Mostanság, hogy az első három országos gond között a biztonságos kőolaj- és földgáz-ellátás különösen gyakran emlegetett téma, archívumomban rákerestem: foglalkoztam-e valaha is ilyen témával? Az eredmény alább olvasható. Kiegészítésképpen (mindenekelőtt napjaink ifjú nemzedékei számára) ide írom, hogy Szizrany ugyanúgy a Volga mentén fekvő város, mint például a történelemből jól ismert Nyizsnyij Novgorod vagy Volgográd, a valamikori Sztálingrád. Akkor, amikor ez az interjú készült, még létezett a Szovjetunió, aminek nagyrésze jó ideje már Oroszországi Föderáció néven ismert. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Leninváros nevét 1991. február 1-jén Tiszaújvárosra változtatták. A település egyébként 1970. április 22-ig Tiszaszederkény néven volt ismert, mielőtt Leninváros lett belőle… Lenin, azaz Vlagyimir Iljics Uljanov orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője volt, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20. századi világtörténelem kiemelkedő hatású alakja… Az Antal Lajossal készített interjúm a már évtizedek óta nem létező, nagy példányszámú, országos napilap, a Mai Nap közkedvelt „Mi újság?” című interjúrovatában jelent meg 1990. április 10-én, kedden. Az ám, az 1957-ben alapított Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt sem létezik már; az 1991 óta Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság néven ismert vállalatcsoport magja, napjainkban az ország legnyereségesebb cége. – Miként a latin közmondás tartja: „Tempora mutantur et nos mutamur in illis”, azaz Változnak az idők, és mi is változunk velük… (A nyitó kép forrása: hvg.hu)
Szizrany szovjet város közelében eltörött a Barátság kőolajvezeték; hétezer tonna olaj folyt el, családokat is kitelepítettek, egy időre leállt az olajszállítás.
– Mennyiben érint ez bennünket?
Antal Lajos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt kereskedelmi igazgatója válaszol:
– Én is csak a sajtóból értesültem az eseményről, amelyet hivatalosan még senki sem erősített meg. – Érzékelhető-e nálunk ez a meg nem erősített üzemi baleset?
– Egyértelmű nemmel válaszolhatok.
– Hány vezetéken jön hozzánk kőolaj a Szovjetunióból?
– A Barátság kőolajvezeték két helyen lépi át Magyarország határát: Fényeslitkénél és Ipolyságnál. Mindkét leágazás Százhalombattán végződik.
– Elzárható-e a szovjet olajcsap?
– Minden bizonnyal, de nem célszerű ekként fogalmazni a kérdést. A szovjet partner ugyanis ütemesen és teljes kapacitással szállít. Most, hogy a leninvárosi feldolgozó átmenetileg nem működik, naponta 21-23 ezer tonna olaj jön a vezetéken. Tegnap 21 878 tonnát fogadtunk.
– Mennyi olajtartalékunk van?
– Nyolc-tíz napra való.
– Ellátási nehézségtől tehát nem kell félnünk?
– Jóslásra nem vállalkozhatom, azt viszont felelősséggel kijelenthetem: ebben a hónapban nem kell számolni energiaellátási nehézségekkel. Fűtőolajból, gázolajból, benzinből egyaránt elegendő mennyiség áll rendelkezésünkre.
– Ha netán több kellene, honnan veszünk kőolajat?
– Általában közel-keleti piacról, dollárért.