Drámaivá váltak az 1980-as évek végére a magyar távközlési állapotok. Sokmilliárd forintos károk keletkeztek az évtizedekkel elmaradt, szerfölött gyatra, korszerűtlen telefonhálózat miatt, amikor a világ működő felében már jó ideje hódítottak a digitalizáció, a számítógéppel vezérelt, automatikus, sokféle szolgáltatást kínáló telefonközpontok. Elmaradottak voltunk, annak ellenére, hogy a svéd Ericsson közreműködésével 1971 nyarán sikerült üzembe helyezni az első, nagy teljesítményű crossbar (még nem digitális!) telefonközpontot Lágymányoson, az ország többi (korai automatikus!) központja még sokáig a jó öreg rotary (forgókefés) rendszert használta. A magyar telefónia elmaradottságát jellemezte, hogy még évtizedekig működtek a kézi kapcsolású telefonközpontok a postahivatalokban, illetve cégeknél, hivatalokban, sőt a honvédség rakétaalakulatainál is! A svéd közreműködéssel megépített crossbar-központok már lehetővé tették az automata távhívást (a helységek közötti telefonhívások emberi beavatkozás, kezelő nélkül jöttek létre), a keleti tömb országait – ekként hazánkat is – még sújtotta a kereskedelmi embargó, a hidegháborús gazdasági hadviselés szerfölött hatékony eszköze, az 1947-ből származó COCOM-lista, amely megtiltotta a csúcstechnológiás termékek kivitelét a Szovjetunióba és szövetséges országaiba. A távközlés középkorából kilépésről volt szerencsém tudósítani az akkor tekintélyes és nagy példányszámú napilap, a Magyar Hírlap színeiben. A beszámoló 1989. február 28-án jelent meg az előző nap eseményeiről:
Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke tegnap Vas megyébe látogatott. Délelőtt Szombathelyen, a megyei pártbizottság székházában két és fél órás megbeszélést folytatott a Vas megyei országgyűlési képviselőkkel. A kötetlen konzultáción elsősorban az Országgyűlés márciusi ülésszakának napirendjén szereplő témákat tekintették át. A Vas megyei képviselők kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a nemrég elfogadott gyülekezési törvény egyik passzusát, nevezetesen azt, amelyik megtiltja, hogy a Kossuth téren politikai demonstrációt rendezzenek, módosítani kell. Németh Miklós erre vonatkozóan elmondta, hogy két változatot terjesztettek az Országgyűlés elé. Az egyik csak a parlament üléseinek idejére tiltja meg a demonstrációt az érintett területen, míg a másik egyéb kivételekkel tartaná fenn a tilalmat. A kormányfő ezt követően délben fölavatta Szombathelyen hazánk első tároltprogram-vezérlésű digitális telefonközpontját. Az eseményre eljött dr. Heinrich Neisser, az osztrák kormány közigazgatási minisztere, jelen volt Berecz Frigyes ipari, Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, a Budapesten és Bécsben akkreditált diplomáciai kar számos vezetője.
Németh Miklós avatóbeszédében hangsúlyozta: az ország infrastruktúrájának fejlesztése a kormány kiemelt programjai közé tartozik. Mint mondotta, fejlett infrastruktúra, ezen belül korszerű távbeszélő-hálózat nélkül hatékony gazdaság elképzelhetetlen. A hazai távbeszélő-hálózat megújításában a szombathelyi digitális telefonközpont üzembe helyezése az első lépés, amelynek megtétele széles körű nemzetközi együttműködésnek köszönhető. A közreműködő osztrák francia és kanadai cégek munkáját, segítőkészségét példaértékűnek nevezte Németh Miklós, majd rámutatott: a kormány mindent megtesz azért, hogy az ezredfordulóig európai színvonalra fejlődjék hazánkban a távközlés.
Heinrich Neisser felszólalásában példamutatónak nevezte hazánk és Ausztria együttműködését. Majd azt hangsúlyozta, hogy az osztrák szövetségi kormány a maga részéről mindent megtesz a két ország vállalatai közötti kapcsolatok szorosabbra fűzéséért. Mint kiemelte, különösen nagy lehetőséget lát erre a határ menti régiók vonatkozásában.
Túlzás nélkül állapíthatta meg dr. Valter Ferenc, a Magyar Posta elnökhelyettese az avatás alkalmából összehívott nemzetközi sajtókonferencián: korszakos változás kezdődött a magyar telefónia történelmében. Digitális sziget keletkezett a Szombathelyen és Vas megye további 13 településén üzembe helyezett, 27 ezer vonalkapacitású telefonközpontok révén az egyelőre analóg magyar távközlési hálózatban. A február 3-án kezdődött próbaüzemelés néhány hete alatt 8500 előfizető állomását kapcsolhatták át a mindentudó új központokra.
Ezekben a napokban további 2500, az év végéig pedig még 3000 előfizetőt csatlakoztatnak a teljesen elektronikus berendezésre.
A napjainkban a legkorszerűbbnek számító DMS 100/200 típusjelű rendszert a kanadai Northern Telecom cég fejlesztette ki. Észak-Amerikában 1800 ilyen központ létesült eddig 24 millió állomással. Az Austria Telecom nyugati szomszédságunkban 13 telefonközpontban 110 ezer ilyen telefonállomást üzemeltet.
A posta elnökhelyettese közölte: már áprilisban átadják a forgalomnak Budapesten a szintén digitális belföldi távhívóközpontot, és még az idén Budafokon, Székesfehérvárott, Gárdonyban és körzeteikben, jövőre Zalaegerszegen, Lentiben, Sopronban, és az említett helységek körzeteiben létesül kanadai–osztrák–magyar közreműködéssel digitális telefonközpont és -hálózat. A Magyar Posta következő tízéves fejlesztési terve (mai áron számolva 300 milliárd forintos beruházással) hárommillió előfizető kiszolgálására alkalmas központkapacitást kíván megvalósítani. „Felerészt a posta nyereségéből, 10 százalékban költségvetési támogatásból, a többit pedig itthoni és külföldi hitelből” válaszolta dr. Valter az egyik osztrák laptudósító kérdésére, amikor az a szépreményű tervek anyagi hátteréről érdeklődött. A posta arra is törekszik, hogy működő tőkét vonjon be elképzeléseinek realizálására. Ezek egyébként korántsem a Magyar Posta „magánügyei”, annál inkább az egész népgazdaság sürgős, hatékony és hosszú távra megoldást követelő problémája. Az elaggott, helyenként csak a postás dolgozók áldozatvállalásával életben tartható magyar telefonhálózat korszerűre cserélése, bővítése haladásunk egyik feltétele.
Fölvetődött az a kérdés is, hogy miért Szombathelyen és környékén készült el ez a mintaként és preferenciaként szolgáló központ és hálózat? Prózai az ok: a térség elavult távközlését mindenképpen korszerűsíteni kellett volna: eredetileg crossbar-rendszerű berendezéseket szántak oda, és jóformán az utolsó pillanatig kétséges volt, hogy megkapja-e Magyarország az esztendőkig COCOM-tiltólistán szerepelt technikát. Az Austria Telecom igazgatóhelyettese mondta el tegnap az „üzemi titkot”: saját laboratóriumaikban szimulálták a magyarországi telefonkörülményeket, hogy a mi viszonyainknak legmegfelelőbbet fejlesszék ki. E munka befejezése szinte napra egybeesett a COCOM-tiltás megszüntetésével. Valójában a nemzetközi politikai helyzet enyhülése segítette hozzá hazánkat a digitális telefonkorszakba jogosító belépőhöz.
Edmund B. Fitzgerald, a Northern Telecom elnöke igen bátornak nevezte a magyar távközlési szakembereket, és Kőszeg esetét említette példaként: elektromechanikus, crossbar telefonhálózat helyett már létesítettünk digitális telefonhálózatot, de hogy kézi kapcsolású telefonközpont után következzék a számítógép – ez kuriózum a szakmában. Berecz Frigyes ipari miniszter a Magyar Hírlap kérdésére elmondta: akkora minőségi ugrást tett a magyar távközlés, mint a hírtovábbítás a füstjelektől az első telefonig. Részese a magyar ipar a hazai számítógépes telefóniához szükséges berendezések fejlesztésének, előállításának. Amellett, hogy az ő számára is új korszak kezdődött, egy új gyártási kultúra meghonosodásával, modern termékek kínálatával akár újabb exportpiacok is nyílhatnak előtte.
A hazánkban elsőként létrehozott integrált digitális távbeszélő-hálózatot üzemeltető Soproni Postaigazgatóság vezetője, Bodnár László – miközben a magyar kormányfő és az osztrák közigazgatási miniszter a központavatón a két ország nemzetiszínű szalagját elvágta – elmondta: az 1875 millió forintos beruházásban 892 millió forint értékű a külföldi hányad. Maga a telefonközpont negyedakkora helyen elfér, mint a mostanáig „legkorszerűbbnek” tartott crossbar-típusú kapcsoló-berendezés. A Vasban tegnap fölavatott „digitális sziget” a többi között alkalmas több állomás összekapcsolására konferenciák tartására, önébresztő-szolgálatra telefonhívások átirányítására, ha az előfizető nincs éppen a saját lefonja közelében. Egyúttal arra is, hogy bizakodással töltse el telefonra várók százezreit: belátható időn belül mégiscsak telefon-közelbe jutnak.