Már az első fordulóban, ez év október 9-én újjáválasztotta a szavazópolgárok többsége (56,7%-a) Ausztria szövetsági köztársasági elnökének a regnáló Alexander Van der Bellent, akinek hivatalos beiktatása 2023. január 26-án lesz. Államfőt az osztrákok hatévenként választanak, és az alkotmány szerint újabb hatéves periódusra újraválasztható. Jó három évtizeddel ezelőtt, 1991/92 fordulóján két jelölt küzdött azért, hogy elfoglalhassa a bécsi Hofburgnak a Ballhausplatzra nyíló Lipót szárnyában berendezett köztársasági elnöki hivatalt: dr. Rudolf Streicher a szociáldemokrata és dr. Thomas Klestil a néppárt színeiben. A Mai Nap külpolitikai szerkesztőjeként, évekre visszanyúló hivatali ismeretség alapján, mindkettejükkel készítettem interjút az akkor mérvadó és nagy példányszámú déli napilap számára. A pártatlanságra ügyelvén mindkettőjüktől ugyanazt kérdeztem. Mivel Streichert előbb értem el, mint Klestilt, először az akkor hivatalban volt közlekedési miniszterrel (SPÖ) beszéltem, majd néhány nappal később vetélytársával, a tapasztalt diplomatával. Ekként elsőként az 1991. november 29-én a Streicher-interjú jelent meg, majd 1991. december 3-án a Klestil-interjú. (A nyitó képen a bécsi Hofburg Lipót-szárnya, 1946 óta az Osztrák Szövetségi Köztársaság elnöki hivatala.)
Egy ember, aki nem foglya a mindennapos politikai vitáknak és csatározásoknak – jellemezte az Osztrák Néppárt vezetése dr. Thomas Klestilt, az ÖVP jelöltjét a köztársasági elnöki posztra. Az 59 esztendős külügyminisztériumi főtitkár 1957 óta áll az osztrák szövetségi kormány szolgálatában. Az Egyesült Államokból való hazatérte után, 1987-ben nevezték ki mai posztjára. A háromgyerekes Klestil jelölésekor leszögezte: ha megválasztják, „Ausztria első számú nagykövete és hazája minden állampolgáráért tevő polgár szeretne lenni”. Dr. Klestilhez a Mai Nap ugyanazokat a kérdéseket intézte, mint szociáldemokrata vetélytársához, dr. Rudolf Streicherhez. (Lásd: 1991. november 29-i számunk 15. oldalát.)
• Főtitkár úr, pártfeladatnak tartja a felkérést vagy fegyelmezett osztrák állampolgárként úgy fogadja, hogy önre szüksége van hazájának, honfitársainak?
– Azért fogadtam el az ÖVP felkérését a szövetségi elnöki tisztségre való jelölésre, mert feltételezem, sőt hiszem, a több évtizedes külpolitikai tapasztalatom – külügyminisztériumi főtitkárként, ENSZ- és washingtoni nagykövetként, hogy pályafutásomnak csupán néhány állomását említsem – a reménybeli funkcióban ma különösen nagy hasznára válnék Ausztriának. Nem tekintem pártfeladatnak a jelöltséget, annál inkább a hazámat szolgáló megtisztelő kihívásnak, mintegy mostani munkám folytatásának a legmagasabb szinten.
• Milyen programmal indul az elnöki szék megszerzéséért?
– Jelöltként már első sajtókonferenciámon leszögeztem: ha megválasztanak, Ausztria első számú nagykövete, első számú állampolgára és olyan polgára szeretnék lenni, aki mindenekelőtt honfitársai érdekét tartja a szeme előtt. Szeretném megnyitni a Hofburgot, az államfői hivatalt minden polgár számára, hogy honfitársaim közvetlenül is hozzám fordulhassanak ügyes-bajos dolgaikkal.
• Pártja legfelső vezetése vagy ön személyesen dolgozta ki az imént vázolt programot?
– Mivel az osztrák szövetségi elnök megválasztása nem egy pártra, hanem egy bizonyos személyre adandó szavazatok tömege, ebből az is következik, hogy nem a párt állította össze a programomat. Néppárti mivoltomat nem tagadom, megválasztásom esetén, hivatali éveim alatt szüneteltetni fogom a párttagságomat.
• Tekintettel a néppárt népszerűségének a csökkenésére (elég, ha a legutóbbi bécsi választásokat tekintjük), milyen arányú rokonszenvre számít legfbb, szociáldemokrata ellenfelével, dr. Streicherrel szemben?
– Remélem, hogy választási „hadjáratom” a néppárti választókon túl az ország minden demokratikusan érző, gondolkodó polgárának elnyeri a tetszését, és gyarapítja a rám voksolók táborát.
• Milyen elnök szeretne lenni? Van-e példaképe az osztrák vagy külföldi államfők között?
– Minden osztrák állampolgár államfője szeretnék lenni. Olyan elnök, aki – ha a sors úgy kívánja – hazám érdekét és javát szolgálván buzdít és figyelmeztet is.
• Miként vélekedik az osztrák–magyar viszonyról, a két ország kapcsolatainak a jövőjéről?
– Országaink szoros és baráti kapcsolatokat ápolnak egymással; e kontaktusokat tovább kell szélesíteni és mélyíteni az egységesülő, demokratikus Európa fölvirágoztatásáért.
• Főtitkár úr, köszönöm a válaszait!
Utóirat: Dr. Thomas Klestil az első periódusában 1992. július 8-tól — majd újraválasztva — 2004. július 6-ig volt az Osztrák Szövetségi Köztársaság államfője. A bécsi munkáscsaládban született Klestil évtizedekig vezető diplomáciai szolgálatot teljesített, és az ugyancsak diplomata dr. Kurt Waldheimet váltotta az államfői tisztségben. Három nappal a mandátuma lejárta előtt, régi tüdőbetegsége kiújulván, 2004. július 5-én a szíve megállt és kritikus állapotban szállították kórházba. Másnap késő este elhunyt.