyütt indokolttá tette, hogy a rátermett tűzoltókon kívül folyamatosan korszerűsítsék a technikát és a módszereket is.
A német ipari szabvány szerint is elismert, és a világ számos minősítő intézete által bevizsgált puskákból Magyarországon eddig mindössze 40 talált gazdára, nagyrészt hivatásos, önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok, továbbá önkéntes tűzoltó-egyesületek és cégek, intézmények vásároltak belőle.
Az Öböl-háborúban, amikor az irakiak fölgyújtották a kuvaiti olaj- és földgáz-lelőhelyeket, felvetődött, hogy a természeti katasztrófával fenyegető tűzvész megfékezésére a legjobb módszer az IFEX lenne. Jelentkezett is egy magyar származású ausztrál, aki nagyon komolynak tűnő ajánlatot tett Szőcs szabadalmának a megvásárlására, ám addig húzta-halasztotta a tárgyalásokat, mígnem az amerikaiak a saját technikájukkal és technológiájukkal elnyerték az olajkút-tűzoltási megbízást. Ma már nagyon úgy tűnik föl, hogy az ausztrál – valószínűleg megbízásból – csak játékot űzött a feltalálóval.
A magyar tűzoltóság tavaly rendszeresítette az IFEX-technológiájú készüléket a bevizsgálásokat követően, mert a szakvélemények szerint „az impulzustűzoltás kicsiben, nagyban és kézipuska formájában, hernyótalpas járműre vagy helikopterre szerelve egyaránt kitűnően használható”. Különösen jó szolgálatot tenne a gyakori erdő- és avartüzek oltásában, ha az erdőőrök, erdészek impulzuspuskát is magukkal vinnének, pillanatok alatt elolthatnák a kezdeti tüzeket Akár 40-50 liter vizet használó változata is gond nélkül elférne az erdőkerülők vagy az autópálya-rendőrök autójának csomagtartójában. Pesze az IFEX nem helyettesítheti tejesen a hagyományos tűzoltó eszközöket, mert nem mindenütt lehet a tűz közelébe férkőzni.
Németországban a biztosítók tetemes pénzzel támogatják a hatékony, másodlagos károkat nem vagy csak alig okozó tűzoltási eljárások, készülékek beszerzését Szőcs István szeretné, ha a biztosítótársaságok az eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsítanának az impulzus-tűzoltás eszközei iránt, s lehetőségeikhez mérten segítenék a tűzoltóságokat az IFEX-készülékek beszerzésében.
A Hungária Biztosító Rt. szóvivője, Csányi Mónika kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy 1989 óta ismerik a találmányt, s lehetőségeihez mérten a Hungária, amely 1995-ben 166,5, tavaly 216,3 millió forintot fizetett ki tűzkárra, eddig is minden erkölcsi és anyagi támogatást megadott a korszerű tűzoltási eljárások kifejlesztéséhez. Érdekelt az IFEX készülékek széles körű használatában is, ezért munkatársait, ügyfeleit tájékoztatja az impulzus-tűzoltásról, a kockázatvállalás és a biztosítási díj megállapításánál figyelembe veszi, ha ilyen készülékekkel rendelkezik az ügyfél.
Információink szerint Szőcs István feltaláló pedig jogi úton próbálja meg elérni, hogy a német magazin tegye közzé, ki is valójában az IFEX-módszer feltalálója.