Harminckét évvel ezelőtt, 1991. november utolsó napjaiban is (ki tudja, hányadszor már) „Európa fővárosába”, Párizsba szólított az újságírói kötelesség. Az akkor már csaknem másfél évtizede működött Eutelsat (European Telecommunications Satellite Organization) néhány vezető szakembere várt beszélgetésre, melynek középpontjában Magyarország reménybeli csatlakozása szerepelt a világ harmadik nagy műhold-üzemeltető cégéhez. Tapasztalataimat a Mai Nap 1991. december 1-jei számában tettem közzé. Íme:
«Elnézését kérem, Cato úr, hogy némileg átköltöm szavait: „Egyébként úgy vélem, Karthágót el kell pusztítani.” A nagy római szállóigévé vált mondásának aktualizált változata ekként is hangozhat: Egyébként úgy vélem, az EUTELSAT-hoz csatlakoznunk kell.
Ez persze nem jelent semminemű kizárólagosságot, az idő múlásával ugyanis előfordulhat, hogy érdekeink, igényeink másik, hasonló célú szervezetbe való belépésünket is szükségessé teszik. Nekünk magyaroknak mindenképpen megérné az „EUTELcSATIakozás”, ha már Európába igyekszünk, és ha azt akarjuk, hogy a határainkon túl élő magyar testvéreink is szabadon részesülhessenek az anyaország kulturális áldásaiból, az itthon történtekről szóló, valósághű tájékoztatásból. Ebbéli véleményemben erősítettek meg a héten az európai műholdas szervezet vezető szakembereivel folytatott beszélgetéseim az EUTELSAT párizsi központjában.
Olcsóbb, jobb a földinél
Az „Öreg Hölgyet”, az Eiffel-tornyot most nem számítva, Párizs legmagasabb épületében, a Montparnasse-on égbe törő Maine-toronyban rendezkedett be az 1977-ben 17 ország nemzeti postaszervezetei által alapított, 1985-ben intézményesült EUTELSAT. A Közös Piac és az EFTA tagországai után huszonkilencedikként a minap Litvánia is kérte fölvételét az immár hat távközlési műholdat üzemeltető szervezetbe. Az EUTELSAT első és második nemzedékű szatellitjei 21 tévé- és 32 sztereórádió-programot sugároznak. A többi között a Super Channelt, a TV5-öt, a Szabad Európa, az Amerika Hangja, a Deutsche Welle, a BBC adását. A műsorok máris 180 millió háztartásba jutnak el.
„Bár a jugoszláv és a román kormány már aláírta velünk a szerződést – mondja Giuliano Berretta, az EUTELSAT kereskedelmi igazgatója –, és elméletileg Lengyelország is tagnak számít, Kelet- Európát még nem hódítottuk meg. Az általunk továbbított műsorok igen nagy népszerűséget élveznek az egykori keleti tömbben, ekként Magyarországon is. Az európai egységesülést segítendő, szolgálatainkat, szolgáltatásainkat Budapestnek is fölajánlottuk. Tárgyaltunk is a Magyar Műsorszóró Vállalattal, a Magyar Televízióval és magukat egyelőre megneveztetni nem óhajtó cégekkel. Remélhetőleg legkésőbb januárra a konkrét együttműködésről is beszámolhatunk.”
Napról napra éleződik a verseny a műholdas tévé- és rádió-műsorszórásban Európában is. Régi és föltörekvő új szervezetek (például az Astra) kínálnak mind tökéletesebb szolgáltatásokat állami és magán-műsorkészítő társaságoknak. Kérdésemre, hogy mennyibe kerülne a magyar műholdas televíziózás és rádiózás, Christian Zippel koordinációs osztályvezető elmondta: ez a technika sokkalta olcsóbb, mint a hagyományos, földi műsortovábbítás, -sugárzás. „Különben a minden fillért számon tartó nyugati gazdálkodó szervezetek, azaz esetünkben a műsorkészítők, a posták nem vennék igénybe az égi csatornákat.
Magyarország éves EUTELSAT-tagsági díja 2,8 millió ECU lenne. Azok, akik nem tagjai a szervezetnek, egymillióval többet fizetnek. Mindezért egy televízió- és négy sztereórádió-műsor napi 24 órás sugárzását vállalja az EUTELSAT. Ha nem csupán Magyarországot és közvetlen környezetét, hanem egész Európát, sőt a Közel- Keletet (ne feledjük: Izraelben különösen sok magyar él!) és Észak-Afrikát is el szeretnék látni a magyar műsorokkal, akkor további tíz százalékkal nő a bérleti díj. A 240 alkalmazottat foglalkoztató szervezet fenntartására Magyarországnak a 180 millió ECU-s éves költségvetés 0,05 százalékát kellene befizetnie.
Újdonatúj életérzés
Rousseau és Haines úr, az EUTELSAT vezető munkatársai szerfölött szemléletes rajzokon mutatták be, mire képesek az Ariane-rakétákkal Föld körüli pályákra juttatott, mind korszerűbb, nagyobb teljesítményű távközlési műholdak. Jeleiket kezdetben csak hatalmas, különösen érzékeny parabolatükör-antennákkal lehetett fogni. Mára a megcélzott területeken 60-80 centiméter átmérőjű „tányérok” is megteszik. A széles (wide beam) és nagy nyereségű szupernyaláb (superbeam) módon sugárzó égi adóantennák nem csupán hazánkban és a Kárpát-medencében, hanem jóval Európán túl, Észak-Afrikában, a Közel- és a Közép-Keleten is kiváló minőségű, a közvetlen műsorszórással vetekedő képet és hangot produkálnak. Magyar nyelvű rádió- és tévéműsorok műholdas sugárzásával a határainkon messze túl élő magyarok millióihoz juthat el szavunk. Új életérzéssel ajándékozhatjuk meg a szülőföldtől rég elszakadt, illetve a második, harmadik, sokadik nemzedékű magyar családokat, amelyekben a legfiatalabbak legföljebb most kezdenék el tanulni őseik nyelvét.
Philip Haines hivatkozott a visegrádi hármak, hazánk, Cseh-Szlovákia és Lengyelország égi együttműködésének a lehetőségére is: közös hír- és kulturális csatornát is működtethetnénk, akár úgy is, hogy a nézők tetszés szerint választhatnának az általuk értett nyelvek közül.
Bár az EUTELSAT műholdjai legnagyobbrészt a tévé- és rádióműsorok továbbítását szolgálják, mind többen bérelnek csatornákat a túlzsúfolt, gyakran kis kapacitású (vezetékes) telefon-, telex- és számítógépes adatátviteli összeköttetések bővítése céljából. Ellentmondásnak tetszik, de igaz: olcsóbb a 36 ezer kilométer magasban keringő műholdon át például Győrből Stuttgartba telefonálni, mint postai kábelen! Még akkor is, ha mintegy százszor hosszabb utat tesz meg a hangunk a holdon át.
Kamionkísérő műhold
Különleges élményben is részem lehetett az EUTELSAT párizsi „agyában”, az ellenőrző központban. Ugyancsak műholdon át közvetlen, írásos kapcsolatot teremthettem egy olyan kamion vezetőjével, aki éppen valahol Törökországban, a hófútta anatóliai síkságon rótta az utat. A vezetőfülke tetejére szerelt férfitenyérnyi antenna fogta az üzenetet és írta ki a kocsi fedélzeti számítógépének képernyőjére. Milliókat takaríthatnak meg a nagy kamionvállalatok az ilyen összeköttetésekkel, ráadásul nőhet az országutak vándorainak a biztonsága is.
Párizsi beszélgetéseimen szóba került: bár nem elérhetetlen, a magyarok (és általában a kelet-európaiak) nagy többségének egyelőre a „holnap” az egyedi-közvetlen műholdas tévézés. Egy német család számára nem különösebb megterhelés 400-500 márkát kiadni az antennáért és a vevőkészülékért. Ahhoz, hogy nálunk is elérhető tömegcikké váljék a műholdvevő, az iparnak is igyekeznie kell. Az EUTELSAT jó üzleti érzékű munkatársai szívesen vállalkoznának arra is, hogy összeköttetéseik révén megbízható, készséges antenna- és készülékgyártó partnereket ajánljanak magyar vállalatoknak.»
A témához tartozó kiegészítés (forrás: NMHH, azaz Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – https://nmhh.hu; 2021. július 1.)
«Európa fölött az ég: 20 éve privatizálták az Eutelsatot
Bár a szervezet elődjét 1977-ben alapították, az EUTELSAT 2001-ben átalakuláson esett át, melynek végén egy vállalatra (Eutelsat SA) és egy kormányköri szervezetre (EUTELSAT IGO) vált szét. A jubileum apropóján áttekintjük a szervezet történetét, működését. A tizenhét taggal induló társulás igazi sikertörténetté vált: ma már 48 tagállama van és a világ népességének kétharmadát képes lefedni.
Műholdas távközlési szervezetek
Több állam is globális műholdas kommunikációs rendszert kívánt létrehozni már az 1960-as években, az űrtávközlés hajnalán azonban csak néhánynak volt erre elegendő pénzügyi forrása, és még kevesebbnek voltak erre technikai lehetőségei. A nagy szárazföldi területekkel rendelkező országok – például az Egyesült Államok, Kanada, Kína vagy az indiai szubkontinens – a nemzeti összetartás elősegítése érdekében hozták létre a saját műholdas rendszereiket. Nyugat-Európa országai pedig a regionális integráció jegyében kezdeményeztek műholdas programokat. Nagy-Britannia és Franciaország esetében ehhez az a remény is társult, hogy a műholdak segítségével fennmaradnak a kapcsolatok a korábbi gyarmataikkal. A Szovjetunió az érdekkörébe tartozó szocialista államok összekapcsolását várta a technológiától, ez a szándék hozta létre az Interszputnyikot.
A távközlési piac liberalizációja az 1990-es évek végére a legtöbb műholdas kormányközi szervezet privatizációjához vezetett, és a világűr kereskedelmi felhasználásának kezdetét jelentette.
EUTELSAT IGO – a kezdetektől napjainkig
A szervezetet a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (Conférence européenne des administrations des postes et des télécommunications – CEPT) 17 tagja alapította 1977-ben. A szervezetet létrehozó ideiglenes egyezmény 1982 júliusában nyílt meg aláírásra, majd 1985. szeptember 1-jén lépett hatályba. Magyarország 1993. október 21-én csatlakozott a szervezethez.
Az EUTELSAT fő célja az európai távközlési műholdas rendszerek űrszegmensének megtervezése, létrehozása, fejlesztése, működtetése és karbantartása volt. A szervezet az 1990-es évek közepén öt Hot Bird műholdból álló rendszert fejlesztett ki, hogy több száz csatornával rendelkező műholdas kapacitást kínáljon egyetlen műholdas pályapozícióról.
A szervezet átalakításáról 1997-ben született döntés a megváltozott szabályozási feltételekhez és az új piaci környezethez való igazodás céljával. Az átalakítás hosszú folyamat eredményeként, a műholdas szektor liberalizációjával 2001-ben valósult meg. Az EUTELSAT eszközei, kötelezettségei és operatív tevékenységei 2001. július 1-től átkerültek az Eutelsat S.A. néven létrehozott gazdasági társasághoz. (A kis- és nagybetűs írásmód a szervezet és a vállalat könnyebb elkülönítését szolgálja.) A fennmaradó EUTELSAT kormányközi szervezet szerkezete, szerepe és tevékenysége átalakult: az EUTELSAT IGO fő célja annak biztosítása és felügyelete, hogy az Eutelsat S.A. betartsa az EUTELSAT Egyezményében meghatározott alapelveket, amelyek a következők:
- a közszolgáltatási/egyetemes szolgáltatási kötelezettség biztosítása,
- a műholdas rendszer egész Európára kiterjedő lefedettsége,
- a szolgáltatás részlehajlás nélküli biztosítása, valamint
- a tisztességes verseny.
Az alapelveknek való megfelelés érdekében az Eutelsat S.A. használhatja az EUTELSAT IGO-hoz rendelt rádiófrekvenciákat. A frekvenciák használata fejében az Eutelsat SA. biztosítja a szervezet működéséhez szükséges forrást, amelyről rendelkező megállapodást négyévente felülvizsgálják.
A privatizáció után a szervezet is átalakult, jelenleg két szervből áll: a részes államok közgyűléséből, amelynek minden tagállam a tagja és a titkárságból, amelynek vezetője a szervezet képviseletét ellátó ügyvezető titkár.
A közgyűlés feladatai többek között:
- megvizsgálni és ellenőrizni az Eutelsat S.A. vállalat alapelvekkel összefüggő tevékenységeit,
- meghozni a frekvenciahasználati jogosultságokkal kapcsolatos döntéseket a nemzetközi jog, különösen a Rádiószabályzat értelmében,
- határozni a felek az EUTELSAT Egyezményhez történő csatlakozásáról vagy kilépéséről,
- határozni az ügyvezető titkár kinevezéséről és visszahívásáról, valamint meghatározni a Titkárság alkalmazottainak létszámát, jogállását és alkalmazási feltételeit,
- elfogadni a költségvetést és a beszámolót.
A titkárságot az ügyvezető titkár vezeti, akit a közgyűlés négy évre választ meg.
Az ügyvezető titkár közvetlenül a közgyűlésnek felel, és a szervezet törvényes képviselője.
A közgyűlés az ügyvezető titkár munkájának támogatása érdekében létrehozta a Tanácsadó Testületet, amely jelenleg 9 tagállam képviselőjéből áll, és az ügyvezető titkár megkeresésére véleményt formál, illetve a Közgyűlés döntése alapján egyes kérdésekben javaslatot fogalmaz meg.
A szervezetben Magyarország képviseletét az NMHH látja el. Megtisztelő számunkra az, hogy a tagállamok a Tanácsadó Testületbe 2017-ben magyar tagot választottak, aki a tagok bizalmát élvezve 2020-tól a testület elnöki feladatait is ellátja. A privatizáció után az EUTELSAT IGO tagállamai száma több mint kétszeresére nőtt (jelenleg 48 tagállam), míg az Eutelsat S.A. műholdas flottája a világ népességének körülbelül kétharmadát tudja lefedni.»
(„Az újságíró archívumából” rovatunkban közölt írások az Arcanum Adatbázis Kiadó Digitális Tudománytárának gyűjteményében őrzött cikkek felhasználásával készülnek. Köszönet illeti érte az Arcanum ADT-t.)