Az intézet neve nem változott meg 1990 októbere, a Németország újraegyesülése után, csak az anyaszervezeté: a Lipcsei Marx Károly Egyetem „egyszerűsítette” a nevét, elhagyván a Marx Károlyt, feltehetően azért, mert politikai felhangot éreztek benne a történelmi váltást lebonyolítók. Egészen addig a Herder-intézet külföldi hallgatók nyelvi előképzését, valamint a német nyelv oktatását szolgálta külföldön – értsd: mindenekelőtt az akkori harmadik világ országaiban, és persze a szocialista testvérországokban is. Aki ösztöndíjas hallgatóként bejutott a Herder-intézetbe, az garantáltan jól, sőt: kiválóan megtanulhatta Herder, Goethe, Schiller és a többi német szellemi óriás elképesztően gazdag nyelvét. Igaz, sokáig némi politikai mellékszálai is fölfedezhetők voltak a lipcsei Herder-intézet oktatásában, ám azok számára, akik oda bejutottak és valóban tanulni, ki- és fölemelkedni akartak, nos, azok számára ideális volt. És persze ma is az, mert a Herder-intézet nélkül német, mint idegen nyelv kutatása és oktatása – a legutóbbi három évtized is bizonyság rá – elképzelhetetlen lenne. Nemzetközileg is kiemelkedő munkát végeztek/végeznek a Lipcsei Egyetem kitűnő szakemberei. Nem német anyanyelvű (többségében afrikai, ázsiai, dél-amerikai) hallgatóik egy év alatt bizonyítottan jól megtanultak németül. (És miként e sorok aláírója is, a nyári szemesztereken rengeteget tanulhattak négy-hat hét alatt az oda felvett ösztöndíjasok…) Az idegennyelv-oktatást tudományosan művelő, fejlesztő szakembereiket, docenseket, lektorokat szívesen fogadták a többi között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen is. A lipcsei tanszékvezető Gerhard Helbig példás tudományos munkássága nemzedékek számára maradandó. Az intézet 1964-ben alapított szakfolyóirata, a „Deutsch als Fremdsprache” máig a legtekintélyesebbek között említendő. – Tekintettel arra, hogy az NDK-beli Szászország keleti felében különösen sok külföldi tanult, dolgozott, a Drezda melletti Radebeulban 1962-ben megalapították a Herder-intézet szakmai felügyeletét élvező, meglehetősen hosszú nevű „külföldi állampolgárok nyelvi termelési és műszaki képzését szolgáló nyelvi előképzőjét”. Egykori NDK-s magyarok, ifjúmunkások a megmondhatói, hogy nagy többségük számára létfontosságú volt a radebeuli nyelviskola is ahhoz, hogy egyáltalán „szóhoz juthassanak” német földön, munkahelyükön, és hogy a többi között udvarolhassanak is a magyar fiúkat megkülönböztetett kedvességgel fogadó német lányoknak…
«Három fontos évfordulót ünnepel az idén (a tévedések elkerülésére: ez az írás éppen negyven éve, 1981-ben készült! – a szerk.) a lipcsei Herder-intézet: a vásárváros Marx Károly Egyeteme harminc esztendővel ezelőtt fogadta az első külföldieket, koreai és nigériai fiatalokat, hogy előkészítse őket NDK-beli felsőfokú tanulmányaikra. Huszonöt évvel ezelőtt önálló intézetet hoztak létre a külföldről mind nagyobb számban érkező főiskolások és egyetemisták német nyelvi oktatására. Ez az intézet éppen két évtizeddel azelőtt vette föl a nagy német író, költő, kritikus, műfordító, idealista filozófus, Johann Gottfried von Herder (1744–1803) nevét.
Lipcse, Lumumba utca 4., Herder-intézet. Dr. Lothar Kaiser tanulmányi igazgató az intézet alapításának céljáról beszél:
– Első számú feladatunk, hogy az NDK-ba (tehát a Német Demokratikus Köztársaságba, 1990. október 3-ig a második világháború után kettészakított, négyhatalmi felügyelet alatt álló Németország keleti fele – a szerk.) érkező minden külföldi hallgatót, aspiránst olyan mértékben készítsünk föl, hogy tanulmányaik eredménye a német anyanyelvűekével azonos színvonalú lehessen.
– Milyen fakultásai vannak az intézetnek? Kik tanítanak itt?
– Két fő szervezeti részlegünk: a tanulmányokra előkészítő és a kutatási osztály. Feladatunknak megfelelően nyelv- és szaktanárok oktatják hallgatóinkat. A nyelvtanítás sajátossága abban áll, hogy a németet mint idegen nyelvet a német nyelvterületen oktatják. A szakoktatás viszont azért szükséges, mert a külföldi fiatalok hazájában különböző színvonalúak az oktatási rendszerek. A szakoktatást a szakkifejezésekkel gazdagított tanítás jellemzi. Intézetünkben 1951 óta 120 országból érkezett mintegy 15 ezer hallgató vizsgázott. Kezdetben főleg a szocialista országokból jöttek hozzánk, most azonban rajtuk kívül a fiatal, fejlődő államokból is érkeznek hallgatók.
– Milyen módszerek szerint dolgoznak a német nyelv tanítása közben? Hiszen külföldiekről lévén szó, legtöbbször az anyanyelvükön kívül más nyelven nem értenek.
– Képzésünk alapelve az egynyelvűség. A hallgatók anyanyelve, illetve az esetleges közvetítő nyelv lényegében csak az új lexikális anyag gyorsabb megértésére korlátozódik. A nyelvtani jelenségeket elsősorban induktív, rávezetéses módszerrel magyarázzuk. Az általános nyelvi és szakmai kiképzést úgy állítottuk össze, hogy a témák és a szituációk olyan nyelvanyagot tartalmazzanak, amelyek az egyetemi oktatás első két félévében szokásos előadások, konzultációk, szemináriumok megértéséhez szükségesek. Ez azt jelenti, hogy a szakmai és nyelvi követelmények összességéből célszerű válogatást végeztünk. Ennek következtében képzésünk alapja egy tematikai-lexikai és egy nyelvtani minimum. A nyelvi és a válogatott szakmai ismeretek közlésén túl az a feladatunk, hogy a hallás utáni megértést és a megértő olvasás készségét fejlesszük. Mindkét szempont elengedhetetlen feltétele annak, hogy a hallgatók később megértsék az előadásokat, és a szakirodalmat
– Milyen tankönyveket használnak?
– A Herder-intézetben alkalmazott tankönyvek saját munkatársaink művei. Az alaptanfolyam a Deutsch lntensiv-et használja. A haladók a Deutsch Komplex című kötetből tanulnak, amelyet köznyelvi, matematikai, fizikai, kémiai és biológiai tankönyvekből vett részletekkel dúsítottunk. Az előkészítő tanfolyamot vizsgával zárjuk, amelynek eredményében kifejeződik, hogy a külföldi hallgató mennyire sajátította el az oktatási programban szereplő ismereteket. Így például igen magas fokon követelik a felsőfokú oktatási intézmények az általános tematikáról tartott előadások megértését és ezen előadások lényegének a jegyzetelését. A szakszövegeket az előre megadott idő alatt bizonyos szempontok szerint kell olvasni és megérteni. A beszédkészséget NDK honismereti és szakmai témákban kell bizonyítani. Az intézetben kapott diploma egyúttal „útlevél” hazánk bármelyik főiskolájára való fölvételhez.
– Milyen tudományos tevékenységet folytatnak az intézet munkatársai?
– A Herder-intézet „a német mint idegen nyelv” elnevezésű tudományág központjaként tölti be hivatását. Ezért is magunk dolgozzuk ki az oktatáshoz szükséges könyveket, módszereket. Kiadványaink nem egyszer a milliós példányszámot is megközelítik. A külföldiek németoktatásáról szóló folyóiratunk (Deutsch als Fremdsprache) 1964 óta jelenik meg. Sikerült bizonyos lingvisztikai problémákat elméletileg tisztáznunk és módszertani megoldást is kidolgozni rájuk. Feladataink közé tartozik az is, hogy a külföldön tanító némettanárokat folyóiratunk módszertani cikkeivel és időszerű NDK honismereti információkkal segítsük.
– Van-e kapcsolatuk más, hasonló jellegű intézményekkel?
– Szerződéses kapcsolataink, illetve munkaegyezményeink vannak az európai szocialista országok hasonló intézeteivel: a moszkvai Lumumba Népek Barátsága Egyetem mel, a szófiai Külföldi Hallgatók Intézetével és nem utolsósorban a budapesti, valamint a lódzi Nemzetközi Előkészítő Intézettel. Együttmunkálkodásunk fő célja a tapasztalatcsere a gyakorlati munkáról és azokról a tudományos kutatásokról, amelyeket a külföldiek tanítása problematikájának szentelünk.
(Az interjú elsőként a Magyar Hírlap 1981. május 1-jei számában jelent meg. A nyitó képen a lipcsei Herder-intézet hangulatos bejárata az 1980-as évek elején…)