Minden bizonnyal fizikából is jeles lettem volna, ha akkor, amikor ez a tantárgy is benne volt az órarendemben, lett volna televízió és benne Öveges professzor mutatta volna be a kísérleteit. Mert a professzor úr elképesztő ötletek kifogyhatatlan sorával tette pillanatok alatt szerethetővé, vonzóvá, érthetővé és megtanulhatóvá a sokak számára „nemszeretem, mert nem értem” tantárgyat. Így aztán csak jóval azután, amikor a magyar nyelv- és sajtótörténet, a műfajelmélet és hasonlók lettek kollokviumi tárgyaim, szabad időmben nagy kedvvel ámultam-bámultam a professzor úr tévéelőadásait és a kamerák előtt hallatlan lelkesedéssel végzett kísérleteit, olvastam írásait a természettudományos oktatás folyamatos megújításának fontosságáról, belelapozgattam köteteibe a könyvtárban, ámulván azon, hogy meglett korában is lenyűgöző frissességgel késztette elragadtatásra olvasóit, rádióhallgatóit, tévénézőit. Egymaga képes volt arra, hogy kora fáradhatatlan, ötletekből kifogyhatatlan oktatási reformerévé lépjen elő. Sok Öveges professzorra lenne szükség ma is… Az archívumomban föllelt alábbi írás 1964. október 10-én jelent meg a Győr-Sopron megyei napilapban.
«Minden porcikája magyaráz, érvel, vitatkozik. Példák egész sorát említi, ötleteket ad. Öveges József Kossuth-díjas főiskolai tanár magyaráz.
Miről beszél? Az atomfizikáról, ami kedvelt vesszőparipája, arról, hogy a föld mélyéből felhozott rög is világít? Erről is, de arról leginkább, hogy miként kell játszani, hogyan kell játszatni a gyereket, hogy időtöltése hasznos legyen.
Ifjúságunk jövőjéről van szó, mindannyiunk jövőjéről, boldogságáról, a tehetségek felkutatásáról – mondja Öveges József. És rögtön bizonyít. Fizikus, aki tételét, igazságát a gyakorlattal, a kísérlettel teszi még igazabbá, szemléletesebbé. – A gimnáziumban tizenhat éves gyerekek gondolkodó gépet szerkesztettek. Szakemberek is csodájára jártak a masinának, és nem hitték el, hogy azt gimnazisták tervezték és állították össze.
Az OKISZ serdülő ifjúságunk szármára korszerű, tudományos játékok készítésére, a politechnikus nevelés segítésére pályázatot, jatékpályázatot írt ki. Mechanika, finommechanika, optika, akusztika, elektromosság, elektronika, kibernetika, kémia, biológia … barkácsolás. Kell-e még valami? Témák milliószán vannak. Csupán javaslatok kellenének, és tervek, kézzelfogható minták, amik előbbre viszik ügyünket, a természettudományos nevelés megvalósítását.
Egycélú játék már van, a Mikrolin Ktsz. lépett elő vele. Detektoros és tranzisztoros rádiót építhet belőle a gyerek. Elektrotechnika. Ez azonban mind kevés és szegényes. A fizikának hány ága van még, amire szüksége van még a gyereknek, és amire kíváncsi!
Olyan játékot kell a gyerek kezébe adni, ami képzeletét foglalkoztatja, ismereteit gyarapítja. Sokcélú tudományos játékot, ami önmagában nem bonyolult, de ha a kis gazdája akarja, hát bonyolíthatja. Olyat, ami a serdülő fiút és lányt a másfajta, kevésbé kívánatos szórakozástól elvonja…
Ha elég pályamunka érkezik az OKISZ (Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége —> ma: Magyar Iparszövetség) felhívására december 5-ig, és ha lesz közöttük az imént leírtak alapján megvalósítható, akkor a vidéki kisipari termelőszövetkezetek fogják azokat készíteni. Nem drága játékokra van szükség, hanem hasznos játékokra, „tudós” játékokra.
Mindez tegnap délelőtt Győrött, a Jókai Mór Művelődési Házban hangzott el, az ifjúság érdekében, a tehetségek felkutatásáért, ahol sokan megjelentek, csupán a KISZ és a kereskedelem képviselői hiányoztak.»
Az internetről, a Wikipedia egyik szócikkéből tudható: a pákai iskola épületében 2000. március 15-én Öveges József (Páka, *1895. november 10., Budapest, †1979. szeptember 4.) emlékszobát avattak, munkásságának emlékeivel. – Budapesten katolikus szellemiségű tanáregylet vette fel a nevét. – A TIT zalaegerszegi ismeretterjesztő egylete az ő nevét viseli. Emlékére állandó kiállítást szerveztek a TIT Zsombolyai úti székházában (Budapest, Zsombolyai út 6.) – A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) 2005. április 8-tól a 67 308. sorszámú kisbolygót Övegesnek nevezte el Öveges József tiszteletére. – Családjának pákai házát 1993-ban emléktáblával jelölték meg. – A professzor életében nem teljesült álma, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, 1995-ben megvalósult a Csodák Palotája képében, melyben egy terem az ő nevét viseli. – A Magyar Nukleáris Társaság az iskolai fizikaoktatás kísérletes jellegének erősítésére és a kísérletező fizikatanárok elismerésére 2006-ban Öveges József-díjat alapított. Az egykori piarista szerzetest, fizikust, középiskolai és egyetemi tanárt, cserkészvezetőt már 1948-ban Kossuth-, majd SZOT- és sokszorosan Rádió és Televízió nívó-, (posztumusz) Magyar Örökség díjjal, Bugát- és Prométheusz-éremmel tüntették ki, Tata városa pedig díszpolgárává fogadta.
„Az újságíró archívumából” rovatunkban megjelenő írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)