Az újságíró archívumából: Bécsi bálok bűvöletében

Föléledtek a koronavírus után a világhírű bécsi bálok, újra megjelent a jó másfél évszázad óta kapós füzetecske, a báli menetrend. Kinyitottak a hagyományos báltermek, mindenekelőtt a Bécsi Állami Operaház. A lányok, asszonyok végre újra bemutathatják be a báli idényre varrott ruhakölteményeiket. Bécs újra szórakozhat/szórakozik, föléledt a világhírű bécsi hangulat. – Az Ausztriát, mindenekelőtt pedig Bécset jól ismerő, nem egyszer havonta többször is megjárt krónikás most már közreadhatja a bécsi bálokról szóló írását is. Íme:

«Bécs egész télen át táncol. Pontosabban: a november 11-i Márton naptól hamvazószerdáig. Az igazán nagy bálokat persze ilyenkor, farsang idején rendezik, tehát mindenekelőtt januárban és februárban. Külön füzetben jelenik meg a báli menetrend; mondhatnák, nagyobb pontossággal állítják össze, mint a vasútét. Annál is inkább, mert egy helyen és egyazon időben nem lehet két bált megrendezni, de egy vonatszerelvény várakozhat pár percet a kitérőben, mellékvágányon, míg a másik elhalad… A báli menetrendből aztán mindenki kiválaszthatja magának az ízlésének, pénztárcájának, netán eladó lánykájának, házasulandó fiának a legmegfelelőbbet.

Báloznak jóformán minden szakma művelői: a hegedőkészítők és a kéményseprők, az orvosok és a fogorvosok, a fotómodellek és az egyetemi hallgatók, a vadászok és a hegyimentők, a művészek és a különcök, a törvényszéki tudósítók és az iparmágnások, a pártok különféle szárnyaihoz tartozók. Híres például a szocialista baloldal „pizsamapartija”, mely az egyik legsajátosabb farsangi bál. Merész szabású, rikítóan lila és édesrózsaszín hálóköntösökben, visszafogott színű, elegáns csíkozású pizsamákban mindazok kötelességüknek tartják a részvételüket, akik csak egy kicsit is balosabbak a szocdem-átlagnál…

Évszázadok óta a Ballhausplatzról irányítják az osztrák politikát; jó ideig a magyart is onnan dirigálták, a titkos udvari kancelláriáról. Miután a bál és a labda egyazon szó a németben (der Ball), hosszú ideig az a tévhit járta, hogy a ma is kancellári hivatalként szolgáló épület hajdan bálház volt, s arról kapta nevét a tér is. Az igazság (miként az Egy ház története című bécsi kiadványból kiderül): azon a helyen állt a Mária Terézia idejében divatos, a mai teniszhez hasonló labdajáték, a gioco di pallo színhelyéül szolgáló épület, a Ballhaus.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy a Ballhausplatz 2-ben nem báloztak volna. De még milyen híres bálokat rendeztek ott! Császárok, királyok, trónörökösök, nagyhercegek, hercegek, tábornokok és más nobilitások adtak bálokat a Ballhausplatzon a híres-hírhedt bécsi kongresszus heteiben hónapjaiban, 1814/15 telén. Akkor született a mondás – miután a tárgyalások meglehetősen elhúzódtak –, hogy a kongresszus nem megy előre, hanem táncol.

De mit táncoltak Metternich „karnagy és hoppmester” vezényletével a későbbi Szent Szövetség megalkotói, részesei? Leginkább francia négyest, meg polonézt. Bécsi keringőt aligha, mert bár a Walzer, a keringő hamisíthatatlan német–osztrák tánc, a falusiak által táncolt ländlerből lépett elő, akkor túl póriasnak tetszett volna a csillogó báltermekben. A kongresszus Idején még csak legényke volt a bécsi keringő atyja: Joseph Lanner (1801–43). Tanítványa, a műfaj első igazi nagy m estere, a Walzerkönig idősebbik Johann Strauss (1804–49). Az ő fia, az ifjabbik Johann Strauss (1825–99), a Kék Duna, a Bécsi vér és még sok-sok nagyszerű keringő, a Denevér, a Cigánybáró és más operettek zseniális komponistája, a száguldó karmester (éjszakánként 10– 15 helyen is föllépett, hogy zenekarait vezényelje) révén vált klasszikussá és világhírűvé a bécsi bálok elmaradhatatlan tánca, a bécsi keringő, a Wiener Walzer.

Bécsi keringő – újévi koncert Bécsből – bécsi operabál. Egymástól elválaszthatatlan fogalmak, amelyekhez még hozzátartozik az öröm, a báj, a varázslat világában egyesülő jellegzetes hangzás, a ritmus és a dallam.

Olyan világ ez, amely igazából csak Bécsben érzékelhető, amely végül is onnan, az egykor még kék Duna partjáról hódította meg Európát és a többi földrészt is.

Bertschi nélkül nincsen bál Bécsben. Igaz, majd’ egyidős a századdal, de még ma is aktív. Bertschi, azaz Lambert Hofer fogalom Bécsben: ruhakölcsönző. A Stadhallétől nem messze álló boltja késő ősztől kora tavaszig nagy forgalmat bonyolít le. annak ellenére, hogy Bertschi bácsi nem méri olcsón a portékáját. Egy-egy alkalomra 800–1300 schillingért kölcsönöz nagyestélyit, frakkot. De kétszer ennyibe is kerülhet a legújabb divat szerint készült ruhaköltemény. Szolgáltatása: a testre igazítás, netán átalakítás, és a figyelem, hogy ugyanarra a bálra két egyforma női ruhát ki ne kölcsönözzön. Bertschi bácsi büszke a klientúrájára, hogy híres filmszínészeket is ő öltöztet.

Mint például Omar Sharifot, aki Rudolf trónörököst alakította az egyik filmben Amikor meghajolt szíve hölgye előtt, zakójanak hajtókája alól kivillant a diszkrét, de a filmen is jól látható táblácska: „Lambert Hofer Ruhakölcsönző”.

Elsőbálozók bevonulása.

A bálok bálját éppen 110 esztendővel ezelőtt (az írás 1987 februárjában jelent meg! – a szerk.) rendezték meg először Bécsben. Az első operabáli idényben (1877. december 11.–1878. február 12. között) 18 aranyat kértek a férfiaktól és tíz aranyat a hölgyektől belépődíjként. Napjainkban több tízezer schillingbe kerül ugyanez. Igaz, életre szóló élmény lehet a részvétel a bécsi operabálon, ahol az ország színe-java, sőt külföldi állam- és kormányfők is megjelennek, és az olasz állami idegenforgalmi hivatal is elküldi ajándékát: 14 ezer száll friss szegfűt – díszítésül és persze a részvevő hölgyeknek…

Az ám, lapozzunk csak bele a bécsi báli menetrendbe! Holnap, jnuár 11-én lesz a cukrászok bálja (lásd fenti kép!) a Hofburgban. Péteken, január 13-án tartják a városházán a hagyományosan legillatosabb, legszínesebb, leglátványosabb bécsi bált, a virágbált. A Bécsi Városi Kertek (ez alkalommal a 99.) a városháza virágtengerré változik. A népszerű bál eredete a bécsi városi kertészek virágkoszorúja volt a Práterben az 1920-as években.

Egy nappal később, szombaton lesz a Bécsi Közgazdasági és Üzleti Egyetem bálja a Hofburg császári palotájában. A további hat bál időpontja és helyszíne: január 18-án ügyvédek (Hofburg), filharmonikusok: január 19. (Musikverein), ipari és technológiai bál: január 21. (Musikverein), január 26.: a Bécsi Műszaki Egyetem bálja (Hofburg), orvosbál január 28-án (Hofburg), szivárványbál: ugyancsak január 28-án (Parkhotel Schönbrunn), valamint a vadászok bálja január 30-én (Hofburg). Február 3-án báloznak ugyancsak a Hofburgban a bécsi kávéfőzők is.

A bálok bálját, a Bécsi Operabált február 16-án tartják hagyományosan a Bécsi Állami Operaházban. Az Ukrajna irnti szolidaritás jegyében sorra kerülő idei operabálra 5000 vendég hivatalos + 150 elsőbálozó pár is. A Johann Strauss bécsi keringőit 150 zenész játssza. Az eseményt virágdíszek százai teszik hangulatossá. A rendezők 52 600 poharat, 9200 evőeszközt és 1000 pezsgősvödröt helyeznek készenlétbe. A vendégek kívánságait 320-an igyekeznek teljesíteni. A bécsi operabált a tévé is közvetíti, milliók nézhetik majd a világra szóló eseményt. Az operaházat 30 óra alatt alakítják bálteremmé, a visszaalakítás, a szétszerelés csak 21 órába telik. A munkálatok ára másfél millió euró.

A Bécsi Operabál hagyományosan jótékonysági célokat is szolgál. Az idén a közszolgálati rádióval és tévével, az ORF-fel és az Österreich hilft Österreich (Ausztria segít Ausztriának) kezdeményezéssel együttműködve, amelyet a Caritas, a Diakonie, a Hilfswerk Österreich, az Österreichisches Rotes Kreuz, a Samariterbund és a Volkshilfe vezető segélyszervezetek támogatnak, a bál nagyszabású segélyakció javát, az Ausztriában élő rászorulókat szolgálja. Az ORF még az Operabállal kapcsolatos programjait is az adománygyűjtés szolgálatába állítja. Maga a bál közvetlenül is gyűjt adományokat, például a jegyek és a gasztronómiai termékek árából származó felárak révén, amelyek mindegyike az Österreich hilft Österreich javára megy.

Mindezek ellenére az igazi farsangi bálokat kisvárosokban, községekben rendezik. Aligha kell jobb egy hangulatos, barátok körében eltöltött esténél, éjszakánál, mondjuk egy tűzoltóbálon. Mert a helyi zenekar is eljátszik bármit: népdalt, polonézt, polkát és csárdást, sőt bécsi keringőt is. És ha kimelegszik az ember, nyugodtan a szék karfájára terítheti a zakóját, meglazíthatja nyakkendőjét, fesztelenül kortyolhat a söröskancsóból, és újabb táncra kérheti a szomszédék csinos, dirndlibe öltözött, szemrevaló, hegyes-begyes lányát…» (Az írás az akkor hiteles újság, a Magyar Hírlap, 1987. február 14-i számában jelent meg. A nyitó kép forrása: https://www.viennasightseeing.at/explore-vienna/balls-vienna)