Az újságíró archívumából – Osztrák elnökjelöltek exkluzív interjúi (1.)

Már az első fordulóban, ez év október 9-én újjáválasztotta a szavazópolgárok többsége (56,7%-a) Ausztria szövetsági köztársasági elnökének a regnáló Alexander Van der Bellent, akinek hivatalos beiktatása 2023. január 26-án lesz. Államfőt az osztrákok hatévenként választanak, és az alkotmány szerint újabb hatéves periódusra újraválasztható. Jó három évtizeddel ezelőtt, 1991/92 fordulóján két jelölt küzdött azért, hogy elfoglalhassa a bécsi Hofburgnak a Ballhausplatzra nyíló Lipót szárnyában berendezett köztársasági elnöki hivatalt: dr. Rudolf Streicher a szociáldemokrata és dr. Thomas Klestil a néppárt színeiben. A Mai Nap külpolitikai szerkesztőjeként, évekre visszanyúló hivatali ismeretség alapján, mindkettejükkel készítettem interjút az akkor mérvadó és nagy példányszámú déli napilap számára. A pártatlanságra ügyelvén mindkettőjüktől ugyanazt kérdeztem. Mivel Streichert előbb értem el, mint Klestilt, először az akkor hivatalban volt közlekedési miniszterrel (SPÖ) beszéltem, majd néhány nappal később vetélytársával, a tapasztalt diplomatával. Ekként elsőként az 1991. november 29-én megjelent Streicher-interjú. (A nyitó képen a bécsi Hofburg Lipót-szárnya, 1946 óta az Osztrák Szövetségi Köztársaság elnöki hivatala.)

Közfelkiáltással az 53 éves dr. Rudolf Streichert (a bal oldali képen), a közlekedés és az államosított ipar miniszterét jelölte az Osztrák Szociáldemokrata Párt elnöksége a legfőbb állami méltóságra. Streicher hitet tett a demokrácia, az országot kormányzó nagykoalíció (és minden egyéb ésszerű megoldás) mellett. Fő feladatának tekinti a pozitív politikai légkör megteremtését, megőrzését. Leszögezte: a Közös Piachoz való osztrák csatlakozásról rendezendő népszavazás esetén igennel voksolna; szerinte a belépés nem befolyásolná az osztrák semlegességet. Az alábbiakban a Mai Napnak adott interjúját közöljük.

• Miniszter úr pártfeladatnak tartja a felkérést, vagy fegyelmezett osztrák állampolgárként akként fogadja, hogy önre szüksége van honfitársainak, hazájának?

– Nem azért mondtam igent a jelölésre, mert az SPÖ-höz való lojalitásom ezt követelné, hanem mert megtisztelő kihívásnak tartom. Ez hitvallásom is hazám, a szeretett Ausztria iránt.

• Milyen programmal indul az elnöki szék megszerzéséért?

– A szövetségi elnök felelős hazája jó politikai légköréért. Azt szoktam mondani, hogy politikai tűzoltó-parancsnoknak kell lennie, aki idejében fölismeri a kedvezőtlen fejleményeket. Egyúttal legyen integrációs személyiség is. Az osztrák alkotmány szerint az államfőnek nagy befolyása van. Bizonyos időszakokban az ő feladata és felelőssége, hogy megakadályozza politikailag súlyos helyzetek kialakulását. Ha ennek ellenére bárminemű konfliktus keletkeznék, a köztársasági elnöknek a nyilvánosság előtt kell állást foglalnia. Igen fontos feladatnak tartom az országunkban tapasztalható politikai rosszkedv megszüntetését.

• Pártja legfelső vezetése vagy ön személyesen dolgozta ki az imént vázolt programot? Mennyiben különbözik az SPÖ előző jelöltje, a Waldheimmel szemben alulmaradt dr. Steyrer programjától?

– Engem erre a tisztségre az SPÖ, az Osztrák Szociáldemokrata Párt jelölt, viszont minden osztrák elnöke szeretnék lenni. Programomat magam dolgoztam ki. Azok a körülmények, amelyek között Steyrer doktor, az SPÖ elnökjelöltje 1986-ban föllépett, a mai bel- és külpolitikai helyzettel össze sem hasonlíthatók.

• Tekintettel a szociáldemokrata párt népszerűségének a csökkenésére (elég, ha a legutóbbi bécsi választásokat tekintjük), milyen arányú rokonszenvre számít legfőbb, néppárti ellenfelével, dr. Klestillel szemben?

– Hadd ne én, hanem a választópolgár mondjon véleményt a többi köztársaságielnök-jelöltről. Az én feladatom, hogy tudatosítsam a közvéleményben: mekkora szolgálatot tennék, ha elnyerném ezt a hivatalt.

• Milyen elnök szeretne lenni? Van-e példaképe az osztrák vagy külföldi államfők között?

– Elnökként is Rudolf Streicher szeretnék maradni, olyan ember, amilyennek ismernek. Minden szövetségi elnök kialakítja a maga hitvallását, munkamódszerét, ehhez természetesen mértékül szolgál az elődök munkássága. Jómagam leginkább a nagy tekintélyű osztrák kancellár, a szocialista Bruno Kreisky politikai nézeteivel rokonszenvezem. Egyébként az osztrák államfő funkciója közvetlenül nem hasonlítható más országok elnökeiéhez. Nagyra becsülöm Richard von Weizsäcker és Václav Havel korunk alapvető kérdéseiről alkotott véleményét.

• Miként vélekedik az osztrák–magyar viszonyról, a két ország kapcsolatainak a jövőjéről?

– Örvendetesen szívélyes és problémáktól mentes a magyar–osztrák viszony. Építhetünk a sok azonosságot, hasonlóságot mutató történelmi múltunkra. Kapcsolataink bizonnyal tovább szélesednek a jövőben. Példaként említhetem a tárcám területén kialakult sokrétű együttműködést, az osztrák ipari konszernnel alakított vegyes vállatokat és az államhatárok által már nem korlátozott vasúti összeköttetés korszerűsítését, gyorsítását.