A kelet-közép-európai rendszerváltások idején Soros György sem maradt tétlen. Egyeteme létrehozásának terveit azonban megnehezítették bizonyos politikai erők; előbb Prágában, majd Pozsonyban – s végül Budapesten is gyakorlatilag ellehetetlenült a CEU működése. Cikkünk szerzője, a Népszabadság akkori prágai és pozsonyi tudósítója e rosszízű fejlemények derekán kapott interjút a magyar születésű milliomostól, mégpedig a szlovák államfő akkori rezidenciájában, a pozsonyi négytornyú várban. A beszámolót a legnagyobb példányszámú napilap 1993. szeptember 22-i számában láthatták az olvasók. (A nyitó képhez: az eseményről 1993. szeptember 21-én a szlovák távirati iroda is beszámolt.)
Kétnapos látogatást tett a szlovák fővárosban Soros György, aki tapasztalatairól és terveiről nyilatkozott lapunknak.
A pénzember előadást tartott a főváros egyik központi termében, ahol népes hallgatóság előtt összefoglalta üzleti és életfilozófiáját, a nyílt társadalomra vonatkozó elképzeléseit. Leszögezte, hogy ezzel csupán a nacionalista diktatúra állhat szemben, mint ahogyan a kapitalista piacgazdasággal szembe is csak a kommunista központosított tervgazdálkodás állítható, harmadik út nincs. E gondolat különösen aktuális Szlovákiában, ahol a jelenlegi végrehajtó hatalom a gyakorlatban egyfajta harmadik utas megoldással kísérletezik. Soros azt is leszögezte: a nyitott társadalom egyet jelent a kritika elviselésével és a kisebbségek tolerálásával. „Ha nincs ellenséged, találj ki egyet magadnak!” — fogalmazta meg a diktatúrák mottóját, hozzátéve, hogy ez ellen a legjobb fegyver az információ. Ezért tekinti ő legfontosabb feladatának az oktatás, a sajtó, a könyvtárak támogatását, az információ áramlásához a megfelelő intézmények kialakítását.
Soros különösen fontosnak minősítette mindezt a keletközép-európai régióban, a megoldás módszereit pedig Budapesten 1984 óta működő alapítványának gyakorlatából vett példákkal támasztotta alá. Kérdésekre válaszolva leszögezte, hogy a különböző szorongások, frusztrációk ellen a legjobb orvosság a siker. S ha a gazdaságban egy ország sikereket ér el, nincs is szüksége a nacionalizmus felfuttatására — szögezte le Soros.
Kedd délben Michal Kováč egyórás beszélgetésen fogadta Sorost, aki ezt követően a szlovák elnök feleségével is rövid megbeszélést folytatott, elsősorban az oktatásügy terén kínálkozó lehetőségekről.
A pozsonyi várban a Népszabadságnak nyilatkozva az ismert pénzember igen hasznosnak és jó légkörűnek minősítette találkozóját házigazdáival. (Soros közvetlenül a ’89-es csehszlovák fordulat után egyszer már megpróbálkozott Pozsonnyal, itt kívánta volna berendezni az általa alapított Közép-európai Egyetem (KEE) központját, de az akkori — antiszemita felhangokat sem nélkülöző — barátságtalan fogadtatás e tervétől eltántorította.) Erről most sincs szó, s arról sem, hogy a KEE Prágában megrendült helyzete miatt az ottani részleget ide telepítenék. A cseh fővárosban a megőrzött szakokat sikerült stabilizálni, Szlovákiában pedig a már meglevő, intézményesített kapcsolatok erősítésével kívánja az oktatás és a tájékoztatás helyzetét javítani.
Nagy örömmel beszélt a nagyszombati (Trnava) egyetemmel kialakult együttműködéséről továbbá arról is szólt, hogy alapítványt kíván kezdeményezni a romakérdésnek a kezelésére. A szlovákiai magyar tannyelvű oktatás támogatását saját részéről elsősorban a sikeresen működő Márai Sándor Alapítványon keresztül látja megoldhatónak.
A Közép-európai Egyetemre visszatérve Soros ismételten leszögezte, hogy annak székhelye Budapest, s hogy két hét múlva a magyar fővárosban fontos bejelentéseket kíván tenni az intézménnyel kapcsolatban, de ennek részleteit egyelőre nem volt hajlandó elárulni.