Az újságíró archívumából: öröklakás fillérekért

Van idő (a vírusnak “köszönhetően”) réges-régi papírok rendezgetésére. Egy „ezeréves” dossziéban bukkantam rá (drága szakmai példaképem, Ritter Ali bácsi szavával) „fregatt-őrvezető”-koromban, kis híján hat évtizeddel ezelőtt elkövetett egyik írásomra. (A nyitó képen a világ legnagyobb inflációjának egyik bizonyítéka; a hiperinflációval küszködő Magyarországon 1946. augusztus 1-jén a pengőt fölváltotta a forint, akkor 4 × 1029) pengő ért egy forintot.)

Szerencsém volt, napilap-slapaj, azaz gyakornok létemre viszonylagos szabadságot élveztem a témáimat illetően, nem gyömöszölt be a szerkesztőm egy-egy rovat szűkös keretei közé, feltehetően kereste a helyemet annál a megyei napilapnál, amelynek szerkesztősége akkor, öt évvel 1956 és nyolc esztendővel a diktátor halála után is még a Sztálin úton volt…

Ekként, szerkesztőségi szabadságban (és micsoda fiatalon!) keletkezett az alábbi írás is, bizonyítván: bár számtanból, matematikából sosem jeleskedtem, azt még ki tudtam számítani, hogy bizonyos összefüggésekben mennyi egy millió. Különösen meglepő volt számomra most, újra olvasván az 1961. január 25-én megjelent sorokat, hogy (persze a mai körülményeket tekintve) „fillérekért” jutott a szerencsés lottónyertes OTP-öröklakáshoz. Tessék csak elolvasni!

EGYMILLIÓ! Bűvös szám! Egy egyes és hat nulla. Minden ember álma, ha pénzről van szó! Ezrek vesztettek rajta, mert raboltak, öltek, csaltak érte, ezrek haltak meg, mert valakinek egymillióval több kellett volna.

Egymillió …forint…év…ember…kilométer… gramm… Hatalmas és felmérhetetlen, de ugyanakkor kicsi és láthatatlan az egymillió. „Csak” attól függ, hogy mit írunk vagy mondunk utána: fényévet vagy millimikront – forintot vagy csak egy képzőt: OD. Millió… milliomOD.

Mennyi például egymillió lépés? Kovács János a győri Vagongyárban dolgozik, a vagonszereldében lakatos. A lakásától a műhelyig körülbelül 1700 lépést tesz meg oda, ugyanennyit vissza. Ez naponta 3400 lépésnek felel meg. Egy lépés hosszúsága 75 centiméter. Hova jutna el Kovács János egy év alatt, amikor 295 napot dolgozik? Egy kis gyors számolás: 3400×70×295

… ez egyenlő 70 210 000 centiméterrel, ami 702,1 kilométer. Ez tehát egymillió lépés! Ennyit jár Kovács János egy évben a munkahelyéig, illetve onnan haza. Az idén (1961-ről van szó – a szerk.), január 10-én volt 22 éve annak, hogy először lépett a Vagongyárba. Hány kilométert tett meg ennyi idő alatt? Kereken 15 446-ot! Azt a vasúti kocsit pedig, amin Kovács János legutóbb dolgozott, Egyiptomba szállítják. Kairó körülbelül két és félezer kilométer tőlünk.

Kovács János tehát már háromszor elmehetett volna oda-vissza Kairóba, és még mindig van 446 kilométere! Ugye, nem is olyan elrettentő távolságok?

Hány évig dolgozik ugyanez az ember egymillió forintért, ha átlagkeresete havonta 2000 forint? Egy évben 24 ezer forintot keres, negyven év alatt 960 000 forintot visz haza a családjának. Negyvenévi munkával sem kereste meg az egymillió forintot! Ugye, sok az egymillió forint? Csoda-e hát, ha az a szerencsés lottózó, aki nemrég másfél milliót nyert, még nem tudta elkölteni a pénzét? Mert ha feltételezzük, hogy felesége és két 18 éves gyermeke is van, és azoknak is vett egy bebútorozott öröklakást, ruhákat, autót és mindent, ami szem-szájnak ingere, még maradt legalább két-háromszázezer forintja. Mert számoljunk csak: egy OTP-öröklakás 230 ezer forint. egy Moszkvics 70 ezer, konyha- és két szobabútor 23 ezer forint, könyvek, ruha, cipő, televízió, rádió, csillár… Nem érdemes másfél milliót nyerni, mert az embernek belefájdul a feje a gondolkozásba: mire költse? (Vagy akad, aki másként vélekedik?)

Hány betű van egy 400 oldalas könyvben? Egy oldalán 40 sor, egy sorban hatvan betű – egy oldalon tehát 2400 betű található. Négyszáz oldalra 400×2400, azaz 960 000 nyomtattak. Meg ez sincs egymillió!

Az előbbi példákból az tűnik ki, hogy sok az egymillió. De előfordul, hogy az egymillió kilométer is kicsi távolság.

Méretarányok és távolságok Naprendszerben… A Napról a fény nyolc és fel pere alatt jut a Földre. A Naprendszer méretarányait, távolságviszonyait szemléletesen mutatja a rendszer egymilliárdszorosan kicsinyített modellje.

Ebben a kicsinyítésben egymillió kilométernek egy méter felel meg. A Napot ez esetben egy 1,4 méter átmérőjű fénylő gömbbel ábrázolhatjuk. Körülötte keringenek a bolygók. A Mercur például borsó nagyságú, a „Naptól” 50 méter távolságban keringő gömböcske lenne, a Föld 7 milliméter átmérőjű, de már 149 méter távolságban táncoló megtermett „borsószem” a Naprendszerben. A közismert szalagos Saturnus kókuszdió nagyságú lenne, és 1400 méter távolságban a Naptól!

Földi, tehát általunk ismert mértékkel még csak felmérni is alig lehet e nagy távolságokat. És hány Naprendszer van még a Világegyetemben!?

A Földhöz legközelebb álló csillag a Proxima Centauri mindössze 4,3 fényévnyire van Markotabödögétől. Egy fényév 9 460 730 472 581 (azaz jó 9,46 billió) kilométer. Ha a tanácsháza elől kilőnének egy rakétát, ami 11 kilométeres másodpercenkénti sebességgel repülne, akkor a Proxima Centaurira 309 800 000 000 másodperc alatt jutna el. – Egy napban 86 400 másodperc van. Ehhez képest egymillió másodperc vagy akár egymillió kilométer bizony nagyon kevés!

Érdekesek a kis méretek is. A parányi testeket, mint például a bacilusokat, baktériumokat, a sejteket, az atommagot vagy az elektront millimikronban mérik a tudósok. Egy millimikron a milliméter egymilliomod része. Az emberi vér vörös festékét termelő ostyabacilus 750 millimikron átmérőjű. A szénatom 0,15, az atommag 0,000001, az elektron pedig csak 0,000 001 millimikron!

Mennyi egymillió? Sok? Kevés? Pontos választ adni erre nagyon nehéz és nem is lenne igaz. Relatív ez, mint sok minden más a Földön. De ha szorgalmas munkával megteremtődik egymillió, meg kell becsülni, mert azért emberi szemmel nézve mégis: sok!

Milliók várták az “aranyat érő” forint bevezetésére 1946 nyarán.

Mindazonáltal érdekes eredményre jutnánk, ha kiszámítanánk: átszámítva mennyit érne ma az 1946. augusztus 1-jén megjelent forintunk.